Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)
1961-01-25 / 7. szám
6 NOSRADI NÉFÜJBAS 1961. január 25. (J)an n szkon íjoii tik Gondatlanság zavarta meg két öreg nyugalmát Nagy dolog az, amikor valaki egy egész hosszú életet hagy maga után. Életet, amelyben benne van két keze munkája, verejtéke, gyötrődése, tevékeny sok gondolata. És elérkezik ahhoz a ponthoz, hogy az öregkor küszöbén nyugdíjának élvezésével megpihen, szépen, nyugodtan éli le éveit. És akkor ezt a nyugalmat megzavarja valami, a csendes tervezgetések abbamaradnak, mert helyüket elfoglalja a bosszankodás. így lehetne vázolni röviden Ballai Józsefék esetét. A nyugdíjas bányászember fogta magát élete 'párjával, összetakarékoskodott ezreseiket magukhoz vették és elmentek a salgótarjáni KERAVILL boltba, hogy televíziót vásároljanak. Nagy örömmel kapcsolják be otthon a készüléket, de sajnos, rossz a kép. Állítgatják, mégsem sikerül. A hang is rossz, egyáltalán egy szót sem hallanak. Megvizsgáltatják rádiószerelővel, írnak a székesfehérvári gyárnak, ahol készítették. Várnak, csak várnak, a televíziót mégsem csinálják meg. Az üzletben segíteni próbálnak rajtuk, kapnak egy másik Orion készüléket. Megjárják szegény öregek. Ez is rossz, ez sem működik. Adnak egy harmadik készüléket, de annak is baja vah. Jótállást meg elfelejtenek róla adni és csak sok utánjárással kapják meg utólag. És mégis rossz az Orion is, nem lelhetik örömüket benne. Peregnek lassan, unalmasan, öregesen a téli esték. Mindenesetre ez a két idős ember nem így álmodta magának a pihenést követő napokat. Színházat, hangversenytermet, mozit képzeltek a lakásukba, előadókkal, művészekkel, örömmel és szórakozással. Most meg ott tartanak, hogy az utcára sem mernek kimenni. Félnek, hogy összetalálkoznak a KERAVILL egy alkalmazottjával és restellnek a szemébe nézni. Pedig talán a hiba nem is itt van. Inkább úgy látszik egy kis baj van a minőségellenőrzéssel. U. M. Egymillió ésszeríisito és újitási javaslat 15 év alatt A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban igen nagy sikere van az ésszerűsítő és újító mozgalomnak. A felszabadulás óta eltelt 15 év alatt egymillió ésszerűsítő és újító javaslatot fogadtak el. A javaslatok elfogadása 10 milliárd korona megtakarítást jelentett a népgazdaság számára. Csupán az elmúlt 5 esztendőben félmillió ésszerűsítő és újitási javaslatot valósítottak meg. Ezek együttesen 4 milliárd Korona értéket hoztak a népgazdaságnak. Az idén is szerződött a MÉK-kel a szécsényi II. Rákóczi Tsz. AZ ELMtJLT ÉVBEN JO EREDMÉNYEK A ZÖLDSÉG TERMESZTÉSBEN A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet az elmúlt évben igen jelentős mennyiségben értékesített zöldségféléket. Csak paprikából 250 mázsát adott át a MÉK-nek és paradicsomból a leszerződött 160 mázsa helyett több mint 400 mázsát értékesített. Jelentős mennyiségű vöröshagymát, sárgarépát, petrezselymet és zellert is termeltek szerződésesen. Az 5 holdas káposztatábláról a korábban leszerződött 400 mázsa helyett több mint 760 mázsát szállított el a Rákóczi Termelőszövetkezettől a MÉK. A szántóföldi növénytermesztés és a zöldségtermesztés közel másfél millió forintot jövedelmezett a termelőszövetkezetnek. Ebből az ösz- szegből biztosították a termelőszövetkezetben a munkaegység előleget, s ebből törlesztették esedékessé vált hiteltartozásuk egy részét is. Az elmúlt esztendő tavaszán még bizonyos aggályokkal kötöttek szerződést a zöldségfélékre a termelőszövetkezetekben, azonban az idei évben ez már lényegesen könnyebben ment, hiszen az elmúlt esztendei jó tapasztalatok meggyőzték a termelőszövetkezeti gazdákat arról, hogy milyen hasznos, milyen előnyökkel jár a szerződéses növények termesztése, A szövetkezetben az idén két holdon paprikát, 6 holdon paradicsomot, 3 holdon káposztát, ezenkívül görög, sárgadinnyét és egyéb zöldségféléket termelnek, amelyek termését a MÉK szállítja majd el. Szerződést kötöttek 27 hold burgonyára is. Autó és mo torkerékpá r tulajd onosok figyelmébe! Az Állami Biztosító ügyfelei kényelmére január 25- től—február 