Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-25 / 7. szám

1961. január 25. N08RADI NfPÜJIAI A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL CIKKÜNK NYOMÁN: Áz elismerés hangján. Lapunk hasábjain két ízben Is foglalkoztunk azzal a javaslattal, hogy a 2-es műút Zagyvapálfalva -Salgótarján közötti útszakasz át­adása után hosszabítsák meg a 3-as számú MAVAUT helyijárat útvonalát. Szükségessé vált ez azért, mert az utasok igen nagy százalékát az Üveggyár, a felső­falu - ml több, az útvonal meg­hosszabbítása. után a bányatelep lakói alkotják - s a régi útvonal megközelítése hosszú és fáradsá­gos volt. Első írásunkra, „Hasz­nos javaslat a MAVAUT-nak” az illetékesek gyorsan reagáltak. A MAVAUT szakértői „helyszíne­lést1’ végeztek, s megállapították: ha a tanács megfelelő fordulót képez ki a személyszállító autóbuszok részére, az útvonal meghosszabbításának semmi aka­Gyérmék az apjával Szomorú kép adta kezembe a tollat. Nagy, erős, derék férfi­embert láttam egy kicsiny, vé­kony, gyenge lánykával. Fogták egymás kezét. Mentek, igyekeztek menni. Ugye úgy képzeljük, úgy gon­doljuk, úgy hisszük rend j én­valónak, hogy a nagy, erős férfi, az apa vezeti szeretettel kislányát. Nem! A kislány ve­zeti, a gyenge, törékeny gyer­mek próbálja vezetni nagydarab apját. Erőlködik, szeme köny- nyes. Talán nem is először végzi ezt a szomorú erőpróbát? Talán vak az apa? Nem! Ta­lán nyomorék? Nem! Hát? Ré­szeg az apa, részeg. Az előbb apa? Antal József Értékelték a bányászok IV. negyedévi munkaversenyét Közel 150 ezer forintot osztanak szét a szénmedence legjobbjai között dálya. Erre újabb cikket írtunk ,,A tanácson a sor” címmel, amelyben a zagyvapálfalvi köz­ségi tanácsot kértük több száz utas. kérelmének orvoslására. A kérés itt is megértésre talált. A bürokrácia teljes kikerülésével a lehető leggyorsabban elkészítették a fordulót, s így szabad lett az út a 3-as számú helyijárat előtt. Cikkeinkre — az utazók kérésé­re - gyorsan reagáltak az illeté­kesek. S most, amikor már a meghosszabbított úton indult meg a helyijárat, az utasok nevében az elismerés hangján írunk mind­két szerv hathatós intézkedéséről, abban a reményben, hogy ez a gyors beavatkozás másoknak is például szolgál. Mert úgye sok mindent meg lehet oldani, csak akarat kell hozzá . . . még a kocsma előtt láttam őket. Most százméterrel odébb vannak. Mikor, hogyan érnek haza? Nem tudjuk. De én sze­retném fényévi távolságra tudni az ilyen erkölcsi-vak, szellemi nyomorék apát minden italbolt" tói. Mert ugye egészen más a szó­rakozás, és megint más a szo­morítás? És teljesen más a fel­üdülés, a feldőlésig tartó buta iv ásnál. És ugye egészen más a felelősség és a felelőtlenség? Józan állapotában vajon hogyan vélekedik minderről ez az édes­A Fehér Ház gazdát cserélt Nemcsak a hároméves terv sikeres befejezéséért, hanem a második ötéves terv zök­kenőmentes átmenetének biz­tosításáért, a Szénbányászati Tröszt és a Bányászszakszer­vezet trösztbizottsága az el­múlt év negyedik negyedévére versenyt hirdetett a vágat­hajtás, a kamrafejtés, front­fejtés legjobb teljesítményt elérő brigádjai között. Külön céljutalmat tűzött ki a gé­pek jobb kihasználása érde­kében, a Kóta-féle felrakó­gépek, a Hidasi-féle gépekkel dolgozó brigádok között. Ju­talomban részesítette azokat a brigádokat, melyeknek tag­jai a fenntartási munkák el­végzésével biztosítják a nyi­tott vágatok állapotának jobb helyzetét. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a Bányászszakszer­vezet az elmúlt napokban ér­tékelte a fent említett mun­katerületen dolgozó brigádok IV. negyedéves munkáját. Megállapítást nyert, hogy a vágathajtás területén a szén­medencében a zagyvái bánya­üzemnél dolgozó Kovács Lász­ló Kossuth-díjas vájár bri­gádja érte el a legjobb ered­ményt. Ez a brigád az előírt 14,8 centiméteres műszak-tel­jesítményt a negyedik ne­gyedév átlagában 23,5 centiméterre teljcsítetíe műszakonként, s így három hónap alatt 158,8 százalékot ért el a brigád. Ezért 6 ezer forint pénzju­talomban részesítétték. A vá­gathajtási terv túlteljesítésé­ért pénzjutalmat kapott Var­ga Géza rónai, Koczka Simon .kányási, Müllei István rónai és Csépe János kányási bri­gádja. A kamrafejtésekben legjobb eredményt ebben a versenyszakaszban Kispál Ist­ván szorospataki brigádja ér­te el. Az előírt 1451,9 tonnás teljesítménnyel szemben há­rom hónap átlagában 2178,9 tonnás teljesítményt tud a brigád felmutatni, amiért a Tröszt és a Bányászszakszer­vezet 8 ezer forintos juta­lomban részesítette a brigá­dot. Híáromtól hatezer fo­rintig terjedő pénzjutalmat kapott Bakos P. László, mén- kesi, Világosi József rónai, Hegedűs Mihály zagyvái, és Kadlót L. István ugyancsak rónai fejtési brigádja. A Szénbányászati Tröszt 1960 éves munkáját igen komoly mértékben segítette elő a bá­nyaüzemekben meglevő front­fejtések teljesítménye. Ebben a versenyben kiváló munkát végzett Pá­dár József tiribesi front­mester és csapata: az elő­írt 1,2 folyőméteres előre­haladási sebességgel szem­ben a negyedév átlagában 1,25 folyómétert értek el. Ezzel a tröszt első helyét nyerték el, jutalmuk 20 ezer forint. Második helyre Lavaj János kányásli, harmadikra Hajas Mihály ifj. mizserfai, míg a negyedik helyre Czene Antal mátranováki brigádja került. A brigádok jutalma­zása 12 ezertől 16 ezer fo­rintig terjed. A műszaki fejlesztés egyik igen fontos tétele az volt, hogy a termelékenység növe­kedése érdekében fokozzák a meglévő bányagépek kihasz- náltsági fokát, elsősorban nö­veljék a géppel felrakott szén mennyiségét. Ezen a téren az elmúlt év utolsó három hó­napjában a mizserfai brigá­dok tűntek ki. A Hidasi-féle felrakógéppel például Kop- lányi István és csapata a ter­vezett 48 tonnával szemben 72,58 tonna teljesítményt ért el napi átlagban. De a „leg­rosszabb” Nádasdi István csa­patának is 14, 35 tonnával na­gyobb a naponkénti teljesít­ménye. Ezért tehát most Koplányi Istvánék 6 ezer, Iva- nyik Jánosék 5, Nádasdi Ist­vánék pedig 4 ezer forintos pénzjutalomban részesültek. A Kóta-féle felrakónál is a mizserfaiak vezetnek. Az első helyet Suszter Gyula vájár és brigácfja érte el; a tervezettel szemben napi átlagban 13,9 tonnát raktak fel ter­ven felül. A Kóta-féle felrakógépekkel i dolgozó brigádok között 14 Mikor viszik el a vasunkat? Kedves Szerkesztőség! Szeretnék egy kéréssel for­dulni Önökhöz, remélem sze­rencsém lesz és el tudják in­tézni. Már két éve, hogy úttörő- csapatunk összegyűjtött egy csomó vashulladékot. Mi már telefonon többízben kértük a MÉH-et, hogy szállítsák el, de még mindig nem tettek eleget kérésünknek. Nem tu­dom miért, mert hogy legyen ambíció az úttörőkben a hul­ladék gyűjtésére, ha azt lát­ják, hogy évekig nincs szük­ség munkájuk eredményére? Miért szorgalmazzák ezt, ilyen intézkedés mellett? Szeretnénk, ha elvinnék in­nen végre, annál is inkább, mert csapatunknak pénzre lenne szüksége. Kérem, szíveskedjenek csa­patunk részére ezt elintézni, hogy a felszerelés megvásár­lásához ez a pénz hozzá se­gítsen minket. Köszönettel várom levelü­ket és intézkedésüket. FANCSALI SÁNDORNÉ Szuhahuta HŰSZFAJTA HEGESZTŐGÉP Moszkvából írták: A leningrádi „Elektrik” gyár 