Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-27 / 7. szám
K>54 január 27. SZABAD NÓGR'Ad 3 (Folytatás a 2. oldalról.) kel! ellátnia, amiket a gyáripar nem tud megoldani. A múltban a helyiipar nem felelt meg feladatainak, helyesebben, nem olyan tevékenységet folytatott, ami a tulajdonképpeni feladata lett volna: nem szolgálta kellőképpen a lakosság helyi szükségletének kielégítését; Még rosszabbul alakult a helyzete a helyiiparon bel ül a magánkisiparnak, amelynek a szerepét a helyi tanácsok lebecsülték. A kormányprogramm óta, amely a helyiipar és a magánkisipar tevékenységének kiszélesítését tűzte ki feladatul, többezer fővel emelkedett a helyiipari szövetkezetek taglétszáma, ugyanakkor a hálózat is több mint 200 fiókkal bővült A kisipar terén is komoly javulás tapasztalható. Júniusig a kisiparosok száma csökkenő irányzatot mutatott. Azóta a kisiparosok részére kiadott iparjogosítványok száma jóval meghaladja a nyolcezret, közel ötezer ipar- jogosítványi kérelem pedig elintézés alatt áll a tanácsok ipari osztályainál. Bár a fejlődés jelentős, mégsem kielégítő;' különösen falun. A tanácsoknak több figyelmet kell erre fordítani és a hosszas, bürokratikus eljárás helyett, főleg a falun hitelnyújtással, helyiségbiztosú lássál, nyersanyagbeszerzés megkönnyítésével kell elősegíteni a kisiparosok munkáját. Erre annál inkább szükség van. mert 1954-ben mind a helyi- ipar, mind a kisipar előtt további nagy feladatok állnak. A helyiiparnak folyó évben 2.5 milliárd forint értékű munkát kell végeznie.- Fejleszteni kell a mérték után készülő cikkek készítését, amelyet 1954-ben közel 2 milliárd forintra kell emelni. Ezért főképpen a mértékutáni szabó- és cipészműhelyek hálózatát kell fejleszteni és bútoroknál is lehetővé kell tenni az egyéni rendeléseket. A helyi- iparnak főképpen a helyileg értékesíthető cikkek termelésére és a helyi anyagok felhasználására teli fokozottabban rátérnie és főfeladatának a lakosság helyi szükségletei minél jobb kielégítését kelil tekintenie. A gyáripar; valamint a mezőgazdaság és a helyiipar munkája és tervteljesítése az előfeltétele annak, hogy 1954 folyamán tovább javítsuk a lakosság áruellátását. Amíg 1953- ban a, lakosság közvetlen fogyasztására, nem számítva azt, ami közületeken keresztül jut a lakosság számára, a nemzeti iö- vedelem 58 százalékát fordítottuk. addig 1954-ben már 70 százalékát, ami azt jelenti, hogy a lakosság fogyasztására szánt árualapot a múlt évhez képest kerekein 20 százalékkal felemeljük. Az áruforgalmon beiül 25 százalékkal növeljük a ruházati cikkek, 34.6 százalékkal a vegyes iparcikkek és 21.5 százalékkal a kultúrci'kkek forgalmát. Az áruforgalom 1954-re tervezett nagyarányú növelése, valamint a mezőgazdaság fejlesztési programmja, amely az ország élelíjliszerellátásának hatalmas terve — új feladatok elé állítja a kereskedelmet és annak széleskörű fejlesztését teszi szükségessé. Ezzel egyidejűleg a minisztériumnak hatékony intézkedéseket kell tenni a kereskedelem munkájában tapasztalható komoly hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, elsősorban a kiszolgálás, de az áruelosztás, a szállítás és nem utolsósorban az áruminőség terén. A lakosság joggal megköveteli a kulturált kereskedőimet, az udvarias, előzékeny kiszolgálást, azt, hogy pénzéért jóminőségű árut kapjon és a nap bármely szakában Budapesten éppúgy, mint vidéken, minden áru- szükségletét beszerezhesse. Kereskedelmünk főfeladata, ezeknek az igényeknek a feltétlen kielégítése. A jobb áruellátás érdekében fejleszteni kel! a kereskedelmi hálózatot. Budapesten a munkáskerületekben és a vidéki iparvárosokban az év folyamán mintegy 1500 üzletet kell nyitni és a meglévőket tovább kell fejleszteni. Gondoskodni kell az áruválaszték bővítéséről és ezért a kereskedelemnek bele kell folyni a közszükségleti cikkek termelésébe, minőségébe és választékába. A termelőiparra ilyen irányban kel] hatást gyakorolni. Általában a kereskedelem kiemelkedő feladata, nemcsak a maga területén, az áruforgalomban, hanem a közszükségleti cikkek tervezésétől, a gyártáson, minőségen és választékon át egészen az eladásig, védelmezni a vásárlók érdekeit. Az áruforgalom lebonyolításában az állami bolti kiskereskedelem mellett fontos tényező a földművesszövetkezeti bolthálózat, melynek fő feladata a falu-város árucsereforgafmámak lebonyolítása. Az 1954-es esztendő számára is nagy feladatokat tartogat. A földművesszövetkezeteket, mint a dolgozó parasztság fogyasztási és értékesítési társulatait, alkalmassá kell tenni a falusi lakosság áruellátására. Nagyrészt a tagság közvetlen anyagi érdekeltségének növelésével, vásárlási visz- szaférítésekkel, másrészt a szövetkezeti életben a demokratikus elvek érvényesítésével, a földművesszövetkezetek tevékenységébe be kell vonni a dolgozó parasztság széles rétegeit. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja a szövetkezeti kereskedelemre is újabb feladatokat ró. Neki kell forgalomba hozni a termelés számára szükséges kisgépeket, felszerelést, szerszámot, műtrágyát stb. Ez is megköveteli a bolthálózat fej. lesztését azzal a céllal, hogy a falusi lakosság fogyasztási és termelési szükségleteit lakóhelyén vásárolhassa be.'Mezőgazdasági ©zaküzleteket kell létrehozni, mivel a föl művesszövetkezetek 1954 folyamán nagy- mennyiségű építőanyagot hoznak forgalomba, a járási telepeken kívül legalább 600 építő- anyag-lerakatot kell létesíteni. Úgy az állami, mint a szövetkezeti kereskedelem terén fokozottabb figyelmet kell fordítani a helyi beszerzésekre, véget kel! vetni a rendkívüli nagyméretű áru moz gatásn ak, kérész tbesz á 1- lításoknak, amely nemcsak közlekedésünket terheli feleslegesen és kési el te tik1 az áruszállítást, hanem főképpen élelmiszereknél növelik a veszteséget, ami a népgazdaságnak érzékeny károkat okoz. Ezt azonban csak a kereskedelem terén elburjánzott bürokrácia elleni erőteljes és szívós küzdelemmel tudjuk megszüntetni, ami éppen ezért a minisztérium egyik legfontosabb feladata. Az új szakasz új kulturális feladatai Tisztelt országigiyűlés! Az elmúlt- hat hónapban munkánk jó részét az ország gazdasági problémáinak rendezése, népgazdaságunk átcsoportosítása kötötte le, ami érthetően a kormányprogrammbó! következett. Eddig végzett munkánk lehetővé teszi, hogy figyelmünket és gondoskodásunkat fokozottabban kulturális feladataink felé irányítsuk. Oktatásunk terén a legnagyobb erőfeszítéseket és anyagi áldozatokat az általánosiskolák fejlesztésére kell fordítani. Beruházásaink. lehetőségeink keretei között, ezt hűen tükrözik. A pedagógusok, elsősorban a falusi és tanyai tanítók anvagi problémáivá! is foglalkozik a kormány. Az iskolák fokozottabb tatarozása mellett szaporítanunk kell a tantermek számát, kiegészíteni felszeretését. Áz általánosisikoláknak azonban nemcsak új külsőt, de a tanításnak is új tartalmat kel! adni: igazi népi, hazafias szellemet. Jobban kel! ápolni a haladó magyar hagyományokat, őrizni nemzeti nagyjaink dicső emlékét. A felnövő új nemzedék magyarságát és műveltségét itt kell a szocialistái hazafisáp szellemében megalapozni. Arra kell törekednünk, és el is kell érnünk, hogy az általánosiskolai képzettséggel megalapozzuk ifjúságunk műveltségét. Édes anyanyelvűnk elsajátítása népoktatásunk legn agyszerűbb, egy. ben legfontosabb feladata. ...,,Nyelvében él a nemzet" — népoktatásunk legnemesebb feladata ezt a .nagy gondol a‘ot valóra váltani. El kell érni és ez legyen oktatáks: nik fő célja, hogv gyermekeink helyesen beszél ie- nek, írjanak és olvassanak magyarul. (Nagv taps.) A nevel és terén az eddigieknél nagyobb felelősség hárul a szülőkre. A családi életen kívül tevékenyebben kell résztvenniök az iskolai nevelés munkájában és elősegíteni az iskolai fegyelem megszilárdítását. Sokoldalú, tervszerű munkát kultúrpolitikánkban Kultúrpolitikánk legnagyobb feladata sokoldalú, tervszerű munka a kulturális étet minden területén a tudomány, irodalom és művészet eszközeivel, nem utolsósorban fejlett filmművészetünkkel a müveletlenség ellen. Olyan feladat ez, amelyet nem lehet átugrani antnak veszélye nélkül, hogy elszakadunk a néptől és kulturális kincseink, kultúrforradalmunk eredményei csak a társadalom szűk felső rétegének kiváltságává válnak. Biztosítani kell a kultúra demokratizálását, széleskörű népnevelő szerepét. Kultúrpolitikánk nem kisebb feladata ápolni, fejleszteni a magyarság egységes nemzeti kultúráját. A párt és a kormány új politikája, a szocializmus építésének új szakasza megteremti a* iícdalom, művészet és tudomány felvirágzásának kedvező anyagi és szellemi feltételeit. Megnőtt az írók alkotó kedve, fokozódott érdeklődésük az élet új problémái, az időszerű gazdasági és politikai kérdések iránt. Alkotó kedvük és szabadságuk a szocialista realizmus talaján, komoly ígéret a jövőre. Nagy feladat a magyar klasz- szikus Irodalom ápolása. Az idén emlékezünk meig irodalmunk büszkeségié, Jókai Mór halálának 50. évfordulójáról. Méltatlan a nagy író halhatatlan emlékéhez, de a népi demokrácia irodalompolitikájához is, hogy a felszabadulás óta alig néhány kötete került kiadásra. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kei! hoznunk. Több ifjúsági regényt és' mesekönyvet kell ifjúságunk és gyermekeink kezébe adni a magyar ifjúsági és meseirodalomból. Jobban ki kell domborítani a színjátszás népi, nemzeti jellegét; régi és új magyar színdarabok minél nagyobb számban való bemutatásával. Különös gonddal kel! törődni a magyar dráma sorsával. A képzőművészet terén naigv lépéseket kell tennünk afelé, hogy a néptőmegek nevelésének, életük megszépítésének eszközévé legyen. Az állam is fokozottabb. gondoskodással hozzá kivan járulni ahhoz, hogy alkotási feltételek biztosításával képzőművészeink kifejthessék művészi képességeiket, hogy e nagy fontosságú művészeti ág helyzete méltó legyen az új magyar képzőművészet eredményeihez és feladataihoz. Tudományos életünkkel szemben az új szakasz új feladatai rendkívüli követelményeket táÄ szabadié! A kormány, amely messzemenő anyagi áldozatokat hoz a dolgozók pihenésének, kulturális és szórakozási lehetőségeinek fejlesztésére, biztosítani kívánja ehhez a megfelelő szabad idői is. Megköveteli ezt a dolgozók magánélete, a családikor, a gyermekek nevelése a 6zülő; kötelesség is. Erre való tekintettel a kormány a közeljövőben be fogja vezetni hivatalokban, intézményekben az alkalmazottak kötött munkaidejét. Tisztelt országgyűlés! Az egészségügy fejlesztése terén bár történtek a kormány részéről az elmúlt hónapokban intézkedések, a feladatok megoldása még előttünk áll. 1954- ben ezep a téren jelentős lépési teszünk előre, amennyiben az egészségügv fejlesztésére 343 millió forintot ruházunk be. Mintegy 10 százalékkal növeljük a kórházi ágyak 6zámát és az év folyamán több új kórházat adunk át a használatnak, egyidejűleg több kórházat jelentősen kibővítünk. A jobb betegellátás ériekében pedig nyolcezerrel felemeljük a kórhám asz tanak. Egyes tudományágakban vannak is elismerésre méltó eredményeink. De nem elégedhetünk meg azzal a hety- lyel, amelyet a tudományos világban elfoglalunk. A fizikai ügyességben, a különböző sportágak terén az élre törtünk, a legnagyobbak közé, és mint mondani szokták, siport-nagy- hatalom vagyunk. Valóban, a jogos nemzeti büszkeség érzése töltött el bennünket az olimpiai győzelmi sorozat után és példátlan lelkesedéssel fogadta az egész ország labdarúgóink Londonban aratott nagyszerű 6:3-as győzelmét. (Taps.) Ugyanakkor számos tudományágban, elsősorban a technikai tudományok terén le vagyunk maradva, csak átvesszük a tudományos eredményeket, ahelyett, hogy újat is alkotnánk. Tudományos kutató- intézeteink nemegyszer olyan kérdéseket dolgoznak fel, amelyeknek semmiféle, vagy csak nagyon laza kapcsolatuk van a termelés terén előttünk álló feladatokkal és elhanyagoljuk égető problémáinkat. Az utóbbi időben ugyan felélénkült tudományos életünk, szélesedtek nemzetközi kapcsolataink, a szocialista tábor országain kívül, résztvettünk számos tudományos tanácskozáson Stockholmban, Londonban és másutt, ahol tapasztalhattuk tudományos életünk fokozottabb megbecsülését. De a főfeladat a tudományok továbbfejlesztésének előrelendítése, úiabb tudományos eredmények elérése. Népi demokráciánk viszonyai között ennek kedvező feltételei, komoly lehetőségei és szép hagyományai vannak. Erre támaszkodva a szellemi élet, a tudományos munka terén is az élre kell törnünk a nemzetek nemes versengésében. Biztos vagyok benne, hogy a tudományok képv’se- Iői hírnevet és dicsőséget szereznek maguknak és az országnak is! Ami a kormányt illeti, több megbecsüléssel, figyelemmel és gondoskodással, a tudományos munka nagyobb lehetőségeivel, elő fogja segíteni a magyar tudományok felvirágzását. Tudósainkon a sor. hogy szárnyaljon merészen, magasan a magyar tudomány. > biztosítása zak és rendelőintézetek dolgozóinak létszámát. A közegészségügy fejlesztése terén fontos szerepük van a Kommunális beruházásoknak, amire 1954-ben 323 millió forintot fordítunk. Ebből az ösz- 6zegbő! elsősorban a városok víz- és csatornahálózatát kell ki. bővíteni, illetve a meglévőt kijavítani. 1954-ben tovább folytatjuk az állami lakóházak tatarozását, amire 320 millió forintot irányoztunk elő. Az állami lakásépítkezéseken kívül a kormány messzemenő anyagi segítséggel magán- kislakásépítési akciót Indít az év folyamán, igen előnyős tize-1 tési feltételek mellett. 1954-ben erre a célra 180 millió forint összegű kölcsönkeretet és nagy- mennyiségű építőanyagot bocsátunk az építtetők rendelkezésére Az 1954. évi lakásépítési Programm 150 százalékkal haladja meg a múlt évit. Az idén állami és magánerőből összesen kerek számban 40 ezer lakás épül az országban. Ezenkívül további 10 ezer lakás építését kezdjük meg, amelyeket •955-ben fejezünk be. A legmesszebbmenően takarékoskodunk a dolgozók filléreivel Ezeikután, tisztelt országgyűlés, áttérek az államháztartás egynéhány kérdésének rövid isimertetésére. Július 4-i parlamenti beszédemben gazdasági tehetőségeink reális értékelésével kapcsolatban a feladatot abban jelöltem meg. hogv addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér! Ma ez fokozottabban érvényes, mint fél évvel ezelőtt, államháztartásunkban ez a gazdálkodás Irányelve. A legmesszebbmenően takarékoskodunk a dolgozók filléreivel és nagyon megnézzük, hová adjuk Ezen épül fel az 1954. évi állami költségvetésünk, melynek előirányzatát a minisztertanács a mulf. év végén jóváhagyta Ebben az előirányzatban a pénzeszközök új csoportosításának jellemző vonása a beruházások fő összegének csökkentése. A múlt évben a költség- vetésben a beruházásokra az összkiadás 32.4 százaléka' volt előirányozva, míg az. idén csak 26.9 százalék. A költségvetési előirányzat alapját a kormányprogramm értelmében kidolgozott és a párt által megszabott elvek alapján érvényre juttatott népgazdasági terv képezi és főfeladata, hogy a népgazdasági terv célkitűzéseit pénzügyileg biztosítsa Ennek megfelelően a mezőgazdaság fejlesztésére folyósítani . összeg több mint kétszerese a tavalyinak, kereken 3.6 milliárd forint, míg a szociális és kulturális kiadások kereken 1 milliárddal emelkednek. Költségvetés, előirányzatunkban figyelembe vettük a honvédelem szempontjait is Gazdasági lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk néphadseregünkről, hogy szabadságunk, függetlenségünk. békés építő munkánk védelmére helyt tudjon állni. (Taps.) Jellemző vonása a költségvetési előirányzatnak, hogy a bevételek túlnyomó nagy részét, csaknem 80 százalékát nem a lakosság adója, hanem az állami vállalatok befizetései alkotják. Mutatja, hogy a kormány neim adópréssel, hanem saját vállalatai és üzemei termelésének fejlesztésével, önköltségének csökkentésével teremti elő az államháztartás viteléhez szükséges anyagi eszközöket. A folyó évi költségvetést a minisztertanács. alkotmányos felhatalmazás alapján, a korábbi gyakorlattól eltérően az első félévben terjeszti a parlament elé. Eddig a költségvetést decemberben tárgyalta az ország- gyűlés, olyan időpontban, amikor a népgazdasági terv még nem volt jóváhagyva.. S mivel a költségvetés elkészítése hónapok munkája, az a helyzet állott elő, hogy a költségvetés nem volt eléggé összhangban a nép- gazdasági tervvel. Még visz- szásabb volt a helyzet az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel, az úgynevezett zárszámadással, amely csak egv* két év múlva kerülhetett a parlament elé jóváhagyásra, ami puszta formalitás volt. A költségvetés későbbi tárgyalása lehetővé teszi, hogv az országgyűlés elé kerülő költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban, az előző év tényleges bevételeit és kiadásait felölelő és az Állami Ellenőrző Közpon! által felülvizsgált zárszámadással együtt kerüljön jóváhagyásra az országgyűlés elé Ez a célszerűség és felelő- sebb államháztartás az egyszerű magyarázata a költségvetés későbbi tárgyalásának, amit egyébként a gyakorlat más országokban is teljes mértékben igazol. Ilyen módon 1954-ben már olyan költségvetés kerül a parlament elé. ame’v minden részletében a minisztertanács által jóváhagyott tervre épül. A költségvetés tárgyalásának úi rendje fo* kozza a népgazdaságban a terv- szerűséget és nagyobb biztonságot nvujt a költségvetési gazdálkodás számára. Feltétlenül helyes és ezt meg kel! valósítani. Megnőtt a helyi tanácsok jelentősége és felelőssége Tisztelt országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyolult, a lakosság mindennapi helyzetére kiható intézkedések, amelyek a kormányprogrammból, 1954. éves népgazdasági terveink végrehajtásából folynak, jórészben helyi tanácsainkon, azok munkáján keresztül valósulnak meg. Rendkívül fontos tehát, hogy helyi tanácsaink minden befolyásuk, tömegkapcsolataök és hivatali apparátusuk munkájának teljes felhasználásával, az államhatalom súlyával és tekintélyével végezzék a rájuk háruló feladatokat. A kormány egyik legfőbb tennivalója' helyi tanácsaink megsegítése, felkészítése, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő feladatokkal. Erre fokozottabban szükség van, mert a fejlődés új szakaszában a helyi tanácsok szerepe, jelentősége és felelőssége a múlttal szemben megnőtt. A párthatározat és a kormány- programm cé.kitűzéseinek megvalósulása a tanácsok helyes, vagy helytelen, jó vagy rossz munkáján múlik, azon, hogyan hajtják végre azokat. Az új nagyszerű feladatok a tanácsokba pezsgő életet Ja hivatal munkájába friss szellemei visznek. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanácsi választotl szervek működéséből kiküszöböljék a bürokratizmust, az ad- rnmisztrativ módszereket és megszilárdítsák belső életük demokratizmusát. A túlzott állami centralizmust, amely fékezte a tanácsok kezdeményezését, a kormány számos intézkedésével már eddig is csökkentette és megvetette alapját a tanácsok ónálló költségvetésének, hogy felszámolja azt a pénzügyi poétikát, amely szűk térre korlátozta a tanácsok tevékenységét. A helyiipar, a kisipar, a kommunális ügyek terén szélesebb ’tereit biztosítottunk a helyi tanácsok gazdasági tevékenységének és ezt a politikát tovább fogjuk folytatni. Ahhoz, hogy ez eredményre vezessen, sokat kell még javítani a tanácsok pénzügy' és beruházási tevékenyséA törvényess Az elmúlt félév során e téren komoly lépéseket tettünk előre, bár helyenként még mindig előfordulnak törvénysértések, mint a termelőszövetkezetből kilépett parasztokkal szemben is. Törvényeink lábbal tiprása annál el- ííélendőbb, mert néhol tanácsi vezetők is részesei voltak. Törvénytelen eljárásuk . nem maradt megtorlatlanul. Az ilyen Nemeket kisöpörjük az állam- aDparátúsból. A törvénysértők bíróság előtt felelnek bűneikért. Kemény kézzel véget vetünk az önkényeskedésnek és érvényt s-erzünk a termelőszövetkezetből kilépett parasztok törvényben biztosított jogainak Szigorúan alkalmaztuk és a jövőben is alkalmazni fogjuk a törvényeket, amikor a termelő- szövetkezetek jogos érdekelt kellett az ellene irányuló támadások ellen megvédelmezni. De a törvény törvény marad akkor is, amikor a te melöszövetkezet- ből annak rendje-módja szerint kilépett parasztok jogos érdekei ellen járnak el önkényesen. A törvényesség biztosítása, az állami, gazdasági és társadalmi életben komoly feladatokat ró magukra a tanácsokra. Népköztársaságunk. kormányunk szigén, hogy lehetőségeiket, a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközöket a lakosság szociális, vagy kulturális igényeinek kielégítésére minél jobban kihasználják. A kormányprogramm és a párthatározafok a helyi tanácsok talpraállásának, népi tömegszervekké való válásának, szilárd államhatalmj és igazgatási szervekké való kiépítésének alapjait is megteremti. Az új szakasz politikája, amely a lakosság életviszonyainak megjavítását tartja szem előtt, a tanácsokat a nép felé, a népet a tanácsok felé fordítja, biztosítja az állam, és a dolgozó tő? megek egységét összeforrását A tanácsok szerteágazó munkádban, amely az élet majd minden területét felöleli, helytállásukkal, a haza és a nép irr.r/i szeretetekkel, a népköz- társaságunkhoz való hűségükkel, egész közéleti szereplésükkel, erkölcsi és politikai meg- ny'tetkozásaikka! kiemelkedő és megtisztelő szerepük van a végrehajtó bizottságok elnökeinek. Munkájukká^ magatartásukkal, intézkedéseikkel nap mint nap újra és újra meg kell nyerniük a széles néprétegek bizalmát. Csakis akkor lehetnek a nép államának méltó képviselői, ha ezt egyetlen pillanatra sem tévesztik szem elől. A dolgozó nép bizalma és megbecsülése olyan követelmény, ami nélkül sem az országot, de egyetlen községet sem lehet ve-‘ zetni. Sem időt, sem fáradtságot nem kímélve meg kell magyarázni a dolgozóknak a kormány rendeletéit, az előttük nem világos kérdéseket. Nem parancsolgatni kell hanem meg kell tanulni meggyőzni őket a párt és a kormány politikájának helyességéről. Ezt tartsa szem előtt minden tamácsvezető. Ez az alapja a tanács és a nép közötti kölcsönös bizalomnak, amely ßikeres munkájuk legfőbb biztosítéka. Csak így tudnak az államhatalom súlyával és tekintélyével érvényt szerezni a törvényeknek, biztosítani az állami élet minden területén a szocialista törvényességet. tg biztosítása lárd alapja a törvényesség. A törvénytelen cselekedet népi hatalmunkat ássa alá, ezért minden esetben a törvények teljes szigorával kell lesújtani rájuk. A helyi tanácsok a törvényesség biztosítására irányuló munkájukban a dolgozók legmesszebbmenő támogatására számíthatnak. A feladat kettős. A tanácsoknak tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása terén elkövetett túlkapás, hanem a/, állampolgári kötelezettségek/ teljesítésének elmulasztása is törvénysértés. A törvényesség biztosítása tehát azt is jelenti, hogy az állampolgári kötelezettségek teljesítését is meg kell követelni minden téren, adófizetésben, begyűjtésben és egyebütt t A kormány az adófizetés és a begyűjtés terén nagyarányú kedvezményeket biztosított úgy az adóterhek, mint a beadás-! kötelezettségek csökkentésével. A kedvezményeket a kötelezettségek pontos teljesítéséhez kötöttük és fokozottabb szigorúsággal megköveteljük. A helyi tanácsoknak nemcsak joguk, de (Folytatás a negyedik oldalon.)