10-ig — fiókjainál — Szécsény, Balassagyarmat, Rétság, Pásztón és a megyeszékhelyen Salgótarjánban a megyei Igazgatóságon munkanapokon 20 óráig (szombat 18 óráig) ügyeletet tart. Saját érdekében mielőbb keresse fel a lakhelye szerint illetékes Állami Biztosító fiókot. A kötelező GÉPJÁRMÜSZAVATOSSAGI biztosítás 1961. évi díjnak befizetésére KÉRJEN CSEKKLAPOT. Őrizze meg a biztosítási igazolást, mert azt a köz- lekedcsrendészet közegeinek felszóllítására fel kell mutatni. Az ügyintézés gyorsítása végett kérjük, hogy az 1960. évi befizetést igazoló postai csekklapot hozza magával. Állami Biztosító. 20. IRODALMI EST AZ ACÉLÁRUGYÁRBAN A versmondás művészete címmel irodalmi estet tartanak az Acélárugyárban pénteken este. Az est előadója Horváth Ferenc érdemes művész, a Madách Színház tagja. Közreműködik Kurucz Imréné zongorán, Füzes Zsigmond hegedűn, a művelődési otthon „Szocialista kultúráért” kitüntetett szimfonikus zenekara Krajcsi Lajos „Szocialista kultúráért” kitüntetett karnagy vezényletével. Ha valahol, akkor a Salgótarjáni Tűzhelygyárban kétszeresen igaz, hogy a tőkések a dolgozók érdekeinek legteljesebb elhanyagolása és mellőzése mellett igyekeztek kisajtolni a lehető legnagyobb profitot. Ezért van az, hogy a Tűzhelygyár dolgozói ezt az örökséget még ma is joggal szidják és bizony még több év fog eltelni Tartsuk be a tűzrendészen szabályokat! Az utóbbi időben országos viszonylatban, de megyénk területén is több esetben tűz keletkezett a szabálytalanul épített és • üzemeltetett húsfüstölő berendezésből. Ilyen szabálytalan húsfüstölő használatából keletkezett tűz például Kovács Mihályné balassagyarmati lakosnál. ahol ugyan a füstölő-építmény üzembiztos anyagból volt. de a tűztér és a húsáru között nem volt perforált zárószerkezet, így a zsinegre akasztott szalonna akadálytalanul a tűztérbe esett. A füstölőberendezés üzemeltetése azért is szabálytalan volt. miután nem tartotta a tulajdonos állandó felügyelet alatt. A tűzeset következtében csaknem kétezer forint kár keletkezett. épült, és a tűztér teljesen tűzbiztosán elzárt a füstölőhe- rendezéstöl. Hideg füstölés esetén a tüzelőtér és füstölő- térnek is külön kell lennie. Fából készült füstölőberendezésben, vagy padlástérben húst füstölni tilos. Az üzemeltetés időszaka alatt a füstölőberendezést állandó felügyelet mellett kell tartani. A fenti szabályok betartása egyéni és közérdek. Aki a szabályokat megszegi,, szabály- sértést követ el és 500 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Nógrád megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság amíg teljesen korszerű munkakörülmények között dolgozhatnak. Az igaz, hogy a gyár öntödéje az ország egyik legmodernebb üzeme közé tartozik. De még nagyon sok gond és probléma vár megoldásra. Ebben a kérdésben sokat segített és jelentős fejlődést biztosított az elmúlt hároméves terv. Több mint tíz évvel ezelőtt bizony még keresni kellett a tulajdonképpeni gyárat, mert az nem volt egyéb, mint fabódék, össze-vissza tákolt műhelyek és rozoga épületek összessége. Viszont ma már nem lehet egy napon emlegetni a jelenlegi gyárat a régivel. A régi öntödét lebontották, helyébe egy új, korszerű gépesített üzem épült. Elkészült a tisztítóműhely, az öltöző, a fürdő, a, homokelőkészítő. Sok-sok millió forint fekszik már ebben a gyár-( ban is. Csak az elmúlt hároméves tervben közel 16 millió forintot költött államunk a Tűzhelygyár fejlesztésére. A beruházások összege a tervidőszakban állandóan emelkedett: az 1958. évi több mint 2,6 millió forintról 1960-ban már közel 5,5 millió forintra emelkedett a gyár fejlesztésére fordított összeg. Az előzetes számítások szerint a hároméves tervben építésre közel 2,8, gépek beszerzésére 9,2 és egyéb beruházásokra mintegy 3,6 millió forintot fordítottak. A hároméves tervben 3 kompresszor, egy szikraforgácsoló gép, 1 új zománcozó kemence és más új létesítmények szolgálták a termelékenyebb munkát. 1959-ben többek között 4 új esztergapadot, 3 marógépet kapott a gyár. Befejezték a kompresszorház építését is. Az elmúlt évben pedig új öntvénytisztítógépek, sugárfúrógép, vésőgép, valamint a galvanizáló építése, a műszerezettség fejlesztése jelezték a gyár műszaki állapotának előrehaladását. Az új villamostargoncák beszerzése és munkába állítása a félkésztermékek és a készáruk mozgatását, továbbítását könnyítik meg. Ezek az adatok az egész gyár fejlődésének csak egy kis részét mutatják. A kulturális beruházások a munkásszállítás, az étkeztetés, a nyereségrészesedés és sok más egyéb, a borítékban és a borítékon kívül jelentkező összegek mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Tűzhelygyár dolgozói egyre jobb élet- és munkakörülmények között végezhessék feladatukat. Takarékos emberek között a balassagyarmati járásban ... • A sertésperzselések és a szabadtüzelések is komoly veszéllyel járhatnak, ha a megelőzési szabályokat nem tartjuk be. A tűzesetek keletkezésének meggátlása érdekében felhívjuk a figyelmet az alábbi tűzrendészeti szabályok szem előtt tartására. Sertésperzselést, szabadtüzelést katlanházban. üstben csak szélmentes időben szabad végezni. Minden könnyen gyűlő anyagtól legalább 15 méter távolságot be kell tartani. A tüzelés teljes időtartama alatt állandó felügyeletről gondoskodni kell. Ha a perzselést befejezték, vagy az üstben a tüzelésre szükség nincs, a tüzet teljesen el kell oltani. Húsfüstölőt üzemeltetni csak abban az esetben lehet, ha az teljesen tűzbiztos anyagból Balassagyarmat város és járás területén is egyre nagyobb népszerűségnek örvend az * üzemek dolgozói körében a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár. Az elmúlt napokban három üzemtől is fordultak azzal a kéréssel az OTP helyi fiókjához, hogy nyújtson támogatást a KST megalakításában. A jó példa ragadós — mert van ám példa a balassagyarmati járásban is — hiszen már 14 KST működik különböző üzemeknél és vállalatoknál, melyek az elmúlt esztendőben több mint egymillió forintot fizettek ki tagjaik részére a befizetési időszak végén. Igen sok KST-tag okozott kellemes meglepetést családjának a betétből vásárolt ajándékokkal. Különösen ragadós a példa a Nógrádkö- vesdi Kőbánya Vállalatnál, ahol két év alatt négyszeresére emelkedett a tagok száma és ma már a vállalat dolgozóinak 60 százaléka gyűjti pénzét KST betétben. Az elmúlt évben 225 tagja volt a KST-nek és közel 300 ezer forintot helyeztek betétbe. A rászoruló tagok is jeleritős támogatást kaptak: 256 000 forint kölcsönt folyósított 201 tag részére. Az összegyűjtött pénzből rádiót, lemezjátszót, magnetofont, mosógépet és még sok más hasznos dolgot vásároltak. Később megtudtuk azt is, hogy a most induló befizetési időszak kezdetével nem ritka az olyan tag, aki 200—300 forintot helyez betétbe havonként. Kezdetben sokan vonakodtak a KST-től — halljuk Szabó Ervin elvtárstól, az ügyintézőtől, aki sokat fáradozott és szervezte a KST-t —. de ma már sokan vannak, akik megértik, hogy szebbé, könnyebbé teszik életüket, hogy hamarább megvalósíthatják terveiket, ha időlegesen fel nem használt pénzüket a KST- nél, vagy a postán helyezik betétbe... D családjuktól távolesö dolgozok életéröl Mizserfa a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt egyik legnagyobb üzeme. Dolgozóinak túlnyomó többségét a környék lakói alkotják, de nagyon sokan dolgoznak itt olyanok is, akik családjuktól 80—100 kilométerre vannak, akik hetenként, vagy havonta egyszer térnek haza a családi otthon melegébe. Ezeknek az embereknek a második otthonáról, meleg ételéről, gondtalan életéről a bánya, az Egri Üzemélelmezési Vállalat gondoskodik — munkásszállókban, üzemi konyhákon keresztül. De vajon olyan-e ez a szolgáltatás mint amilyet a bányászok joggal elvárnak, olyan környezetben élnek-e, amilyenhez nemcsak joguk van az embereknek, hanem arról gondoskodni erkölcsi kötelesség is?! A csípős, téli szél nagyszerű illatot terjesztett a mi- zserfai munkásszálló környékén. Az Ínycsiklandozó illat betérésre készteti az embert. Mert az illat, a finom ételszag arra engedi következtetni a járó-kelőt, hogy ezen a munkásszálláson minden rendben van, ebben az üzemi konyhában csak a legfinomabb ételekkel terítik meg az asztalokat. De így van-e ez? Nem! Semmi esetre sem lehet azt mondani, hogy ezen az üzemi konyhán legfontosabb az emberek közétkeztetése, a tisztaság, a kellemes környezet megteremtése lenne. Ezt bárki mindjárt a konyha előtt megállapíthatja. Mert micsoda felelőtlenség például az, hogy olyan helyen, ahol emberek százai részére főznek, a szemét, a hamu, ételmaradék lepi el az udvari bejáratot. A szeméttároló púposán tetőzve a szeméttel. Mellette a földön, legalább egy kocsira való hamu tarkítja az udvart, amelyet a szél ide-oda keverget — esetleg az ételbe! A kellemes szagot áporodott levegő váltja fel. Hiába van az étterem mellett közvetlen a konyha, ebben a szűk, sötét, egészségtelen „étteremnek” csúfolt helyiségben a kellemetlen szag az úr. Mindössze 4 asztalka, alig tíz székkel szolgálja a bányászok étkeztetését. Maga a szoba köves, sötét, a három villanylámpa közül egy sem világít. A kövezeten és az asztalokon — pedig már jól benne vagyunk a délben — a reggelitől hátramaradt kávéscsészék — persze piszkosan —, kenyérmaradékok láthatók. De hogyan étkeznek itt az emberek? Kérdésünkre a munkásszálló egyik lakója adja meg a választ. — Több mint 150 bányász 1 étkezik itt. Kicsi a helyiség, legtöbbször egymásra várunk. Az a szerencsés, aki ebben az épületben lakik, mert beviheti a tányér levesét oda, s ott elfogyaszthatja. Persze előfordul az is, hogy saját magunkat kell kiszolgálni — különösen az éjjeles műszakban, mert nincs felszolgáló. S ha már itt tartunk, akkor azt is el kell mondani, hogy nagyobb gondot fordíthatnának a tisztaságra is. Nem egy emberrel előfordult már, hogy tiszta ruhájában a zsírba könyökölt, mert az asztalt nem törölték le. A kanalak, villák sem tiszták. Hányszor előfordult már, hogy visszaadtuk, kicseréltük, de ez nem tetszett a konyhások- nak... — És milyen a koszt — tesszük fel a kérdést. — Váltakozó — volt az egyszerű válasz. Hol jó, hol meg nagyon is rossz. Az attól függ, hogy vámak-e a konyhások ellenőrzést. Mert ha azt megszimatolják, akkor az átlagnál is jobb akár az ebéd, akár a vacsora. Pedig a 70 mázsás teljesítmény megköveteli az állandó, egyenletes, jó kalóriát — teszi hozzá újdonsült ismerősünk. Tovább nézelődünk ezen az üzemi konyhán. A vezető is előkerül. Kérdésünkre nagyon kurta válaszokat ad. Például: — Hétfő van kérem, még nem lehetett takarítani, vagy; — A villany is égett még szombaton, de úgy látszik lelopták onnét. — Még furcsább: — Tessenek eltekinteni ezektől, máskor ez nem fog előfordulni. Nem is értem, miért van még az asztalon a reggeli maradék. Hiába kérem, hanyagok az emberek. De, ha már hanyagok a beosztottak, nem a vezetőnek kellene nagyobb ellenőrzést gyakorolni, s megkövetelni a rendet? ügy hisszük igen! Ilyen felvilágosítások után több mindenre kíváncsi lett az ember. Bárki észrevehette, hogy a falak is piszkosak, hogy az ajtón — ami egyébként fehérre lenne mázolva — ujjvastagon a por. A pincében rettenetes bűz. A tejeskannába befagyott tej adja ezt a kellemetlen szagot. Pincében, udvaron egyaránt, ki tudná megmondani hánynapos ételmaradékok — használható edényben. Ki nem mosott tejeskannák, hónapok óta nem használt, de piszkos fazekak. Kérdésünkre, hogy miért van ez így, újfent egyszerű volt a válasz. — Szombati ez kérem — mondja a vezető. Szombati, de még 'nem tisztítottuk ki — arra azonban már nem gondol, hogy ezt az állítását úgysem hisszük el. Száz szónak is egy a vége. Tarthatatlan ez az állapot. Ahelyett, hogy több _ mint 25 ezer forintos költséggel — nem tudni mi célból — büfét rendeztek itt be, neon világítással, nagyobb gondot kell erre az üzemi konyhára fordítani. Ebből a pénzből a felszerelést kellett volna felújítani, meszelni a falat, festetni az ajtót. Ez talán jobban megérte volna! Mégiscsak kellemesebbé kell tenni a családjuktól távol élő bányászok, a széncsaták hőseinek minden napját, addig is, amíg felépül az új, minden igényt kielégítő 100 személyes, új munkásszálló. S—A. Három év alatt 16 millió a Tűzhelygyár fejlesztésére
