Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)
1961-11-18 / 93. szám
i 'j ^ Ir evél tár nógrádi i*AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság A kormány és a Szaktanács együttes határozata A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY IRÁNYÍTÁSÁRÓL, A TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOKRÓL ÉS A VERSENY SZERVEZÉSÉRŐL, VALAMINT A MUNKAVERSENYBEN élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról A forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT elnöksége együttes határozatot hozott a szocialista mun- kavenseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a Kétműszakos termelésre térnek át az új hengerműben Ma három hete annak, hogy az új salgótarjáni hideghengermű megkezdte a próbaüzemelést. Az eltelt idő alatt az ott dolgozó szakemberek már számos hasznos tapasztalatra tettek szert amellett, hogy több mint 70 tonna mennyiségű acélszalag lehengerlését végezték el. A napi termelés még meglehetősen változó. Volt már 14 tonna is és ettől lényegesen kevesebb, 6—7 tonna is. Az előhengerlésnél általában a 30—50 méteres percenkénti húzási sebességet érték el, a készre hengerlésnél pedig a 100—150 métert. Az eddigi tapasztalatok alapján a közeljövőben további lépéseket tesznek a fejlődés érdekében. A tervek szerint december 1-től bevezetik a kétműszakos termelést. Ezzel párhuzamosan fokozatosan növelik a napi termelést is, hogy rövidesen elérjék a műszakonként! 20 tonnás eredményt. A mostani egy műszakos termelésben már részt vesznek azok a hengerészek is, akik a későbbiekben a második műszak alatt irányítják majd a gépeket. Az új hideghengermű vezetőinek és munkásainak jelentős elhatározása, hogy megrövidítsék a felfutási időt. Az eredeti tervek szerint ugyanis másfél évre irányozták elő a teljes tervezett maximális kapacitás elérését. A hengerészek azonban vállalták, hogy rövidebb idő alatt biztosítják az új, nagyteljesítményű gépek teljes és zavartalan üzemeltetését. verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról. A verseny céljai A kormány és a SZOT elnöksége abból az elvből kiindulva, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, szükségét látja, hogy a gazdasági és a szakszervezeti vezetők minden szinten még hatékonyabban irányítsák, támogassák a dolgozók kezdeményezéseit. A határozat felhívja a dolgozókat, hogy a szocialista munkaversenyben fokozottan segítsék elő az éves műszaki— gazdasági terv, ezenbelül az exportkötelezettségek teljesítését, a műszaki fejlesztést, a munka termelékenységének állandó növelését, a termelés gazdaságosságának javítását. A termékeket jó minőségben állítsák elő, takarékoskodjanak a munkaeszközökkel, az anyaggal és energiával. A verseny fő célját az éves népgazdasági tervek jóMegnyugtató Salgótarján zöldség, gyümölcs és élelmiszer ellátása ÜLÉST TARTOTT A VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ■ i*1 A napokban ülést tartott a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a munkásváros élelmiszer ellátásának, téli b szerzésének és a zöldség- gyümölcsáru tárolásának helyzetéről tanácskoztak a VB tagok. Megállapították az egyes vállalatok sok mindent tettek az év folyamán, hogy a vásárlók minél kedvezőbb, kulturáltabb körülmények között vásárolhassanak. Ennek érdekében több boltnál végeztek átalakításokat. felújították a berendezéseket, bővítették a gépparkot és szakosításokat hajtottak végre. A peremkerületek ellátásának javítása érdekében is történtek megfelelő intézkedések. így például az üveggyári és az acélárugyári lakótelepek ellátásának javítására tej- és kenyérszakboltokat nyitottak. Hasonló szakboltokat nyitnak a piactéren is a közeljövőben. Ugyancsak az elmúlt hetekben nyílt meg a Béke és Rokkant-telepi élelmiszer bolt is. Megállapította a végrehajtó bizottság továbbá azt is, hogy a város kenyér és hús ellátása az utóbbi hónapokban erősen megjavult. Nemcsak a hét végén, hanem a hét további napjain is biztosított volt az ellátás. Indítványozták a vb tagok, hogy mivel a lakosság igényli az egyes hidegkonyhai készítményeket cs szendvicseket, tegyenek intézkedéseket a kereskedelmi szervek az ilyenirányú igény kielégítésére is. Az idei szezonban nagyobb mennyiség és bővebb választék várható a közkedvelt MIRELITTÉ árukból is. A város zöldség és gyümölcs ellátását értékelve azt állapították meg, hogy az ősz első felében zavartalan volt az ellátás. Az utóbbi hetekben azonban elsősorban burgonyából és hagymából meny- nyiségi korlátozás vált szükségessé. hogy a tárolás ütemét fokozni tudják. Tárolási Tárolási terv 1960. terv 1961. Burgonya 100 vagon Z10 vagon Vöröshagyma 20 fj 18 , Alma 10 j 28 , Sárgarépa 11 „ 13 Petrezselyem 8 10 Fejeskáposzta 10 15 , Egyéb zöldség 12 ,, 12 , A VB. tagok fontosnak tartják, hogy néhány keresettebb árúcikkből — hús, burgonya és tojás áruból elsősorban — délutánra is tartalékoljanak az üzletekben, hogy a délelőtt dolgozó munkásnők is időben hozzájuthassanak. A belvárosban épülő új házak alagsorában is létesítsenek üzlethálózatot, javasolták a VB tagok. Azt is szükségesnek tartják, hogy a VB többet foglalkozzon az ellátási problémákkal, a kereskedelmi szervek pedig tegyenek meg mindent, hogy ne legyen sorbanállás, hanem zökkenőmentesen történjen a lakosság áruellátása télen is. váhagyásával egyidőben a SZOT határozza meg, ennek előkészítéséhez az érdekelt állami szervek kötelesek a szükséges tájékoztatást és segítséget megadni. Az Országos Tervhivatal az éves tervek kidolgozásának időszakában folyamatosan tájékoztatja a SZOT-ot a tervek fő céljairól, problémáiról. A minisztériumok ugyanilyen segítséget kötelesek nyújtani a szakszervezeteknek. A vállalatok gazdasági és szak- szervezeti vezetői az országos és helyi feladatok alapján határozzák meg a munkaverseny céljait, s megjelölik az egyes termelési egységek konkrét feladatait, amit műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon és üzemi tanácsülésen megvitatnak a dolgozókkal. Az üzemek, munkahelyek vezetői kötelesek megteremteni a tervek és a vállalások teljesítésének feltételeit, gondoskodnak a vállalások nyilvántartásáról, összesítéséről. Termelési tanácskozások, munkaértekezletek A határozat részletesen foglalkozik a termelési tanácskozásokkal, amelyek a dolgozóknak a termelés és gazdálkodás irányításába és ellenőrzésébe való bevonására, valamint a termelési feladatok eredményes megvalósítására való mozgósítás legfontosabb fórumai üzemen belül. A különböző üzemekben termelési egységként negyedévenként az operatív terv ismertetésekor, továbbá az év zárását követően a jóváhagyott éves mérlegbeszámolóval egybekötött termelési tanácskozásokat kell tartani, de ilyen tanácskozást máskor is összehívhatnak, ha ezt a dolgozók kérik A hivatalokban, intézményekben a termelési ta(Folytntás a 2. oldalon) Megkezdték a jövőévi szövetkezeti beruházások előkészítését 26 LÉTESÍTMÉNY ANYAGAIT MÉG AZ IDÉN HELYSZÍNRE SZÁLLÍTJÁK A kereskedelemben és a háztartásokban is már ***** ismert és kedvelt tea-konyha tűzhely a szerelő- szalagon a Salgó- % tarjáni Tűzhelygyárban Termelőszövetkezeteink az év folyamán több olyan létesítménnyel gazdagodtak, amelyek elősegítik a nagyüzemi gazdálkodás gyorsabb kialakulását és megkönnyítik a munkát. Ezek a beruházások igen sok gondot jelentettek az év folyamán. Sok helyen előkészületlenül fogtak a munkához, más helyeken anyaghiány jelentkezett és sok helyen maga a termelőszövetkezet nem törődött az építkezésekkel. Megkerestük Mihály József elvtársat a megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda vezetőjét, hogy mondjon néhány szót az idei tapasztalatokról és a jövő évi tervekkel kapcsolatos feladatokról. 