1961-ben soha nem lá­tott módon fejleszti az új­fajta hegesztőgépek gyártását. Elég megemlíteni, hogy 20 különféle típusú, elvileg új konstrukciójú hegesztőgépet fog gyártani. ezer forintot osztanak szét — négy brigád között. A második ötéves terv sike­res teljesítésének feltétele a fenntartási munkák tökéletes végzése is. Szénmedencénk legtöbb brigádja eleget tett ennek a feladatnak. Legjobb­nak Eczet János mizserfai brigádja bizonyult 123,6 szá­zalékos teljesítményével. A további négy fenntartó csapat között 9 ezer forintot oszta­nak szét. Washington (MTI) Mint a Reuter jelenti, Ken­nedy amerikai elnök hétfőn, magyar idő szerint 16 órakor fontos külpolitikai megbeszé­lésre ült össze Dean Rusk külügy-, Robert McNamara hadügyminiszterrel, Chester Bowles külügyminiszter­Fasiszta merényletek Franciaországban és Algériában Párizs (MTI) A francia fasiszták ma­roknyi csoportjai merényle­tekkel akarnak feltűnést kel­teni. Le Havre-ban a kom­munista ifjúsági szövetség helyiségét egy hónap lefor­gása alatt már harmadízben dúlták fel az éjszaka leple alatt ismeretlen tettesek. Tou- louseban egy meggyújtott benzinespalackot helyeztek el a lengyel konzulátus épületé­ben és a francia rádió helyi stúdiója előtt. Algériában is egymást érik az ultrák bom­bamerényletei. Hétfőn reggel ! Sidi-bel-Abbesben egy de- gaulleista szervezet elnökének kastélya közelében robbant bomba. Pénteken fényes ünnepsé­gek közepette új lakó költö­zött a washingtoni Fehér Ház­ba, a mindössze 43 esztendős milliomos szenátor: John F. Kennedy. A novemberi el­nökválasztások eredményeképp végétért Dwight Eisenhower- nek és vele együtt az ame­rikai köztársasági pártnak nyolcéves uralma. A kiérde­mesült tábornok távozásával olyan korszak zárult le az Egyesült Államok történeté­ben, amelyet mind nemzet­közi, mind pedig belpoliti­kai vonatkozásban a fiaskók egész sora jellemez. Az Egyesült Államok tekin­télye Eisenhower orazáglásá- nak éveiben a mélypontra zuhant. A köztársasági párt uralma alatt az amerikai im­perialisták tovább folytatták görcsös erőfeszítéseiket, hogy ideig-óráig feltartóztassák a gyarmati népek felszabadu­lásának világméretű folya­matát. Fokozták a fegyver­kezési versenyt, szították a háborús hisztériát, s a gaz­dasági nyomás, vagy ha ez sem segített, a fegyveres in­tervenció segítségével igye­keztek visszaforgatni, vagy legalábbis megállítani a tör­ténelem kerekét. A genfi le­szerelési értekezlet munkájá­nak szabotálása, a csúcsérte­kezlet meghiúsítása, a Kuba, Laosz, Kongó belügyeibe való közvetlen, vagy közvetett be­avatkozás, mindmegannyi bizonyítéka a kommunista- és munkáspártok moszkvai nyilatkozatában foglalt azon megállapításnak, hogy „a je­lenkori gyarmatosítás fő tá­masza az Egyesült Államok.” Az Eisenhower-kormány uralma alatt Amerika a sza­badságszerető népek szemé­ben a világ csendőrévé vált, s még saját szövetségeseinek bizalmát is elvesztette. Az elnök külpolitikájának nyolc­éves mérlege tehát röviden szólva: elszigetelődés, zsák­utca. De nemkevésbé volt kétbal­kezes Eisenhower belpolitiká­ja sem. Amerika jelenleg a gazdasági depresszió állapotá­ban van. Az ipari termelés 1960 utolsó öt hónapjában hét százalékkal csökkent. A mun­kanélküliség még a hivatalos, erősen megszépített adatok szerint is elérte a négy és félmilliót, (Ezt a statisztikát még rontja a rövidített mun­kahéten dolgozók meglehető­sen nagy száma is). Folytató­dott a farmerek eladósodása, amely mint Eisenhower bú­helyettessel, Lemnitzer tábor­nokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnö­kével, valamint a hadügy- és a külügyminisztérium több vezető tisztviselőjével. A tanácskozásokon az ame­rikai vezetők megvitatták- a szovjet—amerikai kapcsolato­kat. Ezzel összefüggésben Thompson moszkvai követ legutóbbi jelentését, megtár­gyalták továbbá a laoszi, a kubai és a kongói helyze­tet. A tanácskozásokat valószí­nűleg ma éjszaka folytatják. Az ENSZ kongói békéltető bizottsága hétfőn délelőtt Elisabethvilleből elutazott Luluaburgba. Mint ismeretes, a bizottság vasárnap tájé­koztató jellegű megbeszélé­seket folytatott Csombéval. A megbeszélésnek igyekez­tek nem hivatalos jelleget adni. Csőmbe ugyanis még a múlt héten kijelentette, nincs egyetlen olyan kérdés csújelentése megállapítja, 1960 végére elérte a 25,7 milliárd dollárt. Tovább tart az arany kiáramlása az Egyesült Ál­lamokból. Amerika aranytar­talékainak értéke a legutóbbi adatok szerint 17 600 millió dollár volt. Ugyanakkor az Egyesült Államok arannyal beváltandó kötelezettségei el­érték a 18 ezer millió dol­lárt. Ha ehhez még hozzá­vesszük az Egyesült Államok nagyarányú lemaradását a technika, különösen a ra­kétatechnika, az űrhajózás, az oktatás-, a nevelésügy, a kultúra különböző területein, megállapíthatjuk, hogy EISENHOWER SÜLYOS ÖRÖKSÉGET HAGYOTT HATRA. Utódjára nem kisebb fel­adat hárul, mint megkísérel­ni visszaszerezni az Egyesült Államok alaposan megtépá­zott tekintélyét, megállapítani a válság irányzatát, megszi­lárdítani az ország gazdasági helyzetét. Vajon alkalmas-e e fel­adatok megoldására John Kennedy? Vajon képes-e, s főleg akar-e változtatni a Fehér Ház új ura azokon a formákon és módszereken, amelyek az Egyesült Államok kül- és belpolitikáját az el­múlt években uralták? Rö­viden szólva, mit várhat Ame­rika népe és mit várhatnak a világ népei Kennedy szék­foglalójától? Ezek azok a kér­dések, amelyek a washingtoni „őrségváltással” kapcsolatban elsősorban felmerülnek. Kennedy szenátor megvá­lasztása után meglehetősen óvatosan viselkedett. Tartóz­kodott a lelépő kormány utolsó intézkedéseinek bírála­tától, kommentálásától. Igye­kezett elhatárolni magát pél­dául Eisenhower Kuba-ellenes agresszív lépéseitől. Újonnan kinevezett „utazó nagyköve­tén”: Averell Harrimanen keresztül értésre adta, hogy a Kínai Népköztársasággal szemben hajlandó rugalma­sabb politikát követni, leg­alábbis a „két Kína” elvéig elmenni. Természetesen ez, s ami a választási hadjárat folyamán elhangzott — túl- kevés ahhoz, hogy megítél­hessük belőle az új kormány várható külpolitikáját. Az elő­dök példáinak hosszú sora bizonyítja, hogy a választási ígéretekre igen gyakran rá­cáfol a választások utáni va­lóság. Helytelen lenne tehát Kennedy hivatalba lépésétől látványos változásokat várni az amerikai politikában. Nem változik és nem is változhat meg egycsapásra a világ­imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus ag­resszív jellege. Illúzió, még­hozzá veszélyes illúzió lenne feltételezni, hogy John Ken­nedy uralomra lépésével most máról holnapra megoldódnak azok a nemzetközi problé­mák, amelyek az elmúlt évek­ben állandó fenyegetést je­lentettek a világ békéjére nézve. Nem tehetjük ezt már akkor sem, ha alaposabban szemügyre vesszük: KIKBŐL ALL KENNEDY KORMÁNYA? Az új elnök szorosabban vett kormányának tagjai szin­te egytől egyig a legjelentő­sebb amerikai monopóliumok képviselői. Dean Rusk, az új külügyminiszter például sem, amelyet meg kellene tárgyalni az ENSZ-bizottság- gal. Ezzel elejét vette Lumum­ba sorsa iránti érdeklődésnek. A tárgyalásról nem is ad­tak lú hivatalos közleményt. Mégis ismeretessé vált, hogy a bizottság