Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)
1955-12-31 / 103. szám
VILÁG proletárjai egyesüljetek* AZ UJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN MAI SZAMUNKBAN: Jövő évi tervünk új lépcsőfok a szocializmus építésében (2—3. o.) Mit láttam a Szovjetunióban (4—5. o.) Óvjuk, becsüljük kenyerünket (5. o.) A párttagság véleményén alapuló beszámolók kerüljenek a vezetőségválasztó taggyűlések elé (S. o.) Rádióműsor. Sport. Vasárnapi fejtörő (6. o.) A szarvasmarha állomány korszerű fejlesztésével biztosítsuk a tejtermelés állandó növekedését Beszámoló a megyei szarvasmarhatenyésztési tanácskozásról A Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztálya, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága és a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága csütörtökön a megyei tanácson egésznapos szarvasmarhatenyésztési tanácskozást rendezett. A tanácskozáson megjelentek a termelőszövetkezetek, állami és kísérleti gazdaságok tehenészei, a megye állattenyésztési szakemberei. A tanácskozáson Milos László állattenyésztési osztályvezető számolt be a megye szarvasmarhatenyésztésének jelenlegi helyzetéről és az elkövetkezendő évek feladatairól. Holnap reggeltől új évet kezdünk, 1956-ra fordítjuk a naptár lapjait. Azzal a tudattal léphetünk át az új év küszöbén, hogy 1955-ben újabb munkasikerekkel gazdagítottuk szocialista építőmunkánkat. A jobboldali politika mintegy 20 hónapos káros elméletének és gyakorlatának következtében beállott visszaesést megkezdtük kiküszöbölni, megindultunk a felemelkedés útján. A Központi Vezetőség márciusi határozata volt az, amely leleplezte a jobboldali elhajlók káros politikáját, világos utat jelölt további, helyes előrehaladásunkhoz. A március óta eltelt időszak a gyakorlatban bizonyította be pártunk politikájának helyességét. Az országos eredményeken túl megyénk példája is mutatja, hogy dolgozóink helyeslik, magukénak vallják a márciusi határozatot, dolgoznak annak megvalósításán. Az a tény, hogy gyáraink, bányáink határidő előtt teljesítették évi tervüket, hogy több üzemben, mint például a Tűzhelygyárban jelentősen csökkent az önköltség, hogy megnövekedett a dolgozók aktivitása, fegyelme — igazolják, hogy népünk állandóan növekvő egységben követi pártunkat. A mezőgazdaságban is túlteljesítettük a termelési előirányzatot, a tsz-mozgalom szilárdításában, számszerű fejlesztésében is haladtunk előre, bár eredményeink csak gyengének mondhatók. Az 1955-ös előrehaladásunk semmiképpen sem jelenti azt. hogy már túl vagyunk a nehezén, helyrehoztuk, kiküszöböltük volna a párt 1953. júniusi politikájának végrehajtásában elkövetett hibákat. A valóság az, hogy sikerrel indultunk meg ezen az úton, hogy biztos megalapozott lépésekkel haladunk előre — de még csak a kezdetnél tartunk. Az 1956-os évben éppen azt a célt tűztük magunk elé, hogy tovább haladjunk a márciusi úton, minél erőteljesebben felszámolva az elkövetett hibákat és azok következményeit. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban levő célkitűzéseink valóraváltása dolgozó népünk növekvő munkalendületén, aktivitásán, országunk és egyben saját sorsa iránti felelősségérzetén alapszik. Népünk sorsa, amióta a szovjet hadsereg segítségével lerázta magáról a kizsákmányolok és dologtalanok uralmát — saját kezében van. És ez méginkább áll most és a jövőben. Mi a párt célja? Az, hogy a minél gondtalanabb, derűsebb, kulturáltabb élet megvalósulásának útján vezesse a dolgozókat. A pártnak ez a törekvése teljesen egybeesik minden becsületes ember érdekeivel, vágyaival. A párt azonban azt is megmondja nyíltan és őszintén, hogy a népjólét emelése csakis ipari, mezőgazdasági terveink, feladataink maradéktalan megvalósításával lehetséges. Miután félreállították a jobboldali, demagóg, felelőtlen politika híveit, megnyílt a lehetőségünk arra, hogy a marxizmus—leninizmus tanításai alapján, a helyes úton és módon haladjunk előre. Megyénk nagymúltú, sok sikert aratott munkásosztály ára hárul az a megtisztelő feladat, hogy újabb győzelmet • . jen el megyénk ipara 1956ban. Minden üzemi dolgozó, bányász, építőmunkás, valamennyi műszaki vezető becsületbeli ügye, hogy az év első napjától kezdve, rendszeresen és egyenletesen, minden részletében biztosítsák a terv teljesítését. Ez az alapja, kiindulópontja sikereinknrk. Emellett természetesen minden ipari üzemnek és a bányának is megvan a sajátos feladata. A bányák vezetőinek és dolgozóinak az, hogy a bányák fejlesztésére, korszerűsítésére rendelkezésükre bocsátott közel 60 millió forintot tervszerűen, takarékosan használják fel. A salgótarjáni üveggyáriaknak a niegnö- vekedett exportfeladatokra kell nagy gondot fordítaniok. Az Acélárugyárban az önköltség csökkentésében van sok tennivaló, a Bányagépgyárban a gépek kihasználásában. Az építőipar nagyszerű hivatása, hogy határidőre és jó minőségben végezze el az új lakások felépítését. És közös feladat, terveink megvalósításának eszköze, hogy minden üzemben, bányában teljes erővel munkálkodjanak a műszaki-technikai színvonal emelésén, meghallgatva és hasznosítva ebben a dolgozók javaslatait. \ falvak vezetőire, dolgozóira az a í'eladai vár, hogy 1956- ban 3 százalékkal emelkedjék a mezőgazdasági termelés értéke, hogy valóban kollektív gazdaságokká váljanak a tsz-ek és a dolgozó parasztok százai, ezrei válasszák a nagyüzemi gazdálkodás útját. E kettős feladat teljesen reális, megvalósítható. Az 1955-ös év is ezt bizonyítja! Reális, mert egy sor tartalékunk van még a mezőgazdaságban. Például az állami gazdaságok kenyérgabona-termése lényegesen növekedne, ha a korszerű keresztsoros vetést nagyobb mértékben alkalmaznánk. A termelőszövetkezetekben gyorsabban haladhatnánk előre, ha a fegyelem szilárdulna, a családtagok nagyobb számban vennének részt a munkában, jobban becsülnék az állatállományt — egyszóval gondosabban kihasználnának a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. És nem utolsósorban, ha saját példájuk, eredményeik erejével, győznének meg újabb egyénieket a belépésről. Az egyénileg dolgozó parasztok közös célkitűzésünk jnegvaló- sításához többek között (figyelembe véve a begyűjtésben levő lemaradást) azzal járuljanak hozzá, hogy maradéktalanul teljesítik állam iránti kötelezettségüket. Az új év első napjaiban megindul megyénkben is a pártvezetőségek újjáválasztása. A választás tovább növeli majd pártszervezeteink egységét, harckészségét, még alkalmasabbá teszi őket a megnövekedett feladatok ellátására. Éppen a növekvő feladatokból következik e választás jelentősége is: ugyanis egybeesik a második ötéves terv indulásával. Egységében, vezetésében erősödő pártunk, dolgozó népünk munkaszeretete, felelősségérzete, a párt iránti hűsége: biztosíték arra hogy leküzdjük a nehézségeket, bizton haladjunk előre a szocializmus építésének útján, hogy 1956-os évünk eredményekben gazdag, boldog új év legyen! Milos elvtárs bevezetőben ismertette az országos szarvasmarhatenyésztési tanácskozáson elhangzottakat, majd így folytatta: Az országosan tapasztalt eredmények és hiányosságok, ha nem is teljes egészében, mégis igen sok vonatkozásban azonosak megyénk eredményeivel és hibáival is. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy nv is foglalkozzunk behatóan ezekkel a kérdésekkel. Elsősorban a termelőszövetkezeteink szarvasmarhate- nyésztési és termelési kérdéseivel kívánok foglalkozni. A termelőszövetkezetekben levő szarvasmarha-sűrűség a 14,6-os FM-terwel szemben 16,2, a tehénsűrűség pedig 7,2-vel szemben 7,4. Végeredményben tehát termelőszövetkezeteink túlteljesítették szarvasmarhaállományi tervüket. Jó eredményt értek el a borjúszaporulati tervnél is Az előirányzottnál 7,5 százalékkal több borjú ellett, s jó a borjazó-ck havi elosztása is. 1955. évben határozottan javult a tehenészetekben végzett munka és a tejtermelési kedv. Míg 1954-ben a tejtermelés 4,3 százalékkal múlta felül a tervet. addig az idén már 8 százalékkal. Az eredmények ellenére még mindig sok helyen nehezen értik meg, hogy a bőséges tejtermelés, mindennapos bőséges aratás, és hogy a magasabb tejtermelés önköltségcsökkenéssel jár. Az év folyamán a karancskeszi II. Rákóczi és Szabadság és a nóg- rádsipekí Haladás Tsz-ekben hoztak létre közös tehénállományt. Sajnos a bujáki Dózsa és az ecsegi Dózsa termelőszövetkezetekben — annak ellenére, hogy Bujákon már volt közös szarvasmarhatenyésztés — még mindig nem tudtuk létrehozni. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteinknél eddig 100 hold szántóterületre 5.4 darab szarvasmarha, ezen belül 2,7 darab tehén jut. A következő gazdasági évben igyekszünk ezekben a termelő- szövetkezetekben is az FM által meghatározott szarvasmarha- és tehénsűrűséget elérni. Tejtermelő termelőszövetkezeteink közül törzskönyvelési adataink alapján jó eredményt ért el az cgyházasgengelegi Rákosi Tsz 15 tehénnel 8,2 kg-os. az etesi Haladás Tsz 9 tehénnel 7,4 kg-os napi tejtermeléssel. Vannak azonban olyan termelőszövetkezetek, mint a drégelypalánki Béke Tsz. vagy a ludányhalászi Alkotmány. ahol a napi tejtermelés a 2—3 kg között mozog. Termelőszövetkezeteinkben igyekeztünk bevezetni a fellett módszereket, s különösen az itatásos borjúnevelést, amely mint tudjuk, nagymennyiségű vajmegtakarítással jár. mégis kevés helyen alkalmazzák. A legjobb eredményt ezen a téren a cered tó tűi falusi Búzakalász Tsz érte el. ahol Utasi József fejőgulyás kitartó munkával alkalmazta ezen új módszert. Nagy hiba még termelő- szövetkezeteinknél. hotgy a tehenészetekben kevés a nódolgnző, ak k különösen az itatásos borjúncvelésnél jó munkát tudnának végezni. Mutatja ezt özv. Fehérvári Andrásné példája, aki a berkenyéi Petőfi Tsz tehenészetében dolgozik. Ebben az évben négy tsz-ben 130 férőhellyel négy új tehénistálló készült el. ezenkívül átalakítással 148 férőhelyet biztosítottunk. Nagy az elmaradás a szécsényi járásban, ahol három 50 férőhelyes tehénistálló építését még nem fejezték be. 1956-ban első feladatunk lesz ezeknek az istállóknak a befejezése, emellett 14 új és régi termelőszövetkezetben új tehénistállót és férőhelyátalakítást végzünk. Milos elvtárs ezután rámutatott arra, hogy az eredmények mellett a szarva-marhatenyész- tésünikben még rendkívül komoly hiányosságok vannak. Egyes tsz-elnökök nem szeretik a tehenészetet, nagyarányú tehénselejtezést akarnak végrehajtani. A termelőszövetkezetek után rátért az állami gazdaságok szarvasmarhatenyésztésére. Megállapította, hegy mind termelési, mind tenyésztési szempontból eredményeik nem megfelelőek. A nógrádi szarvasmarha régen híres tejtermelő képességéről, hizodalmassá- gáról, jó igázliatóságáról. Teheneink átlagosan 2500— 3000 kg tejtermelőképe.-ségűek. Feladatúink, hogy ezeket a tulajdonságokat a jövőben még jobban kiemeljük és híressé tegyük. Milos elvtárs megemlítette, hogy dolgozó parasztságunk az utóbbi időkben elhanyagolta az újszülött boriak nevelését. Öt községben végeztek ivadékvizsgálatot. s megállapították, hogy a borjúszaporulati eredmény 60—65 százalék között van. Éberen kell őrködni a borjak hovafordítása terén is — hangsúlyozta Milos elvtárs. Nem szabad megengedni az üszőborjak feketén vágását. Milos László ezután beszámolt. hogy mit tettek a szarvasmarha minőségérek fejlesztése érdekében. A minőségi tenyésztés minőségi apaállatok nélkül nem oldható meg. Ezért a mezőgazdasági igazgatóság felülvizsgálta az I apaállatokat és a nem megfelelőeket idejében lecserélte. Ezenkívül nagyarányú átcsoportosítást végeztek. Az az elvük. ljogy a jót a jobbal párosítják. A mesterséges megtermékenyítésről szólva megemlítette, hogy a Balassagyarmati Mesterséges Megtermékenyítő Állomás körzetét az elmúlt évben kibővítették. A jövőben azon lesznek, hogy 8000 darab tehenet mesterségesen termékenyítsenek meg. Ismertette a megyénkben folyó szarvasmarha nemesítő keresztezési eljárás eddigi eredményeit. A Fedt Prinz nevű import dánvörös bika utódai a szügyi és szécsényi tangazdaságban vannak. A borjak 40—45 kg súlyúak, fedett vörösek, homlokukon csillagosak. A borjak erőteljesek, élénkek, jó felépítésűek. Minden remény megvan arra, hogy az 1956. évi országos mezőgazdasági kiállításon több darab, akkor már éves borjút mutassanak be. Arra kell törekedni — mondta —. hogy már az alaptakarmányban az életfenntartó takarmányon falül 10 liter tejtermelést biztosítsanak. Az önköltség csökkentésének egyik előfeltétele a ió silótakarmány. Termelőszövetkezeteinknél az ebben az évben épített silók űrtartalma eléri az 5 köbmétert számosállatonként. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a zöldsilók készítésére. valamint a másodtermések besilózására. Csökkenthetjük a tej önköltségét. ha megfelelően gondozzuk rétjeinket és legelőinket. Meg kell javítani a legelőgazdálkodást, különösen el kell terjeszteni a fektetésesen trágyázott területet, valamint a legelők műtrágyázását. mert ezek bevezetésével legelőink hozamát minden nehézség nélkül 30—35 százalékkal emelhetjük. Megyénk aktívan kivette részét az országos tejtermelési versenyből. A legújabb kiértékelés szerint a legjobb eredményt a Hényelpusztai Állami Gazdaság Ibolya nevű tehene érte el. de az élvonalban van a Szécsényi Tangazdaság Szegfű és Jolán revü tehene is. Milos elvtárs beszámolóját így fejezte be: Első és legfontosabb feladatunk a tejtermelés fokozása az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben és egyéni gazdaságokban egyaránt. Erre kell most a legnagyobb figyelmet fordítani, meg kell akadályozni a korábbi évekre jellemző évi teiesökkenést. Erre. sőt ezenkívül a hizlalás kiterjesztésére is lehetőséget ad pz idei év jó takarmány termése. Az értekezleten elhangzott hozzászólások-* 'apunk legközelebbi számában visszatérünk. \ I6GBÁDI BÁNYÁSZOK BECSÜLETÉÉRT December 29-én a Nógrádi Szénbányászati Tröszt jelentése szerint még 1640 tonna szén hiányzik a szénmedence esedékes évi tervének teljesítéséhez. Most az év utolsó napjaiban minden óra, minden perc drága a nógrádi bányászok és vezetői részére. Semmi szín alatt nem szeretnék adóssággal zárni az évet és számításaik szerint az 1955-ös évre előírt szénmennyiséget az utolsó grammig ki is terme« lik. A tröszt üzemegységei közül eddig Nagybátony, Szorospatak, Mizserfa és 28-áe délelőtt a zagyvái üzemegység is jelentette éves tervének befejezését. A zagyvaiak több, mint 3100 tonna terven felüli szénnel akarnak hozzájárulni a szénmedence tervének maradéktalan teljesítéséhez. A ménkesi, kazári, kányási üzemegységek bányászai között is lelkes vetélkedés folyik, de a tröszt jelentése szerint a szénmedence négy üzemegysége az utolsó napokban is tovább növeli egész évben szerzett adósságát. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemegységei december 29-ig az alábbiak szerint teljesítették havi esedékes tervüket. 1. Szorospatak 107.9 % 2. Ménkes 107 2 „ 3. Nagybátony 104,8 „ 4. Kazár 103,8 „ 5. Kányás 103,2 „ 6. Mizserfa 102,6 „ 7. Zagyva 100,6 8. Kisterenye 98,9 9. Mátranovák 98,2 „ 10. Tiribes 93,8 „ 11. Róna 89,7 „ kétszer több a szociális alapot létesítő tsz-ek sfáma megyénkben a tavalyinál Az elmúlt esztendőben Nógrád megye termelőszövetkezetei közül csupán húsznak tellett ereje arra, hogy szociális alapot létesítsen. Az alap értéke 130 000 forint volt. Az idén már egészen más a helyzet. A legtöbb szövetkezet gazdaságilag megerősödve zárta az esztendőt. Jutott bőven szociális alapra is. Kétszer több a szociális alapot létesítők száma, mint tavaly. A salgótarjáni járásban például, ahol az elmúlt esztendőben még egyetlen termelő- szövetkezet sem volt képes a szociális alapot létesíteni. mcs{ kettő kivételével mind létesített. A nagykeresztúri Petőfi közgyűlése 5 ezer forintot szavazott meg szociális alapnak. A balassagyarmati járásban még szebbek az eredmények. Az érsekvadkerti Dimitrov 9468, az érsekvadkerti Tartós Béke 4 ezer. a berceli Vörös Csillag több mint 15 ezer, a balassagya'Tnati E15:-e Tsz pedig 10 ezer forint értékű szociális alapot létesített. SZABAD NÓGRÚ MDP NÓGRÁDMEGVEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM. ÄRA: 50 FILLÉR 1955. DECEMBER 31.