1. Hogyan értékeli az idei munkát és milyenek e munka eredményei? — Véleményem szerint. — kezdte Mihály elvtárs — sok javulás van a múlt évhez képest. Tavaly ilyen időtájt csak 65 százalékos, míg az idén már 90 százalékos az építkezések készültsége. Az év folyamán megemelték a tervünket és egyrészt ezért, másrészt a házi kezelésű beruházások munkáinak lassúbb üteme miatt nem készültünk még el. Ebben az évben 474 létesítmény munkáit szeretnénk befejezni. 2. Megtörténtek-e már az előkészületek a következő év beruházásaihoz szükséges tervdokumentáció biztosítására? — Ezelőtt két és fél hónappal megrendeltük az AGRQ- TERV Vállalatnál a jóváhágyott keretszámok alapján az alapdokumentációkat. Időközben elvégeztük a létesítmények kijelölését és jelenleg már az irodai munkák folynak. A külszíni mérések eredményeinek és az alapdokumentációk birtokában már folyik a részletes tervezőmunka. Az elkészült terveket november 25-től folyamatosan küldjük a bankfiókoknak hitelmegnyitás céljából. Az év végéig csaknem 30 házi kezelésben épülő létesítmény teljes dokumentációját készítjük el. Jövőre már csak egyetlen vállalat a Tanácsi Építőipari Vállalat végez építkezéseket a szövetkezetekben. Jövőre a beruházások 70 százalékát házi kezelésben és csak 30 százalékát valósítjuk meg vállalati segítséggel. 3. Hogyan biztosítják az anyagot az építkezésekhez és megkezdik-e a munkát valahol még ebben az évben? — Valószínűtlennek tartom, hogy valamelyik tsz megkezdje az építést. Az év hátralevő részében az anyagok helyszínre szállítására fordítunk gondot, december 31-ig csaknem 30 szerfás létesítmény anyagát szállítják a helyszínre. Megállapodást kötöttünk a Miskolci Cement- áruinari Vállalattal is, hogy még ez évben 10 létesítményhez szállítsanak tufa betonblokkokat, falszerkezeteket és egyéb cementipari termékeket. Ezek. az intézkedések elősegítik a jövő évi beruházási munka sikereit — fejezte be nyilatkozatát Mihály elvtárs. ERŐNK FORRÁSA: A PÁRT November 20-án lesz 43 éve annak, hogy a magyar munkásosztály és a társadalom más haladóbb képviselői megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját. Ekkor alakult meg az a párt, amely születése első percétől következetes harcosa lett a társadalmi haladásnak, az elnyomott és kizsákmányolt magyar dolgozó tömegek felszabadításáért folyó küzdelemnek. A KMP megalakulásával új szakasz kezdődött a magyar munkásmozgalom, egyben az egész magyar nemzet történetében. A társadalom küzdőterén megjelent a proletariátus szervezett forradalmi élcsapata, amely a munkás- osztály köré tömörítve szövetségeseit, harcol a szocializmusért. 43 évvel ezelőtt szintérre lépett az a párt, amely a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom szerves része és egyben a nemzet túlnyomó többségét alkotó dolgozó nép pártja, tehát a nemzet igazi pártja. Mindezt a párt egész története is fényésen igazolja. 1918 novemberében nem volt véletlen és teljesen váratlan esemény az osztályharcos forradalmi párt megalakulása. Szükségszerű eredménye és folytatása volt annak a harcnak, amelyet a magyar proletariátus vívott kialakulása óta. 1918 októberében, bár győzött a polgári demokratikus forradalom Magyarországon, de ez nem hozott és nem is hozhatott gyökeres fordulatot a társadalom, a dolgozó tömegek életében. Ezért a magyar proletariátus nem volt megelégedve az „őszirózsás’' forradalom eredményeivel, hiszen a hatalom továbbra is a burzsoázia kezében maradt, amely legfőbb feladatának a forradalom elfojtását, a nép lefegyverzését tartotta. így sürgető szükségként jelentkezett egy valóban forradalmi párt megteremtése, amely képes a forradalmi harc vezetésére, amely' biztosítani tudja, hogy a forradalom demokratikus szakaszából, szocialista szakaszába nőjjön át. A Kommunisták Magyaroszági Pártja ilyen párt volt. Ez a párt vitte harcba a magyar dolgozó tömegeket a burzsoázia ellen, s a harc eredményeképpen 1919 márciusában győzött Magyarországon az első proletárdiktatúra. kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaság rövid 133 napos fennállása — rendkívül nehéz belső és külső viszonyai mellett — is félreérthetetlenül igazolta, hogy egyedül a munkásosztály politikai hatalma — a proletárdiktatúra — az a hatalom, mely a dolgozó nép éí.'dekeinek legkövetkezetesebb képviselője, amely valóban a nép állama. A Tanácsköztársaságot ugyan leverték a külső imperialista erők, de a magyar proletariátus végleg eljegyezte magát a kommunizmus ügyével és soha nem adta fel a harcot az új munkáshatalom megteremtéséért. A Tanácsköztársaság bukását követő ellenforradalom letaszította a nemzetet a haladás útjáról és az országot ismét a tőkések, földbirtokosok országává, a nyugati imperialisták vadászterületévé változtatta. Az ellenforradalom győzelme 1919-bén szörnyű szenvedéseket zúdított a magyar népre. Megkezdődött a féktelen fehérterror időszaka. De a magyar kommunisták forradalmi elszántságát nem tudták megtörni. Az illegalitásban újjáalakult a KMP, amely a fasizmus és háború elleni harc vezetőjévé vált. Ennek a harcnak Nógrád megyében is megvoltak a szervezői. A Tanácsköztársaság bukása után megyénkben is újjászerveződtek a párt erői, sejtekbe, szervezetekbe tömörülve. A forradalmi tömegharc szervezésében és vezetésében jelentős szerepe volt több éven keresztül a Baglyasalján székelő Kerületi Bizottság irányító munkájának. Ez időben pártunk ereje abban állott, hogy ki tudta dolgozni a megváltozott viszonyoknak megfelelő, helyes politikai vonalat, össze, tudta kapcsolni az illegális és legális munkát. Törekedett tömegkapcsolatai bővítésére, együttműködött a Szociáldemokrata Párt sok becsületes, harcolni kész tagjával. Pártunk szívósan küzdött a munkásosztály, a dolgozók mindennapi érdekeiért, a leszorított bérek emeléséért, a 8 órás munkanapért, a munkanélküli segélyért, a lakbér emelése ellen, az ingyenes társadalombiztosításért stb. Tanulva a Tanácsköztársaság tapasztalataiból, a párt harci programjává tette a nagybirtok kisajátításának követelésével együtt az elkob- zandó földesúri földek felosztását a nincstelenek és a szegényparasztság között. Harcolt a dolgozó parasztságot sújtó adóterhek, a bankuzsora ellen. Következetes harcot vívott a munkásság és az egész nép politikai sza- dabságjogaiért. a csendőrterror ellen, a nép felszabadításáért. A háború előtti időszakban pártunk az antifasiszta népfront megteremtéséért folyó mozgalom élére állt. A párt befolyásáról olyan kiemelkedő események tanúskodtak, mint az 1930. szeptember 1-i százezres tömegek részvételével lezajlott tüntetés és a háború alatti antifasiszta és háború-ellenes tüntetések. A Kommunista Párt harcot hirdetett a hitlerista háborús szövetség ellen, az országnak a fasiszta blokkból való kilépéséért, a rabló, szovjet-ellenes háború megszüntetéséért. Ez időben pártunk harci zászlajára a független, szabad, demokratikus Magyarországot követelő jelszót írta. A KMP-nak helyes, a marxizmus—leninizmus elveire alapozott politikája a két világháború között és a második világháború idején, a kommunisták önfeláldozó helytállása az ország nemzeti érdekeiért — pártunkat a magyar nép hivatott vezetőjévé tette. Ez a magyarázata annak hogy már az ország felszabadulását követő első hónapokban a. munkásosztály nagj tekintélyű politikai tömegpárt ja lett. Munkásosztályunk, amelj sohasem mondott le az 1919-ei Tanácsköztársaság szent ügyé nek folytatásáról, véglegesei rálépett a szocializmus útjára Pártunk állt annak a harc nak az élén is. melynek cél ja az új demokratikus ál lnmrend megteremtése, a: ország újjáépítése, a földnél a parasztok kezébe való át adása, városban és falun egy aránt a tőkés kizsákmányoló: korlátozása volt. A párt e harcban állan dóan szem előtt tartotta i múnkásegység erősítését. Nag- győzelem volt a kommunisü párt egyesülése a szociáldemokrata párttal — amely nek vezetőségében már ek kor döntő szerepet vittek : baloldaliak —, és 1948 júniu (Folytatás a 2. oldalon)