kérte Lumumba és társai meglátogatását. A kérést azonban Csőmbe el­utasította. Mobutu lemondta vasár­napra tervezett Elisabethvil­Aheoösrslivoy alapítvány el­nöke, Douglas Dillon pénzügy- miniszter a Dillon, Read And Company bankház társtulaj­donosa, Robert Me Namara hadügyminiszter a Ford Mo­tors Company elnöke volt. Luther Hodges az új keres­kedelemügyi miniszter textil­gyáros, Edward Day posta­ügyi miniszter pedig biztosí­tási igazgató volt. És hogy e „monopolista egységkor­mányban” a „munkásosztály” is képviseletet kapjon, Ken­nedy munkaügyi miniszterré választotta Arthur Goldberget, az acélmunkás szakszervezet főtanácsosát, akinek nagy sze­repe volt a tavalyi 116 napos acélipari sztrájk megszünteté­sében. Kennedy milliomos­kormánya tehát aligha kép­viseli majd az amerikai kis­emberek érdekeit, és nem va­lószínű, hogy tagjai feladják majd a monopóliumok, trösz­tök expanzós törekvéseit. Leg­feljebb arról lehet szó, hogy ezeket a törekvéseket rugal­masabban, kevésbé draszti­kus formában próbálják majd elősegíteni. , Mindenesetre Kennedy óri­ási helyzeti előnyben van Eisenhowerrel szemben. Mond­hatjuk „tiszta lappal” indul­hat. N. Sz. Hruscsov már közvetlenül megválasztása után hozzáintézett üdvözleté­ben kifejtette: a Szovjetunió kész az U—2 incidense és az Eisenhower-korszak alatt el­követett más provokációk fe­lett napirendre térni, és az új kormánnyal új alapokra helyezni a két ország viszo­nyát. Hajlandó olyan gyü­mölcsöző, baráti kapcsolatot teremteni a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, amilyen Franklin Roosevelt idejében volt. A napokban pe­dig éppen az amerikai agresz- szió legközvetlenebbül fenye­getett Kuba, tett egy nemes gesztust az Egyesült Államok felé azzal a bejelentésével, hogy január 20-án az új el­nök beiktatásának napján megszünteti az általános moz­gósítást Kubában. A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS ŰTJA Természetesen a béke min­den híve szeretné, ha a Fehér Házba, az új elnökkel együtt új szellem is költöznék, a tárgyalások, a megegyezés és a megbékélés szelleme. Azonban a különböző társa­dalmi rendszerek békés egy­más mellett élése nem le­het pusztán jámbor óhaj, vagy illúzió. A békés egymás mel­lett élés egyúttal harcot is jelent. Harcot az új háború veszélye ellen, harcot a ki­zsákmányolás, a nyomor, a gyarmatosítás minden formá­ja ellen. Nem lehetetlen, hogy a Kennedy-kormány — főleg uralomra jutásának kez­deti szakaszában — tesz majd az enyhülés irányában mu­tató lépéseket. Ezeket azon­ban a kellő értékére szállítva, érdemük szerint kell majd megítélni. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni a moszkvai nyilatkozat szavait: „amíg fennáll az imperializ­mus, fennmarad az agresszív háborúk talaja is”. John Ken­nedy megválasztásával pedig nem szűnt meg a világimpe­rializmus, következésképpen nem szűnt meg az új világ­háború veszélye sem. Mindez parancsoló szükségességgé te­szi, hogy a becsületes em­berek százmilliói nap mint nap megvívják a maguk har­cát a béke biztosításáért. lei látogatását, s maga he­lyett bizottságot küldött, amelynek feladata — az AP jelentése szerint — a ka­tonai együttműködés kérdé­seinek megbeszélése. Az AFP jelentése szerint Albert Del­vaux, a Kaszavubu által ki­nevezett Leopoldvillei „kor­mány” tagja kész katonai szerződéstervezettel tért visz- sza Katangából Leopoldville- be. (MTI.) Kennedy kormányának több vezető tagjával fontos külpolitikai kérdéseket vitat meg Katonai együttműködésrííl tárgyalt Mobutu és Csőmbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom