Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-31 / 103. szám

VILÁG proletárjai egyesüljetek* AZ UJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN MAI SZAMUNKBAN: Jövő évi tervünk új lépcsőfok a szocializmus építésé­ben (2—3. o.) Mit láttam a Szovjetunióban (4—5. o.) Óvjuk, becsüljük kenyerünket (5. o.) A párttagság vé­leményén alapuló beszámolók kerüljenek a vezetőség­választó taggyűlések elé (S. o.) Rádióműsor. Sport. Vasárnapi fejtörő (6. o.) A szarvasmarha állomány korszerű fejlesztésével biztosítsuk a tejtermelés állandó növekedését Beszámoló a megyei szarvasmarhatenyésztési tanácskozásról A Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztálya, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága és a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága csütörtökön a megyei taná­cson egésznapos szarvasmarhatenyésztési tanácskozást rende­zett. A tanácskozáson megjelentek a termelőszövetkezetek, ál­lami és kísérleti gazdaságok tehenészei, a megye állattenyész­tési szakemberei. A tanácskozáson Milos László állattenyésztési osztályvezető számolt be a megye szarvasmarhatenyésztésének jelenlegi helyzetéről és az elkövetkezendő évek feladatairól. Holnap reggeltől új évet kezdünk, 1956-ra fordítjuk a naptár lapjait. Azzal a tudat­tal léphetünk át az új év kü­szöbén, hogy 1955-ben újabb munkasikerekkel gazdagítot­tuk szocialista építőmunkán­kat. A jobboldali politika mintegy 20 hónapos káros el­méletének és gyakorlatának következtében beállott vissza­esést megkezdtük kiküszöböl­ni, megindultunk a felemelke­dés útján. A Központi Veze­tőség márciusi határozata volt az, amely leleplezte a jobbol­dali elhajlók káros politiká­ját, világos utat jelölt további, helyes előrehaladásunkhoz. A március óta eltelt időszak a gyakorlatban bizonyította be pártunk politikájának helyes­ségét. Az országos eredménye­ken túl megyénk példája is mutatja, hogy dolgozóink he­lyeslik, magukénak vallják a márciusi határozatot, dolgoz­nak annak megvalósításán. Az a tény, hogy gyáraink, bá­nyáink határidő előtt teljesí­tették évi tervüket, hogy több üzemben, mint például a Tűz­helygyárban jelentősen csök­kent az önköltség, hogy meg­növekedett a dolgozók aktivi­tása, fegyelme — igazolják, hogy népünk állandóan nö­vekvő egységben követi pár­tunkat. A mezőgazdaságban is túlteljesítettük a termelési előirányzatot, a tsz-mozgalom szilárdításában, számszerű fejlesztésében is haladtunk előre, bár eredményeink csak gyengének mondhatók. Az 1955-ös előrehaladásunk semmiképpen sem jelenti azt. hogy már túl vagyunk a nehe­zén, helyrehoztuk, kiküszöböl­tük volna a párt 1953. júniusi politikájának végrehajtásá­ban elkövetett hibákat. A va­lóság az, hogy sikerrel indul­tunk meg ezen az úton, hogy biztos megalapozott lépésekkel haladunk előre — de még csak a kezdetnél tartunk. Az 1956-os évben éppen azt a célt tűztük magunk elé, hogy tovább haladjunk a márciusi úton, minél erőteljesebben fel­számolva az elkövetett hibákat és azok következményeit. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban levő célkitű­zéseink valóraváltása dolgozó népünk növekvő munkalendü­letén, aktivitásán, országunk és egyben saját sorsa iránti fe­lelősségérzetén alapszik. Né­pünk sorsa, amióta a szovjet hadsereg segítségével lerázta magáról a kizsákmányolok és dologtalanok uralmát — saját kezében van. És ez méginkább áll most és a jövőben. Mi a párt célja? Az, hogy a minél gondtalanabb, derűsebb, kul­turáltabb élet megvalósulásá­nak útján vezesse a dolgozó­kat. A pártnak ez a törekvése teljesen egybeesik minden be­csületes ember érdekeivel, vá­gyaival. A párt azonban azt is megmondja nyíltan és őszin­tén, hogy a népjólét emelése csakis ipari, mezőgazdasági terveink, feladataink maradék­talan megvalósításával lehetsé­ges. Miután félreállították a jobboldali, demagóg, felelőtlen politika híveit, megnyílt a le­hetőségünk arra, hogy a marxizmus—leninizmus taní­tásai alapján, a helyes úton és módon haladjunk előre. Megyénk nagymúltú, sok sikert aratott munkásosztá­ly ára hárul az a megtisztelő feladat, hogy újabb győzelmet • . jen el megyénk ipara 1956­ban. Minden üzemi dolgozó, bányász, építőmunkás, vala­mennyi műszaki vezető becsü­letbeli ügye, hogy az év első napjától kezdve, rendszeresen és egyenletesen, minden rész­letében biztosítsák a terv tel­jesítését. Ez az alapja, kiin­dulópontja sikereinknrk. Emellett természetesen min­den ipari üzemnek és a bá­nyának is megvan a sajátos feladata. A bányák vezetői­nek és dolgozóinak az, hogy a bányák fejlesztésére, kor­szerűsítésére rendelkezésükre bocsátott közel 60 millió fo­rintot tervszerűen, takaréko­san használják fel. A salgótar­jáni üveggyáriaknak a niegnö- vekedett exportfeladatokra kell nagy gondot fordítaniok. Az Acélárugyárban az önkölt­ség csökkentésében van sok tennivaló, a Bányagépgyárban a gépek kihasználásában. Az építőipar nagyszerű hivatása, hogy határidőre és jó minőség­ben végezze el az új lakások felépítését. És közös feladat, terveink megvalósításának esz­köze, hogy minden üzemben, bányában teljes erővel mun­kálkodjanak a műszaki-tech­nikai színvonal emelésén, meg­hallgatva és hasznosítva ebben a dolgozók javaslatait. \ falvak vezetőire, dolgozói­ra az a í'eladai vár, hogy 1956- ban 3 százalékkal emelkedjék a mezőgazdasági termelés ér­téke, hogy valóban kollektív gazdaságokká váljanak a tsz-ek és a dolgozó parasztok százai, ezrei válasszák a nagy­üzemi gazdálkodás útját. E kettős feladat teljesen reális, megvalósítható. Az 1955-ös év is ezt bizonyítja! Reális, mert egy sor tartalékunk van még a mezőgazdaságban. Például az állami gazdaságok kenyér­gabona-termése lényegesen nö­vekedne, ha a korszerű ke­resztsoros vetést nagyobb mér­tékben alkalmaznánk. A ter­melőszövetkezetekben gyorsab­ban haladhatnánk előre, ha a fegyelem szilárdulna, a család­tagok nagyobb számban ven­nének részt a munkában, job­ban becsülnék az állatállo­mányt — egyszóval gondosab­ban kihasználnának a nagy­üzemi gazdálkodás lehetősé­geit. És nem utolsósorban, ha saját példájuk, eredményeik erejével, győznének meg újabb egyénieket a belépésről. Az egyénileg dolgozó parasztok közös célkitűzésünk jnegvaló- sításához többek között (fi­gyelembe véve a begyűjtésben levő lemaradást) azzal járulja­nak hozzá, hogy maradéktala­nul teljesítik állam iránti kö­telezettségüket. Az új év első napjaiban megindul megyénkben is a pártvezetőségek újjáválasztása. A választás tovább növeli majd pártszervezeteink egy­ségét, harckészségét, még al­kalmasabbá teszi őket a meg­növekedett feladatok ellátásá­ra. Éppen a növekvő felada­tokból következik e választás jelentősége is: ugyanis egybe­esik a második ötéves terv indulásával. Egységében, veze­tésében erősödő pártunk, dol­gozó népünk munkaszeretete, felelősségérzete, a párt iránti hűsége: biztosíték arra hogy leküzdjük a nehézségeket, biz­ton haladjunk előre a szocia­lizmus építésének útján, hogy 1956-os évünk eredményekben gazdag, boldog új év legyen! Milos elvtárs bevezetőben ismertette az országos szarvas­marhatenyésztési tanácskozá­son elhangzottakat, majd így folytatta: Az országosan tapasztalt eredmények és hiányosságok, ha nem is teljes egészében, mégis igen sok vonatkozásban azonosak megyénk eredmé­nyeivel és hibáival is. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy nv is foglalkozzunk behatóan ezekkel a kérdésekkel. Elsősorban a termelőszövet­kezeteink szarvasmarhate- nyésztési és termelési kérdé­seivel kívánok foglalkozni. A termelőszövetkezetekben levő szarvasmarha-sűrűség a 14,6-os FM-terwel szemben 16,2, a te­hénsűrűség pedig 7,2-vel szem­ben 7,4. Végeredményben tehát termelőszövetkezeteink túlteljesítették szarvas­marhaállományi tervüket. Jó eredményt értek el a borjú­szaporulati tervnél is Az elő­irányzottnál 7,5 százalékkal több borjú ellett, s jó a borja­zó-ck havi elosztása is. 1955. évben határozottan ja­vult a tehenészetekben végzett munka és a tejtermelési kedv. Míg 1954-ben a tejtermelés 4,3 százalékkal múlta felül a ter­vet. addig az idén már 8 száza­lékkal. Az eredmények ellené­re még mindig sok helyen ne­hezen értik meg, hogy a bősé­ges tejtermelés, mindennapos bőséges aratás, és hogy a ma­gasabb tejtermelés önköltség­csökkenéssel jár. Az év folya­mán a karancskeszi II. Rá­kóczi és Szabadság és a nóg- rádsipekí Haladás Tsz-ekben hoztak létre közös tehénállo­mányt. Sajnos a bujáki Dózsa és az ecsegi Dózsa termelőszö­vetkezetekben — annak elle­nére, hogy Bujákon már volt közös szarvasmarhatenyésztés — még mindig nem tudtuk lét­rehozni. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteinknél ed­dig 100 hold szántóterületre 5.4 darab szarvasmarha, ezen belül 2,7 darab tehén jut. A következő gazdasági évben igyekszünk ezekben a termelő- szövetkezetekben is az FM ál­tal meghatározott szarvasmar­ha- és tehénsűrűséget elérni. Tejtermelő termelőszövetke­zeteink közül törzskönyvelési adataink alapján jó eredményt ért el az cgyházasgengelegi Rákosi Tsz 15 tehénnel 8,2 kg-os. az etesi Haladás Tsz 9 tehénnel 7,4 kg-os napi tejter­meléssel. Vannak azonban olyan termelőszövetkezetek, mint a drégelypalánki Béke Tsz. vagy a ludányhalászi Al­kotmány. ahol a napi tejterme­lés a 2—3 kg között mozog. Termelőszövetkezeteinkben igyekeztünk bevezetni a fellett módszereket, s különösen az itatásos borjúnevelést, amely mint tudjuk, nagymennyiségű vajmegtakarítással jár. mégis kevés helyen alkalmazzák. A legjobb eredményt ezen a té­ren a cered tó tűi falusi Búzaka­lász Tsz érte el. ahol Utasi Jó­zsef fejőgulyás kitartó munká­val alkalmazta ezen új mód­szert. Nagy hiba még termelő- szövetkezeteinknél. hotgy a tehenészetekben kevés a nódolgnző, ak k különösen az itatásos borjúncvelésnél jó munkát tudnának vé­gezni. Mutatja ezt özv. Fehérvári Andrásné példája, aki a berke­nyéi Petőfi Tsz tehenészetében dolgozik. Ebben az évben négy tsz-ben 130 férőhellyel négy új tehén­istálló készült el. ezenkívül át­alakítással 148 férőhelyet biz­tosítottunk. Nagy az elmara­dás a szécsényi járásban, ahol három 50 férőhelyes tehénis­tálló építését még nem fejezték be. 1956-ban első feladatunk lesz ezeknek az istállóknak a befejezése, emellett 14 új és régi termelőszövetkezetben új tehénistállót és férőhelyátala­kítást végzünk. Milos elvtárs ezután rámuta­tott arra, hogy az eredmények mellett a szarva-marhatenyész- tésünikben még rendkívül ko­moly hiányosságok vannak. Egyes tsz-elnökök nem szere­tik a tehenészetet, nagyarányú tehénselejtezést akarnak vég­rehajtani. A termelőszövetke­zetek után rátért az állami gazdaságok szarvasmarhate­nyésztésére. Megállapította, hegy mind termelési, mind te­nyésztési szempontból eredmé­nyeik nem megfelelőek. A nógrádi szarvasmarha régen híres tejtermelő ké­pességéről, hizodalmassá- gáról, jó igázliatóságáról. Teheneink átlagosan 2500— 3000 kg tejtermelőképe.-ségűek. Feladatúink, hogy ezeket a tu­lajdonságokat a jövőben még jobban kiemeljük és híressé tegyük. Milos elvtárs megemlítette, hogy dolgozó parasztságunk az utóbbi időkben elhanyagolta az újszülött boriak nevelését. Öt községben végeztek ivadék­vizsgálatot. s megállapították, hogy a borjúszaporulati ered­mény 60—65 százalék között van. Éberen kell őrködni a borjak hovafordítása terén is — hangsúlyozta Milos elvtárs. Nem szabad megengedni az üszőborjak feketén vágását. Milos László ezután beszá­molt. hogy mit tettek a szarvasmarha minőségérek fejlesztése érdekében. A minő­ségi tenyésztés minőségi apa­állatok nélkül nem oldható meg. Ezért a mezőgazdasági igazgatóság felülvizsgálta az I apaállatokat és a nem megfele­lőeket idejében lecserélte. Ezenkívül nagyarányú átcso­portosítást végeztek. Az az el­vük. ljogy a jót a jobbal páro­sítják. A mesterséges megterméke­nyítésről szólva megemlítette, hogy a Balassagyarmati Mes­terséges Megtermékenyítő Ál­lomás körzetét az elmúlt évben kibővítették. A jövőben azon lesznek, hogy 8000 darab tehenet mesterségesen terméke­nyítsenek meg. Ismertette a megyénkben folyó szarvasmarha nemesítő keresztezési eljárás eddigi eredményeit. A Fedt Prinz nevű import dánvörös bika utódai a szügyi és szécsényi tangazdaságban vannak. A borjak 40—45 kg súlyúak, fe­dett vörösek, homlokukon csil­lagosak. A borjak erőteljesek, élénkek, jó felépítésűek. Min­den remény megvan arra, hogy az 1956. évi országos mezőgaz­dasági kiállításon több darab, akkor már éves borjút mutas­sanak be. Arra kell törekedni — mondta —. hogy már az alaptakar­mányban az életfenntartó ta­karmányon falül 10 liter tej­termelést biztosítsanak. Az ön­költség csökkentésének egyik előfeltétele a ió silótakarmány. Termelőszövetkezeteinknél az ebben az évben épített silók űrtartalma eléri az 5 köbmé­tert számosállatonként. A jö­vőben nagyobb gondot kell fordítani a zöldsilók készítésé­re. valamint a másodtermések besilózására. Csökkenthetjük a tej ön­költségét. ha megfelelően gon­dozzuk rétjeinket és legelőin­ket. Meg kell javítani a legelő­gazdálkodást, különösen el kell terjeszteni a fektetésesen trágyázott terüle­tet, valamint a legelők mű­trágyázását. mert ezek beveze­tésével legelőink hozamát min­den nehézség nélkül 30—35 százalékkal emelhetjük. Megyénk aktívan kivette ré­szét az országos tejtermelési versenyből. A legújabb kiérté­kelés szerint a legjobb ered­ményt a Hényelpusztai Állami Gazdaság Ibolya nevű tehene érte el. de az élvonalban van a Szécsényi Tangazdaság Szegfű és Jolán revü tehene is. Milos elvtárs beszámolóját így fejezte be: Első és legfontosabb fel­adatunk a tejtermelés fo­kozása az állami gazdasá­gokban, a termelőszövet­kezetekben és egyéni gaz­daságokban egyaránt. Erre kell most a legnagyobb figyelmet fordítani, meg kell akadályozni a korábbi évekre jellemző évi teiesökkenést. Er­re. sőt ezenkívül a hizlalás ki­terjesztésére is lehetőséget ad pz idei év jó takarmány termé­se. Az értekezleten elhangzott hozzászólások-* 'apunk leg­közelebbi számában vissza­térünk. \ I6GBÁDI BÁNYÁSZOK BECSÜLETÉÉRT December 29-én a Nógrádi Szénbányászati Tröszt jelen­tése szerint még 1640 tonna szén hiányzik a szénmedence esedékes évi tervének teljesí­téséhez. Most az év utolsó napjaiban minden óra, minden perc drága a nógrádi bányá­szok és vezetői részére. Sem­mi szín alatt nem szeretnék adóssággal zárni az évet és számításaik szerint az 1955-ös évre előírt szénmennyiséget az utolsó grammig ki is terme« lik. A tröszt üzemegységei kö­zül eddig Nagybátony, Szoros­patak, Mizserfa és 28-áe dél­előtt a zagyvái üzemegység is jelentette éves tervének befe­jezését. A zagyvaiak több, mint 3100 tonna terven felüli szénnel akarnak hozzájárulni a szénmedence tervének mara­déktalan teljesítéséhez. A ménkesi, kazári, kányási üzemegységek bányászai kö­zött is lelkes vetélkedés folyik, de a tröszt jelentése szerint a szénmedence négy üzemegy­sége az utolsó napokban is tovább növeli egész évben szerzett adósságát. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemegységei decem­ber 29-ig az alábbiak szerint teljesítették havi esedékes ter­vüket. 1. Szorospatak 107.9 % 2. Ménkes 107 2 „ 3. Nagybátony 104,8 „ 4. Kazár 103,8 „ 5. Kányás 103,2 „ 6. Mizserfa 102,6 „ 7. Zagyva 100,6 8. Kisterenye 98,9 9. Mátranovák 98,2 „ 10. Tiribes 93,8 „ 11. Róna 89,7 „ kétszer több a szociális alapot létesítő tsz-ek sfáma megyénkben a tavalyinál Az elmúlt esztendőben Nóg­rád megye termelőszövetke­zetei közül csupán húsznak tellett ereje arra, hogy szo­ciális alapot létesítsen. Az alap értéke 130 000 forint volt. Az idén már egészen más a hely­zet. A legtöbb szövetkezet gazdaságilag megerősödve zár­ta az esztendőt. Jutott bőven szociális alapra is. Kétszer több a szociális alapot létesí­tők száma, mint tavaly. A salgótarjáni járásban pél­dául, ahol az elmúlt esztendő­ben még egyetlen termelő- szövetkezet sem volt képes a szociális alapot létesíteni. mcs{ kettő kivételével mind létesí­tett. A nagykeresztúri Petőfi közgyűlése 5 ezer forintot sza­vazott meg szociális alapnak. A balassagyarmati járásban még szebbek az eredmények. Az érsekvadkerti Dimitrov 9468, az érsekvadkerti Tartós Béke 4 ezer. a berceli Vörös Csillag több mint 15 ezer, a balassagya'Tnati E15:-e Tsz pe­dig 10 ezer forint értékű szo­ciális alapot létesített. SZABAD NÓGRÚ MDP NÓGRÁDMEGVEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM. ÄRA: 50 FILLÉR 1955. DECEMBER 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom