Nógrádi Népújság, 1961. november (17. évfolyam, 88-96. szám)
1961-11-18 / 93. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. november 18. A kormány és a Szaktanács együttes határozata (Folytatás az 1. oldalról) sában az egységes párt — a Magyar Dolgozók Pártja megalakítása. A Magyar Dolgozók Pártja marxista—leninista párt, a magyar nép vezetője volt a proletárdiktatúra megvalósításáért és megerősítéséért, a szocialista társadalom felépítéséért vívott harcban. Az 1956-ot megelőző években elkövetett hibák és torzítások gátolták ugyan a szocializmus építését, és kedvező feltételeket teremtettek az ellenforradalmat előkészítő revizionizmus számára — mégis határozottan megállapíthatjuk, hogy az MDP tevékenységében a szocializmus építése volt a meghatározó tényező. Az ellenforradalom felszámolásáért folyó harcban — újjászervezett pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen ragaszkodva a marxista—leninista tanításokhoz, két fronton harcolva zúzta szét, mind a jobboldali revizionista, mind a baloldali dogmatikus nézeteket, és gyakorlatot. Pártunknak az 1956 utáni helyes elvi alapokon álló és a valóság tényezőihez alkalmazott, a szocialista építés egyetemes és sajátos törvény- szerűségeit egyaránt figyelembevevő politikája — rövid idő alatt nem várt eredményeket hozott. Jelentős fejlődésen ment keresztül népgazdaságunk. A hároméves terv jó végrehajtása kedvező alapot adott második ötéves tervünk indulásához, pártunk VII. kongresszusa által megjelölt célkitűzéseknek — a Lomonoszov emlékünnepély Salgótarjánban A Hazafias Népfront, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a TIT közös rendezésében pénteken Lomonoszov emlékünnepélyt tartottak Salgótarjánban. Az emlékünnepségen — amelyet a nagy orosz polihisztor születésének 250. évfordulója alkalmából rendeztek meg — Versényi György a Madách Imre Gimnázium igazgatója tartott megemlékező beszédet a résztvevő diákfiataloknak, valamint a város dolgozóinak. Az előadás után filmvetítés segítségével mutatták be a híres orosz tudós munkásságát. (Folytatás az 1. oldalról) nácskozásokhoz hasonlóan munkaértekezleteket kell tartani. A termelési tanácskozások feladata a dolgozók széleskörű bevonása az üzem vezetésébe, a konkrét termelési és gazdasági feladatokat szolgáló módszerek kialakítása, a tervjavaslatok kidolgozása, a feladatok végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése és segítése. A termelési tanácskozásokon határozzák meg a leghelyesebb versenyformákat, értékelik a vállalásokat. A termelési tanácskozásokon tett javaslatok nyilvántartásáról, megvalósításáról az illetékes műszaki és gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dolgozók észrevételeit, javas'a- tait jegyzőkönyvben rögzítik és két héten belül kötelesek értesíteni a dolgozókat javaslataik elbírálásáról. Egyéni versenyek A határozat a továbbiakban kimondja, hogy az éves vállalati tervek teljesítése érdekében a dolgozók egyénileg és kollektiven versenyezhetnek. Egyéni verseny szervezése ott helyes, ahol egyes dolgozók feladatait konkréten meg tudják határozni és a végzett munka egyéni értékelésének nincs akadálya. Az egyéni verseny irányulhat olyan kiemelkedő termelési és gazdasági eredmények elérésére, amelyek jelentősen hozzájárulnak a műszaki fejlesztés hatékony előmozdításához, a munka termelékenységének emeléséhez, a termékek minőségének és exportképességének javításához, a munkaeszközökkel és az anyagokkal való fokozottabb takarékossághoz. Jó munkájukért kitüntetést és jutalmat kaphatnak a dolgozók. Kiváló dolgozó oklevelet és az ezzel járó legalább egyheti átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalmat kaphatnak azok, akik időtartamtól függetlenül a legeredményesebben tevékenyekedtek vagy egy éven keresztül kiemelkedő munkát végeztek a termelési és gazdasági egység tervfeladatainak végrehajtásában. Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet, az azzal járó legalább félhavi átlag- keresetnek megfelelő pénzjutalommal azok a dolgozók kaphatják, akik ismételten kiemelkedő eredményt értek el és egyszer már elnyerték a kiváló dolgozó oklevelet. Ezt a kitüntetést és jutalmat akkor is adományozni lehet, ha az oklevelet az illető dolgozó még nem nyerte ugyan el, de találmányt, nagy jelentőségű újítást vagy kiemelkedő jelentőségű műszaki szervezési intézkedést dolgozott ki és vezetett be vagy két éven át kimagasló termelési és gazdasági eredményt ért ej. A kiváló újító címet és az azzal járó arany, ezüst és bronz fokozatot azok az újítók nyerhetik el, akik újításaik, találmányaik révén egymillió, ötszázezer, illetve kétszázötvenezer forintos utókalkulált népgazdasági eredményt értek el. A szakma ifjú mestere címet azoknak a fiatal szakmunkásoknak, technikusoknak és mérnököknek adományozhatják, akik a KISZ Központi Bizottsága és a SZOT elnöksége által közösen meghatározott feltételeknek eleget tettek. Lehetővé kell tenni, hogy a kiváló dolgozó kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat is megkapják azok, akik mint kiváló újítók, kiváló traktorosok, a szakma ifjú mesterei, a verseny különböző formáiban kimagasló eredményeket értek el. A kiváló dolgozó oklevc- Tet, jelvényt és a pénzjutalmat a termelési tanácskozás döntése alapján a vállalat igazgatója és a szakszervezeti bizottság együttesen adományozza. A többletnyereséget felmutató vállalatoknál évente a dolgozóknak legfeljebb tíz százalékát, az éves eredménytervüket nem teljesítő vállalatoknál, továbbá a költségvetésből gazdálkodó szerveknél a dolgozóknak legfeljebb 3 százalékát lehet oklevéllel és jelvénnyel kitüntetni. Gondoskodni kell arról is, hogy ne csak az élenjárók, hanem a huzamosabb ideig jó átlagos eredményt elérő lelkiismeretes, szorgalmas dolgozók közül az arra érdemesek is kellő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Kollektív versenyek A határozat ezután a kollektív versenyről intézkedik. Megállapítja, hogy ilyen versenyforma általában ott helyes, ahol a munkafolyamatok, valamint a munkaműveletek kapcsolódnak egymáshoz, ahol a munka szerve zése csoportokra épül. A kiváló brigád, a kiváló műhely, üzemrész vagy osztály címek elnyerésére a vállalat igazgatója éís a szakszervezet meghatározott célokat tűz ki. Törekedni kell azonban arra, hogy a kollektívák versenyén belül megfelelően ki- bontakozhassék az egyének vetélkedése, mint a verseny alapvető formája. A brigádok versenyét legalább havonta, az üzemrészek vetélkedését legalább negyedévenként kell értékelni. Ssocialista brigádok A határozat ezután a szocialista brigád címért folyó verseny kérdését elemzi. Ez az újtípusú verseny nemcsak gazdasági eredmények elérésére, hanem az általános műveltség megszerzésére, a politikai és kulturális képzettség növelésére, a szocialista ember formálására, a szocialista tudat és együttélés kialakítására és fejlesztésére, az elvtársi segítés és együttműködés megvalósítására is irányul. A szocialista brigád címért és annak megtartásáért versenyző brigádok vezessenek brigádnaplót, amelyben vállalásaikat, azok teljesítését, a brigád életében előforduló fontosabb eseményeket rögzítik. Legalább havonta brigádértekezleteken a brigádnapló alapján értékeljék a brigád és az egyes tagok vállalásainak teljesítését. A szocialista brigád címet általában egyéves munka után a termelési tanácskozás döntése alapján a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal együttesen adományozza. Indokolt esetben rendkívül kimagasló eredmény elérésekor egy évnél rövidebb időn b.elül is adományozható a megtisztelő A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FÓRUMA Váljon hatékonyabbá a beruházási munka cím. A címet elnyert brigádot és annak tagjait oklevéllel, a cím újbóli elnyerése esetén a brigádot zászlóval és oklevéllel, a brigádtagokat oklevéllel és jelvénnyel kell kitüntetni. Élüsemek A vállalatok az éves műszaki gazdasági tervek alapján az élüzem cím, továbbá a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajának elnyeréséért versenyeznek. A miniszterek, illetve országos hatáskörű szervek vezetői az illetékes szakszervezetek elnökségével együttesen az élüzem címet és a vele járó pénzjutalmat azoknak a vállalatoknak adományozhatják, amelyek az éves műszaki gazdasági tervüket és versenycéljaikat a legeredményesebben teljesítették. Figyelembe 'veszik a vállalat egészének fejlődését, a munkásvédelem érdekében kifejtett tevékenységét is. Az élüzem cím elnyerésével együtt a vállalatoknak az éves átlagos állományi létszámtól függően az alábbi pénzjutalmat kell adni: 100 főig 5000 101-tól 1000 főig 40 000 forint, 1001 főtől 5000-ig 130 000 forint, 5001-től 10 000-ig 215 000 forint, 10 001-től 15 000 főig 275 000 forint, 15 001-től 20 000 főig 325 000 forint, 20 000 fő felett 400 000 forint. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös vándorzászlóval és oklevéllel tünteti ki és az élüzem címért járó pénzösszeg kétszeresével jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek az élüzem címért folyó versenyben a legkiemelkedőbb eredményeket érték el. Mind az élüzem cím, mind az MT—SZOT Vörös Vándor- zászlajának adományozása évenként egyszer, május 1-én ünnepélyesen történik. Az élüzem címet évente összesen 320, az MT—SZOT Vörös Vándorzászlaját 65 vállalat kapja meg. A határozat a továbbiakban a munkaverseny nyilvánosságának megszervezéséről intézkedik, majd hangsúlyozza, hogy az üzemek, üzemrészek gazdasági és szakszervezeti vezetői terjesz- szék azokat a módszereket, amelyekkel kimagasló eredményeket értek el, ugyanakkor mutassanak rá a hiányosságokra és azok megszüntetésének módjára is. A kormány és a SZOT elnöksége utasította az illetékes minisztereket, a szak- szervezetek elnökségeit, felkérte a SZŐ VOSZ igazgatóságát, hogy a mostani, határozat alapján ez év december 15-ig dolgozzák ki a végrehajtási utasítást. A határozat rendelkezései 1962. január 1-től érvényesek, az 1961. évi eredmények utáni kitüntetéseket és jutalmazásokat azonban még a régi módon kell adományozni. ERŐNK FORRÁSA: A PÁRT szocialista építés üteme meggyorsítása, és a szocializmus alapjainak lerakása — megvalósulása számára. Történelmi jelentőségű győzelem volt a fenti célkitűzések megoldásáért folyó harcban a termelőszövetkezetek tömeges szervezésének befejezése hazánkban. Ma már népgazdaságunk mindkét alapvető ágában — iparban és mezőgazdaságban egyaránt — a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá. Népgazdaságunk erősödésével jár a lakosság anyagi helyzetének javulása. Hazánkban sikeresen halad előre a kultúrforradalom. Közéletünk demokratizálásában is nagy eredményeink vannak. A hatalom gyakorlásába a közügyek intézésébe egyre növekvő számban kapcsolódnak be a munkások, parasztok és értelmiségiek legjobbjai. Örömmel és büszkén állapíthatjuk meg, hogy pártunk ma erős, egységes és tömegbefolyása nagyobb, mint 1956 előtt volt. A gazdasági és kulturális építő műn ka sikerei, nagy eredményei napjainkban elválaszthatatlanok a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységétől;. amely népünk bizalmát, minden kezdeményezésében a dolgozók aktív támogatását élvezi. Ez egyben ragyogó igazolása annak is, hogy pártunk, a kommunista párt immár 43 éves harcos tevékenységével mély gyökeret eresztett a magyar dolgozó tömegekben, s népünk elismert vezetőjévé vált. Bandúr Károly radt, elavult termelést új, korszerű technológiával váltsuk fel. Ha azonban részleteiben vizsgáljuk a beruházások megvalósítását, akkor találunk még olyan hibákat, amelyeket az ötéves terv során, de a továbbiakban is ki kell küszöbölni. Ilyen főbb hibatipusok voltak a következők: 1. A tervellátottság hiánya, a beruházások nem megfelelő műszaki előkészítettsége. 2. A távlati tervezés, az előrelátás hiánya, aminek következtében felesleges beruházások kerültek megvalósításra. 3. Az irányító hatóság nem elégítette ki a beruházók éves keretigényeit, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a vállalat termelési feladatát a későbbiek folyamán teljesíteni tudja. 4. A kivitelezés elhúzódása. 5. A korszerű építési technológia hiánya. A nem megfelelő előkészítés és a távlatokban való gondolkodás hiányára mutat a Nógrádkövesdi Kőbánya beruházása. Feleslegesen, két bányát nyitottak meg, ennek kapcsán feleslegesen megépítettek két kötélpályát és mindkét bányát gépesítették, holott a szandai üzem is megfelelően összhangbáhozott géplánc esetén tudta volna a vállalat tervét hozni. Tehát a berceli beruházás feles- . leges volt. A három pontra jellemző eset a Nógrádi Szénbányászati Tröszt. Évről-évre nem kapta meg az irányító hatóságtól a termelési feladathoz szükséges beruházási összegeket, aminek azután szükség- szerű következménye az lett, hogy meg kellett kezdeni a mizserfai külszíni szénfejtést, ami jóval drágább szenet ad, mint a környező bányák hagyományos művelése. A kivitelezés elhúzódásának megakadályozása érdekében tettünk a legtöbbet. A megyei pártbizottság kezdeményezésére megindult megyénkben a szocialista mozgalom a beruházások határidőre, illetve határidő előtti átadására. Erre szép példa volt a hideghengermű építése, amelyet éppen a szocialista szerződés eredményeképpen a kitűzött határidő előtt fél évvel korábban sikerült átadni rendeltetésének. Arra kell törekednünk, hogy ezt a mozgalmat továbbra is ébren tartsuk és kiterjesszük minden olyan beruházásra, amelynek a műszaki és jogi tervellátottsága erre lehetőséget nyújt. Hogy a kivitelezési idők lerövidítése és a határidők betartása területén értünk el eredményeket, azt bizonyítja az idei beruházási terv teljesítése' is. Az idei beruházási keretünket ugyanis a harmadik negyedév végéig 63,2 százalékban teljesítettük, szemben az előző évi 61,5 százalékkal. Ezen belül különösen jó az építési beruházások tervteljesítése, ahol a tavalyi 62,9 százalékkal szemben az idén 72,7 százalékra teljesítettük szeptember 30-ig az éves tervet. Itt az abszolút számokban is jelentkezik a többtermelés, ugyanis 3 millió forinttal többet építettünk be a harmadik negyedév végéig, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az ötödik pont, a korszert építési módszerek és technológia bevezetése terén azonban még nagyon keveset tettük megyénkben. A kivitelező vállalatok gépesítése még mindig sok kívánnivalót hagy maga után, továbbá még mindig a régi hagyományos anyagokkal és módszerekkel építkeznek. Nem alkalmazzuk a középblokkos építkezést, holott — különösen a lakásépítkezéseknél — jelentősen meggyorsíthatnánk az építkezéseket és csökkent- hetnénk a költségeket. A habbeton és olyan elemek alkalmazása, amelyekkel esökkenthetnénk az épületek súlyát, még mindig nem történik meg. Különösen fontos ezeknek az alkalmazása, ha figyelembe vesszük, hogy a tervtörvény értelmében a második ötéves terv végére 15 százalékkal kell csökken- tenünk az épületek összsúlyát, továbbá szobanagyságú elemekkel kell építkeznünk mindenütt, ahol erre lehetőség van. Úgy gondolom, hogy az előbbiekben tárgyalt szempontok megszívlelése és az itt említett hibák 'kiküszöbölése még tovább fogja javítani beruházási munkánkat és a második ötéves terv során még hatékonyabban használjuk fel a rendelkezésünkre álló beruházási eszközöket, miáltal teljesíthetjük, sőt túlteljesíthetjük a tervtörvényben előírt mutatókat és ezen keresztül népünk életszínvonalának emelését is. Barna Sándor a Beruházási Bank megyei fiókjának vezetője A vállalati műszaki fejlesztési tervek sokféle intézkedést tartalmaznak a műszaki színvonal Emelésére és a tervben kitűzött egyéb célok elérésére. Lehet a termelékenységet, a minőséget és egyéb vállalati mutatókat megjavítani helyes műszaki és szervezési intézkedésekkel, a munka intenzitásának növelésével, stb. de az összes intézkedések közül a leghatékonyabb a beruházás. A második ötéves terv során különösen előtérbe kerülnek a beruházások és az azokra fordított összegek minél hatékonyabb felhasználása. Mint ismeretes a tervidőszak folyamán országos viszonylatban 180 milliárd forintot fogunk felhasználni a beruházásokra. Nem közömbös tehát, hogy ezt a hatalmas összeget miként és hogyan használjuk fel. A második ötéves terv az ipar termelésének növekedését 48—50 százalékban, ezen belül az állami ipar termelés-növekedését 50 százalékban irányozza elő. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt a termelésnövekedést 70 százalékban a termelékenység növelésével kell elérni, akkor még jobban előtérbe kerül a beruházási összegek gazdaságos és hatékony felhasználása. A második ötéves tervben döntő lácszem a termelékenység növelése, a műszaki színvonal emelése, a minőség megjavítása. Ennek folytán az iparvállalatok vezetőinek, de a beruházások vonalán dolgozó minden szakembernek elsőrendű feladata, hogy a rendelkezésre álló beruházási kereteket ennek a célnak a szolgálatába állítsa. Megyénkben érvről-évre már eddig is jelentős összegeket fordítottunk beruházásokra és ezután még nagyobb összegeket fogunk erre a célra felhasználni. Már eddig is az éves beruházási keretből a legjelentősebb összegeket a bányászat, az ipar fejlesztésére fordítottuk. A beruházások leghatékonyabb felhasználása az iparvállalatok fejlesztése, a meglévő üzemek rekonstrukciója. Megyénkben is ennek az irányzatnak a szellemében történt a ' Zagyvapálfalvi Üveggyár rekonstruciója, a Salgótarjáni Üveggyár zöldüveg termelésének automatizálása, az acélgyári hideghengermű építése stb. Ezekben az esetekben ugyanis adva van a tapasztalt műszaki gárda, a sokéves szakmai gyakorlat, amely párosul az új , fejlett technikával és így ugrásszerű fejlődést lehet elérni a termelékenység növelésében, a műszaki színvonal emelésében. Az ipari beruházásoknak ez a fajtája kell, hogy döntő legyen a második ötéves terv során is. Az eddigieket összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy fő célkitűzéseikben a hároméves terv ipari beruházásai helyesek voltak, alkalmasak arra, hogy az eddigi elma-
