Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-28 / 102. szám

SZABAD NOGRAD 1935. december 28. MMiaBBi Iliim iiitiHiMiii—i RIMÓCI ESTÉK Ilyenkor télen, Jg mikor ropog a csizmák alatt a hó. rózsásra csípi a fagy az arcokat, megelevenedik az § élet a palócszo- f bakban, a rakott tűzhelyek mellett. Vacsora után gu- zsallyal. orsóval útrakelnek a lá­nyok. a menyecs­kéik. Most még csak fonásra gyűl­nek össze egy ház­ban öten-nyolcan is. a szövés-hímzés farsang utáni munka. S ahogy fogy a kender a guzsalyról szálán- . . . . ként csavarodva ^ rimoci rá az orsóra, úgy folyik az ajkakon a szó, mindenféléről. A legé­nyeket ^ nősítik ilyenkor, ki kivel táncolt, kihez ki járt, s ebből aztán kiderül, hogy me­lyik lánynak melyik legény a szeretője. A beszélgetés azonban nem ilyen egyszerűen folyik. A lá­nyok nem ülnek a menyecs­kék közé. viszont a menyecs­kék az öregasszonyokhoz. A férfinép az asszonyok közt nem maradna meg. A fal mel­lett húzódó hosszú faragott lóca egyik végében a lányok bújnak össze. Azt. hogy ez a lánycsoport, viseletűkről lehet megtudni: fehér pruszlik, fedet­len fej. egyágba font. kemény varkocs. Mert jegygyűrűje már minden lánynak van, már is­kolás korától. Itt bajos lenne ezután állapítani meg. mint városban, hogy ki a menyecs­ke és ki a leány. A lóca másik sarkában a menyecskék sut­tognak. Viseletűk sötétebb szí­nekben játszó, kontyuk van, melyet az úgynevezett me­nyecske fed. a gyöngyös fej- kötő. Amott a gerendáig fel- ternyozott menyasszony ágy elé rakott székeken az idősebb asszonyok beszélgetnek, öltö­zetük már fekete, fejkötőjüket nem díszíti gyöngy. De az a csoportosulás addig tart. amíg az éjfélbe hajló estén megér­keznek hármon ikaszóval a le­gények. Ilyenkor feloldódik a hangulat. A szó. a dal. a tré­fálkozás, a mese fonala közös lesz. menyecskék hímzésre tanítják a lányokat. A szórakozáson túl azonban ezek az esték hasznos munká­val telnek el. A menyecskék, akiknek több tapasztalatuk van már a szövésben, a hím­zésben. tanítgatják a lányokat, akik már 8—10 éves korúkban leülnek az orsó. a vászon mel­lé s akik 15—17 éves korukra már szőni is megtanulnak. Mert fiatalon kell az alapokat elsajátítani ahhoz, hogy mire menyecske lesz a lányból, ma­gaszőtte, hímezte törülközők­kel, abroszokkal, ingvállakkal, párna-, dunnahajakkal teljék meg a sifon. A palócszoba egyik legérté­kesebb darabja ez. Itt gyűjtik össze példás rendben azokat a legszebb alkotásokat, amelye­ket a hosszú téli estéken ké­szítenek. Talán a legszebbek a dísztörülközők. A kockás, vagy köles mintával szőtt hófehér darabok, két vége gazdag, szí­nes keresztöltéses mintával, szélei csipkével díszítettek. Ruhaneműt a rimóciak keve­set vesznek üzletben. Azt is csak posztót kiskabátnak. barhetet téli felsőszoknyánák. vagy selymet, damasztot az ünnepi viselethez. A rimóci lányok, menyecs­kék sohasem ülnek ölhetett kézzel. Pereg az orsó. forog a vetélő, csattog’ a szövőszék, zi­zeg a vászon hímzés közben, így alapozzák meg a hírét a rimóci vászonnak, szőttesnek a nép művészei. WIMMER VALÉRIA Üzenet Egerbél — hi»ri vókstak tp gerben, ebben a történel- mi nevezetességű város­ban jöttek össze Nógrádi és He­ves megye borszakértői, keres­kedelmi osztályvezetői és a vendéglátóipari vállalat veze­tői, hogy megkóstolják és véle­ményt mondjanak az Egri Bor­forgalmi Vallalat által forga­lomba hozott borokról. A zegzugos Árnyékszál utcai borpincében, a pince legmé­lyén volt a borkóstoló. Suly- guia János, a borforgalmi vál­lalat igazgatója ismertette a vállalat eddigi munkáját. A vállalat dolgozói minden erőfe­szítést megtettek, hogy a jövő­ben megfelelő minőségű és mennyiségű bor kerüljön a dolgozók asztalára. Dolgozóink már értenek a borhoz, nem­csak megisszák, hanem, véle­ményt is mondanak róla. Saj­nos. az utóbbi időben nagyon helytelen irányba terelődött a dolgozók véleménye. Igaz. meg is volt az alapja. Az elmúlt évek gyenge termése nem biz­tosított elegendő mennyiségű bort. a külföldről behozott im­portborok pedig gyengék és élvezhetetlenek voltak. A dol­gozók nagy része műborgyár- tással is vádolta a borforgalmi vállalatot. A „szérüskertek ki­rálynéja“ és a többi műborok, amelyek az elmúlt időben for­galomba kerültek, nem a bor­forgalmi vállalat készítményei. A borforgalmi vállalat még a legszűkösebb időkben sem fog­lalkozott bőrgyártással és a jö­vőben sem foglalkozik. A mi boraink mindig szőlőből ké­szültek — jelentette ki Suly- guta elvtárs. Az idei bő termés lehetővé tette, hogy a borforgalmi vál­lalat a jövőben a legkülönbö­zőbb borféleségeket hozza forgalomba. A jelenlévők meg­ízlelték, jobban mondva szak­szerűen megkóstolták az egri pincében néhány újonnan for­galomba hozott. borfajtát, s megállapították, hogy hát ilyen „teljes“, ilyen „gazdag“, ilyen „nemes“ bort sehol máshol a világon nem tudnak „csinálni“. (Félreértés ne essék, bort csak szőlőből és kizárólag csak sző­lőből lehet „csinálni“.) A „hegyi pecsenye“, az „aba- sári rizling“. az „egri leányka“, a „fehér csemege“, s még né­hány jó minőségű bor megizle- lése után a jelenlévők megte­kintették a hatalmas két eme­letes borpincét. A kóstolgatás megereszti a nyelvet, szabad szárnyalást ad a gondolatok­nak. Mindenki a neki kedvező témáról beszél. Mi, Sulyguta János igazgató elvtársiól arról érdeklődtünk, mikor kerülnek a dolgozók asztalára a bemuta­tott borok. — A borlapon feltüntetett borokból hatalmas készletünk van — mondja, miközben a kezében lévő borlapot nézi. Az „asztali fehér“, a „vörös pecsenye“, az „egri kadar“, de a többi borféleségeket is már az ünnepeken korlátlan meny nyiségben fogyaszthatják a dolgozók. Azt akarjuk, hogy a fövőben véget vessünk olyan hangoknak, amelyek a múlt­ban elhangzottak és különösen megvizsgáljuk a Nógrád me­gyei pincészetünket, ahol sok- volt a panasz. Azon leszünk, hogy a jövőben Nógrád megyé. ben is jó minőségű bor kerül­jön a dolgozók asztalára. JZ égül még egy jó hír: an­nak ellenére, hogy a sok csapadék jelentős kárt okozott, mégis több, mini a dupláját szüretelték a taimlyinak. Ami pedig a minőséget illeti, az ide borokat élénkebb sav jellemzi vagyis a szokottnál valamivel „keményebbek“ lesznek, amit az igazi borivó egyáltalán nem vet meg... M*,monr Mjássw8seígn&k9 lószerszám alkatrészek ismét kit/»hitték az összes földművesszövetkezeti szaküzletekben <OOCXX)00<»©OOOOOOCX>OOOOOOOGO(X)0000000<XXX)000<X)OOOCX)0000(XXXXXXXXXXX)COOOOOOOOOOOOOC)OOOCXXXXXX)OOOOOC«OOOOOOCOCC>0(X • -000O000O00SJ000000CXX3000O0000000000000000OCO00000O000CXXX NAGYMAMA A pásztói földművesszövetkezeti színjátszó csoport előadása lleírol-hétre nagy sikerrel ad­ja elő a pásztói földművesszö­vetkezet színjátszó csoportja Csiky Gergely háromfelvoná- sos vígjátékát, a Nagymamát. Minden alkalommal zsúfolásig telt a nézőtér, hosszú tapsok hangzanak el a jelenetek, fel­vonások végén és minden néző gazdag élménnyel, a csoport­nak a jó szórakozásért hálál­kodó gondolatokkal hagyja el a földművesszövetkezeti kul- túrotthont. Csiky Gergely darabja tetszik a közönségnek, bár nincs benne komolyabb konfliktus — köny- nyü, igénytelen vígjáték, azt is mondhatnánk, hogy a csoport alkalmasabb, több mindaniva- lójú darabbal is színpadra lép­hetett volna. A darab témáját röviden így foglalhatnánk össze. Egy vidé­ki nőneveidében él Márta, a fiatal árvalány. Nem érzi jól magát a rideg falak között. Hamarosan megjelenik azon­ban a neveidében két fiatalem, bér, Ernő és Károly. Nyelvta­nároknak jelentkeznek, de va­lójában Márta szépsége csal­ja mindkettőt az intézetbe. Újabb öröm éri a lányt. Felta­lálja nagymamáját, egy gróf­nőt, a nőnevelde fenntartójá­nak személyében. Kiderül, hogy Ernő és Márta unokatest­vérek és a lány — bár azelőtt nem sok ügyet vetett Ernőre, most nagy — de csak testvéri szeretettel csügg rajta. Ernő szereti Mártát és elhatározza, hogy a közeli vérrokonság el­lenére is feleségül veszi. A lány hozzávaló rajongásában ő is és a nagymama is igazi sze­relmet lát. A grófné, akinek családjában az előítéletek, a szülői beavatkozások már sok szerencsétlenséget okoztak, el­határozza. hogy nem áll a fia­talok útjába. Márta úgy látja, hogy az Ernővel való házassá­gát a nagymamája kívánja, le­mond igazi szerelméről és Er­nőnek nyújtja kezét. Csak egy megakadályozott párbaj nyitja fel a nagymama szemét, aki még jó időben megakadá­lyozza a szerencsétlen házas­ságot. Márta Károly nejévé lesz és Ernő is hamar megbé- kül a sorssal, ugyanis új nö­vendék érkezik a neveidébe, Károly húga, Piroska, aki szép­ségével meghódítja a fiatal grófot. A mellékszereplők az események bonyolítói és jó útra térítői: a nekik szánt sze­rep egészíti ki, teszi kerekké, elevenné, sokszínűvé a cselek­ményt. Tódorka tanár, a 25 éves vőlegény Szeráf in. a menyasszonya. Örkényi ezre­des, Károly nagybátyja. Kosz- ta Sámuel nyugalmazott tábori lelkész, jól megformált, nagy­szerűen jellemzett alakjával, az akkori idők jellegzetes tí­pusait figurázza ki az író. a közönséget megnevettető komi­kus helyzetek sokaságába állít­va őket. \ szereplők — egy-kettő ki­vételével :— jól jelenítették meg alakításukat. A címszerepet Bacsa Katalin játszotta. Tisztán érthető, ter­mészetes beszéde — különösen a rövid párbeszédekben — mindig megfelelt a mondott szó lelki tartalmának. Jobban kellett volna azonban ügyel­nie a beszédet hatásosabbá, életszerűbbé tevő szóközti, mondatokközti szünetek betar­tására. Mozgása, arcjátéka jól alkalmazkodott a darab köve­telményeihez. Különösen jó volt az első és a második fel­vonásban, míg az utolsó fel­vonásban látszott játékán bi­zonyos elnagyoltság. B.-né Szabó Mária nagysze­rűen állítottak színpadra Már­tát. A csoport legjobb nősze­replőjét ismerhettük meg ben­ne, amint ezt a nekiszóló sok jelenet-taps és nyíltszíni taps is bizonyította. Szerepfelfogása első színrelépésétől a darab végéig kifogástalan volt. Meg­lepő biztosan bontotta ki. ala­kította jellemét. Illett szerepé­hez a beszédébe vitt naívság. Nagyon jól érzékeltette Márta magával való tépelődését, lel­ki harcát és azt az odaadó sze- retetet, féltést, amely a nagy­mamához. unokatestvéréhez és kedveséhez fűzte. A nagyma­mára való rátalálás megható jelenetét majdnem minden néző megkönnyezte. Örkényi Károlyt Hornvánsz- ky György alakította. Jó já­téka elsősorban a szerelmét és büszkeségét féltő mindenre el­szánt ember megformálásában mutatkozott meg. Nem tett vi­szont különbséget a csupán gondolt és a mondott szó kö­zött. Szép alakítást láthattunk az Ernőt játszó Tánczos Ferenc- töl. Játékán régi színjátszói gyakorlottság látszott. Jól megálta a helyét Piroska sze­repében Szabó Ili. Szerafin szerepében Hegedűs Magda is. Gyengébb alakítást nyújtott a főnöknőt játszó Veres Mag­da. Beszéde olyan volt. mintha könyvből olvasta volna. Tán­czos Ferenené (Galambosné alakítója) játékában gyakran kiütközött a felületesség. Pél­dául a második felvonásban előbb mondja el a grófnénak Tódorka tanár érkezését és csak utána néz ki az ablakon. Ä csoport legjobbja az egyik mellékszereplő. Becze József volt. Koszta tiszteletes szerepé, ben hibátlanul játszott. Eltúlozta szerepét Juhász Antal, Tódorka alakítója. Ju­hász Antal nagyon tehetséges színjátszó, de a felfogásával hiba van. Mindenáron a nézők nevető ingerére akar hatni, nem becsüli eléggé az írói szán­dékot nem is kell mon­dani. hogy ez mennyire hely­telen. Sokkal nehezebb a helyzet Bányai Ferenccel. Ami még Juhász Antalnál bizonyos fo kig érthető — hisz ő a legko mikusabb figura — az ezredest alakító Bányainál teljesen ér­telmetlen; indokolatlan. Fiatal műkedvelő csoportoknál általá ban nem szoktuk alkalmazni a kritika túlzott formáját, de ez esetben mégis ki kell mondani — játéka nem volt egyéb üres tartalmatlan bohóckodásnál. Bosszantó volt látni, hogy a rideg, nyers, goromba tenné szetű katona az egész szerepét végigneveti. Egyformán nevet ha haragszik és ha viccelődik A kisebb szerepek alakítói több-kevesebb sikerrel feleltek meg feladatuknak. h darab sikere a szereplők lelkes készülődésén, szorgal­mán, tehetségén, szinte hibát­lan szövegtudásán kívül a ren­dezőknek, Zeke Gáborné és Harza Lászlóné pedagógusok­nak is érdemük. Vigyázniok kell azonban minden szereplő rendezésével, mert Örkényi ezredes rossz megjelenítése rendezői hiba is. A díszletek — a színpad adottságait figyelembe véve — megfelelőek, a jelmezek szé­pek, korhűek voltak. inég annyit, hogy a pásztóiak előadása kiemelkedő teljesít­mény a megye kultúrcsoport- jainak előadásai között. A si­ker elsődleges titka ez. A da­rabot hétszer adták elő. min­den alkalommal telt házzal és még mindig nagyon sokan akarják megnézni. A csoport már eddig számos községbe kapott meghívást venöígsze- replésre. T. I. Köszönet a szurkolóknak f'/Jégét ért az NB 1. 1955. évi labdarugó bajnoksága. Sportkörünk legdöntőbb mérkőzését vívta december 11-én a Vasas Izzó csapatával szemben, melyet nehéz körül­mények között, de sikeresen megnyert. Ennek a győzelemnek köszönhető nemcsak, hogy városunknak 1956-ban is lesz NB I-es csapata, de az a hatodik helyezés is, melyet az év nagy­részében tartott csapatunk. Győzelmünket elsősorban játékosaink elszánt lelkesedése tette lehetővé, de nem utolsó sorban köszönhető a sportszerető barátaink leikies biztatásának. Ez a folyamatos, 90 percig tartó biztat-ls új és új erőt öntött játékosainkba. Ezt a segítséget köszöni meg most a Salgótarjáni Bányász SK NB l-es játékos gárdája, valamint vezetősége. És arra kérjük sportbaráta­inkat, hogy 1956. évben, amikor újra megkezdődik a bajnoki küzdelem, ilyen lelkesedéssel bíztassák csapatunkat, hogy az eddiginél is jobb eredményeket tudjunk elérni városunk és megyénk sportszerető közönségének segítségével. St. Bányász vezetősége és játékosai Sport - sorokban A Salgótarjáni Vörös Meteor a napokban 41 pár labdarúgó cipőt, 48 pár sípcsontvédőt. 41 pár sportszárat, 18 db nadrágot. 10 felső mezt, 1 db labdát és 12 db táskát adott át a Nógrád me­gyei TSB-nek, hogy ebeket a sportfelszerelést tárgyakat a leg­jobban rászoruló falusi sport­köröknek juttassa el. A Salgótarjáni Vörös Meteor nemes, sportszerű cselekedete nem egyedülálló megyénkben, hiszen az ősz folyamán a Salgó­tarjáni Bányász az Bndrefalva! Falust SK-nak ajándékozott sport felszerelést, míg a Salgótarjáni Vasas is segítette sportfelszere'é- sek juttatásával megyénk falusi sportját. Ezen sportkörök nemes csele kedete álljon példaképül me­gyénk valamennyi szakszervezeti sportköre előtt, s indítsa meg újabb sportkörök bekapcsolói Pi­sát a falu sportjának megsegíts sébe. DECEMBER 28-AN, szerdán elmarad a s-portakadémia előadása. Az MTSB ezúton is ér­tesíti a sportakadémia hallgatóit, hogy a szokásos heti szerdai sportakadémia legközelebbi elő­adása, mely december 28-án lett volna, elmarad. Tehát a legköze­lebbi előadás 1956 január első hetének szerdáján, tehát január 4-én lesz megtartva. FELHÍVÁS! A Nógrád megyei TSB újból felhívja a Társadalmi Szövetsé gek tagjait és a játékvezetőket hoav igazolványaikat 1956. évrí való érvényesítés végett legké gőbb 1955. dec. 30-ig adják le £ Megyei TSB-re. A SÁROSPATAKIAK ÉS MÁTRA MINDSZENTIEK KERÜLTEK A JÁRÁSI BAJNOKSÁG „A” AL­OSZTÁLYÁBA A Szorospataki Bányász és a Mátramindszenti FSK odaadó lelkes munkájuk gyümölcseként egyforma pontaránnyal, végez­tek a táblázat élén. A szorospa taki csapat csak jobb gólará- nv-a révén nyerte meg a bajnok­ságot. A bajnokság végeredmé­nye a következő; 17 1. Szorospataki Bányász 40:13 2. Mátramindszenti FSK 23:23 3. Ceredi FSK 23:22 12 4. Ménkesi Bányász (visszalé­pett) 10 5. Etesi FSK 5:20 8 6. Mátravidéki Bünvász (vissza lépett) 4 7. Nagybátonyi MTH visszalé­pett — -. ■ ' ' így tehát a Szorospataki Bá­nyász és a Mátramindszenti FSK kerültek a járási bajnokság „A” osztályába. A SALGÓTARJÁNI JÁRÁS SAKK- HIREI; öt héten keresztül délutánon­ként a késő éjjeli órákig foly­tak a járási egyéni sakkverse­nyek Zagyvapálfalván. A ver­se: vzők fáradságot nem ismer­ve küzdöttek a helyezésekért. A ren nézésért és a jól sikerült vei senyért dicséret illeti a A MEZŐGAZDASACI KIÁLLÍTÁSI iroda értesíti az elővételi jegyszer­vezésben részvevő üzemi (szakszervezeti) propagandis­tákat, jegyszervezőket, hogy az általuk eladott belépő- és sorsjegyek értéke után őket megillető 3 százalék jutalékot a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóság Pénzügyi Osztályával elszá­molta. Az üzemi jegyszerve­zők Jutalékuk átvétele végett forduljanak a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgató­ság Pénzügyi Osztályához. Minden kedves vásárlónknak eredményekben gazdag BOLDOG ÚJ ÉVET kívánunk Salqótarjáni Kiskereskede lm ’ Vállalat részvevőkön kívül a rendezőket is. A verseny végeredménye­ként az 1955 évi járási egyéni sakkbajnokság állása: 1. Horváth Antal Nagybátonyi B. 8>/2 2. Németh Béla Zp. Építők 8 3. Németh József Zp. Építők 7% 4. Bereczkl Imre Nagybátonyi II. 6Ú 5. Nagy István Nagybátonyi B. 6 6. Petre István Nagybátonyi B. 6 7. Várdai Nándor Zp. Építők 5 8. Balogh Mihály Zp. Építők 4>ó 9. Juhász Imre Zp. Építők 4 10. Szabó József Zp. Építők 4 11. Szűcs Lajos Nagybátonyi B. 3% 12. Krátki István Zp. Építők l’/4 NÓGRÁD MEGYE IDEI SAKK­BAJNOKA: OLÁH FERENC. Salgótarjánban az acélárugyá­ri kultúrteremben 8 napon át folyt a küzdelem a megye leg­jobb sakkozói részvételével a megyei sakk-bajnok cím elnyeré­séért. A versenyek- igen bővel­kedtek izgalmas játszmákban. 3 az első helyért is nagyon meg kellett küzdeni Oláh Ferencnek, aki az Idén is a legj»bbnak bizo­nyult a Nógrád megyei sakkozók küzdelmeiben. A verseny első öt helyezett!e a következő: 1. Oláh Ferenc, Salg. Tűzhely­gyár 8 ponttai 2. Kenyeres Géza Balassa­gyarmat 7 ponttal ’ 3—4, Oláh Miklósi Síar.iáni Tűzhelygyár Takáts Ödön. Balas­sagyarmat 6 és fél ponttal 5. Balázs József. Salgótarjáni Acélgyár 6 ponttal TOTO-tippek az 1956 január 1-i mérkőzésekre Bp. Kinizsi — Bp. Vasas 1 2 Bp. Dózsa — Bp. Vörös Lo­bogó 1 2 Kábel Metró (Mindhárom férfi kézilabda) 2 1 Bp. Vörös Meteor — Bp. Kinizsi 2 1 Kőbányai Építők— Pamut­textil 1 2 Bp. Szikra —Bp. Dózsa (Mindhárom női kézi­labda) 2 1 Juventus—Lazio x i No vara — Milan 2 x Soal—Torino x 2 Touloust?—Nice 2 1 Monaco — Marseille 1 2 Soc ha ux —Sedan 1 x Pótmérkőzések: St. Etienne —Lille 1 x Lanerossi — Bologna x 2 M. Posztó — Csepel (női kézilabda) x 2 Bp. Vör. Lobogó — ELZETT (nőj kézilabda) 1 1 E heti két tipposzlopu.nkat a salqótarjéni November 7. film­színház két qépésze. Koporla Ti­bor és Koporla Lajos írta. Rekamié, világítós, kétszemé­lyes. 2 fotel, 4 szék, bordó epinglé-huzatt-al, fényezett asz­tallal eladó. Varga Nézsa, Szondy György út 34. Nógrád megye. Kétszemélyes rekamiék, fote­lok, székek hathavi részletre, elsőrendű kivitelben. Bp. Dohány út 5. Kárpitos. ÜZEMEK! GÉPÁLLOMÁSOK! ÁLLAMI GAZDASÁGOK! SZÖVET­KEZETEK! Vattásruhák, munka­ruhák, szerelőruhák, munkakö­penyek és egyéb ruházati cikkek készítését vagy javítását a me­gye bármelv részében vállaljuk. Balassagyarmati Szabók Szövet­kezete. Balassagyarmat. Telefon: 135. SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nógrád megyei Párt- bizottsáqának lapja Felelős kiadó: Hatdú József Szerkesztőséé és kiadóhivatal; Salgótarfán, Damjanich út 2. Telefon 18-74. 19-74 16-83. Terjesztik: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és hírinpkézbesítff oostnhivatalok Előfizetés- oosta- hfvaraloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díl 3.50 Ff Szikra Lapnyomda Budapest VIII. Rökk Szilárd u 6 Felelős vezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom