Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-27 / 7. szám
4 SZABAD AÓGHAd 1954 január 27. (Folytatás a harmadik oldalról) állami kötelességük a törvények ilyenirányú alkalmazása. A kormány az 1954. év: adóterhet a multévi csökkentett adó összegében állapította meg. Ilyen módon a parasztság már most számítást csinálhat, hogy évi adójára havonta minden hó 15-ig kamatmentesen milyen összeget kell fizetni. A pénzügyi szervek az előírásokról a legközelebbi hetekben írásban értesítik az adózókat, s amennyiben jogos panasz felmerül, a járási pénzügyi osztálynak gvorsan or vosolni kell. Az adóíveket az idén már május 15-ig kézhez- kapják a gazdák. Egyébként 1954. évre a kormány az adózás terén, népgazdasági érdekekre való tekintettel, módosításokat eszközölt. A méhészetből eredő jövedelmet mentesítette mindennemű adózás alól. Csökkentettük a növendékállattartó gazdák adóját. Leszállítottuk az Kereskedelmi kapcsolataink kiszélesítése Tisztelt országgyűlés! A kormányprogramm célkitűzéseinek eredményes megvalósításában, dolgozó népünk mesz- szemenő erőfeszítései mellett, sokat köszönhetünk annak a nagy és értékes .segítségnek, amit a Szovjetuniótól és a baráti országoktól kaptunk, valamint a szocialista tábor országai között fennálló kölcsönös gazdasági együttműködésnek. De új politikánk kibontakozásában éreztette “hatását a nemzetközi feszültség enyhülése is, amely bizonyos lehetőséget nyújtott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére, új területekre való kiterjesztésére. Külkereskedelmünk e téren számottevő eredményeket ért el. Népgazdaságunk átállítása, iparunk átcsoportosítása, 1954. évi terveink biztosítása, nagy és bonyolult feladatokat ró külkereskedelmünkre, export-import terveink teljesítésére. Másrészről fejlett népgazdaságunk számos ágazata széles alapot és komoly lehetőséget nyújt a velünk való gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, amit elősegíthet az, hogy a magyar márka jó hírnevét öregbítve, jórralnőségű áruval jelenünk meg a piacon. Mi készek vagyunk egyenlő alapon bárkivel, kapitalista országokkal Is kereskedni. Gazdasági adottságainknál fogva elsősorban közvetlen szomszédainkkal. Ezen a téren kölcsönösen kedvező lehetőségek állnak fenn. Mi a magunk részéről kívánatosnak tartjuk ezek hasznosítását. A Szovjetun:óve.| és Romániával! meet kezdődtek meg a kereskedelmi tárgyalások, míg a demokratikus tábor országainak legtöbbjével már folyamaiban vannak. Á békéért folyó küzdelemből nekünk is tevékenyen ki kell venni a részünket rlkai imperializmust terheli a felelősség, hogy ez nem valósulhatott meg. A világ haladó közvéleményének ezt az egyértelmű meggyőződését nem hagyhatják figyelmen kívül azoknak az országoknak kormányai sem, melyek vezető köreinek imperialists háborús politikája a világ békéjét veszélyezteti, új háború kirobbantását készíti elő. Egyre világosabban látják ezt a nyugati országok népei és egyre erőteljesebben adnak kifejezést a német militarizmus feltámasztása és az úgynevezett európai hadsereg elleni tiltakozásuknak. I'yen körülmények között ül össze a négyhatalmi értekezlet, «mely a békeszerető népek és az egész világ haladó közvéleménye nyomásának eredménye. Tárgyalásai, a nemzetközi politika napirenden lévő legsúlyosabb problémá' a mi népünket, o-szágumkat is a legközvet'e- nebbüj érinti. A magyar nép, melyet a világuralomra törő német imperalizmus egy emberöltő folyamán két ízben vitt bele esztelen és bűnös háborúba. amelyek során fiaink százezrei életüket vesztették, s amelyek országunkra nyomorl és pusztulást, rengeteg szenvedést és nélkülözést hoztak, tudatában van annak, milyen veszélyt jelent számára a német militarizmus feltámasztása. Ez indította annakidején kormányunkat arra, hogy felemelje tiltakozó 6zavát a bonni szerződés megkötése ellen, mint — többek között — a Magyar Népköztársaság léte és függetlensége ellen is irányuló agresz- szív lépés ellen. Ez indítja ma ts kormányunkat arra, hogy állástfoglaljon és küzdjön az ellen az imperialista politika ellen, me’y a magyar nép ádáz ellensége a német militarizmus feltámasztását és megerősítését célozza. Éppen ezért országunk és népünk mindenek fölött álló érdeke. hoev a 800 milliós béketábor politikája, melynek zászlóvivője a Szovietunió, elérje nagv céljait: a nemzetközi feszültség Velünk a nép, velünk a győzelem Tisztelt országgyűlési Ennyiben kívántam ismertetni a kormány félesztendős tevékenységét és. azokat a feladatokat, amelyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. Nagyszerű feladatok, melyeknek eredményes megoldásával tovább haladunk előre a párt határozata és a kormányprogramm által kijelölt úton, hazánk felvirágzásáért, népünk jelétéért. Ehhez kérem a tisztelt országgyűlés hathatós támogatását. Fél esztendő van mögöttünk- Ennek tanulságai .azt mutatják, Törréntf a rárosés hötsséggtttsdálkodási minisztérium felállt tásárál enyhülését, a német militarizmus feltámasztásának megakadályozását, a fegyverkezés általános csökkentését és az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek betiltását. A haladó emberiség eme nagy céljaiért folyó küzdelemből nekünk is tevékenyen ki kell venni « részünket. A Szovjetunió béke- politikáját minden erőnkkel támogatnunk kell, a béke nagv ügyének szolgálatában aktívabb külpolitikával mindenütt fellépünk s hallatjuk 6zavnnkat. ahol a háborús gvujoga'ók bűnös terveinek, a német militarizmus feltám asztásának meghi úsításá- ról, egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtéséről van szó. Nem rajtunk múlik, hogy mindeddig nem volt és még ma sincs lehetőségünk arra, hogy nemzetközi fórumon, az Egyesült Nemzetek Szervezetében harcoljunk a béke védelmezőinek oldalán. Nem szűnünk meg követelni, hogy a nyugati nagyhatalmak tartsák be a békeszerződés megkötése alkalmával tett Ígéretüket és biztosítsák felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. De a béke nagy ügyéért mindenütt harcolnunk kell. Az elkövetkezendő napokban az egész világ figyelme Berlin felé fordul, ahol a Szovjetunió következetes békepolitikája, a béke világmozgalom ereje és száz és százmilliós tömegek békeakarata a tárgyalóasztal mellé kénysze- rftette a nyugati hatalmakat és ahol a Szovjetunió javaslatai mögött a világ békeszerető népei állnak. Mi a magunk őrhelyén, szerény erőnkhöz mérten, az országunk és más országok közötti békés kapcsolatok, valamint a kölcsönös megértésen és egymás érdekeinek tiszteletben tartásán alapuló termékeny együttműködés érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk. Ez a mi békepolitikánk fő céh kitűzése, ami mögött dolgozó népünk hajthatatlan békeakarata áll. (Nagy taps.) hogy helyes úton járunk. Ezért az emuit hat hónap tapasztalatai alapján jogos bizalommal eltelve, derűlátással tekintünk a ránk váró még olyan nagy_ és felelősségteljes feladatok elé is A néü bizalommal van irántunk, köve| bennünket azon az úton, amelyen békés építőmun- kánk közben, dolgozó népünkkel eggyéforrva, pártunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk magasztos célunk, a szocializmus diadala felé. Velünk a nép, velünk a győzeleml (Nagy taps.) A pártvezetőségek újjáválasztása az egész párttagság ügye Tisztelt országgyűlési Parlamenti ülésszakunk ese- ményteljes időpontban, a négy nagyhatalom külügyminiszterei berlini értekezletének előestéjén ülésezik. Olyaii időpontban, amikor a népek békés együttélésének, a fenyegető háborús veszély elhárításának, az egész haladó emberiség jövendőjének legmagasztosabb ügyéről, a békéről folytatnak fontos tárgyalásokat a négy nagyhatalom képviselői. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Malenkov elvtárs múlt év márciusában megállapította, hogy ,,nincs jelenleg olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani az érdekeit országok kölcsönös megegyezése alapján". Ez az elv a Szovjetunió vezette béke'.ábor külpolitikai tevékenységének alapja, amellyel minden békeszerető ember egyetért az egész világon. (Hosszantartó. nagy taps.) A Szovjetunió kormánya, következetes békepolitlikáiához híven, kezdettől fogva hajlandóinak nyilatkozott arra, hogy a nagyhatalmak külügyminiszterei üljenek össze és tárgyalják meg azokat a vitás kérdéseket, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülését, s ezzel a béke megszilárdítását elősegíthetik. Ennek ellenére csaknem félévig tartott, míg a három nyugati nagyhatalom hozzájárult a Szovjetunió javaslatához. Ugyanakkor a nyugat: hatalmak annak ellenére, hogy egyetértettek a külügyminiszteri értekezlet ösz- szehivásával. tovább folytatták az úgynevezett „európai védel- rn: közösség” megteremtésére, lényegében a- német militairizmus idősebb gazdák adóterhét, megszüntettük a katonai szolgálatmentességi adót és .22 évre emeltük a gyermektelenségi adófizetésre kötelezettek korhatárát. Ezek az intézkedések 1954-ben a 'akosság részére mintegy 300 millió forint megtakarítást jelentenek. A kormány programm- iának és a párt határozatainak alapján megtette a magáét. A parasztságon a sor, hogy példásan teljesítse állampolgári kötelezettségét. Illetékes hatóságainknak más téren is érvényt kell szerezniük népköztársaságunk törvényeinek. Példásan kell megbüntetni az árdrágítókat, akik kijátsszák az árleszállítást és tiltott áremeléssel, vagy minőségrontással károsítják meg a lakosságot. Ügyészségeink, bíróságaink, állami ellenőrző szerveink fontos feladata őrködni a kormány árpolitikai intézkedéseinek szigorú betartásán. Kereskedelmünket az utóbbi hónapokban a tőkés országokkal tovább szélesítettük. 1953 második felében árucsereforgalmi megállapodást kötö'tünk Ausztriával, Hollandiával, Svédországgal. Finnországgal, Svájccal és Argentínával. Hasonló tárgyalások vannak folyamatban Nyugat-Németorsz ággal. Olaszországgal és Braziliával. Érdemes megemlíteni. hogy Brazíliával a felszabadulás óta elsőízben foly'atunk kereskedelmi tárgyalásokat, ugyanakkor fizetési megállapodást kötöttünk Paragcav-ial. míg Uruguavial meghosszabbítottuk. Fize'ési megállapodásra vonatkozó előzetes tárgyalások folynak Chilével. A közeli hetekben árucsere- forgalmi tárgyalások kezdődnek Norvégiával. Dániával, Inakkal és Indonéziával. Nemrég tekintélyes egyip'omi kormánydelegáció járt . Budapesten, amely az áruforgalom bővítéséről tárgyalt. Feltehető, hogv Angliával is sor kerül az 1949-ben megszakadt kereskedelmi tárgyalások űirafelvé'elére. Itt említem meg, hogv különböző kormányszerveink megbeszéléseket folyhattak az Európai Gazdasági Bizottság főtitkárával. Mvrdal úrral, ak: Budapestre látogatod, hogy Magyarországnak a bizottság munkáiéban való tevékenyebb részvételét biztosítsa. Hazánk mind élénkebben bekapcsolódik a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésébe, hogy az egyenlő elbánás és kölcsönösség alapján a kereskedeim' kapcsolatok fejlesztésével ellássuk népgazdaságunk import- szükségletét, ugyanakkor piacokat biztosítsunk a magyar árak számára. feltámasztására irányuló politikájukat, ami nagymértékben fokozza egy új európai háború veszélyét. A szovjet kormány november 26-1 jegyzékében leszögezte, hogy „a német militarizmus újrateremtése és Nyugaí-Német- ország újrafeifegyverzésének tág teret nyitó úgynevezett „európai hadsereg” megteremtésének tervei. valamint a külföldi katonai támaszpontok létesítése ióné- hány európai állam területén, vészé’veztetik más európai államok biztonságát, összeegyeztethetetlenek az európai biztonság érdekeivel”, A szovjet kormány az összes békeszerető népek álláspontját fejezte ki. amikor javaslatokat tett a német kérdés rendezésére, egységes demokratikus, békeszerető Németország megteremtésére. A béke megőrzésére irányuló politika másik döntő kérdése a fegyverkezése hajsza megszüntetése. A háborús veszély elhárításának legfontosabb előfeltétele a fegyverkezés csökkentése és a fegyverek legveszedelmesebb fa jtáinak, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek betiltása. A szovjet kormánynak ez az álláspontja nem úikeletű. A második világháború befejezése óta a Szovjetunió következetesen sfkraszállt az atomfegyver betiltása és ennek nemzetközi ellenőrzése mellett. Egyetlen alkalmat sem mulasztott el. hogv az Egyesült Nemzetek Szervezetében ilyen irányú konkrét'javaslatokat tegyen. A tömegpusztító fegyverek betiltása az egész bé'-ecz°rető emberiség legfőbb óhaja. Az ameAz ülésszak napján Nánási László előadó * beljelentette, hogy a jogi bizottság a törvény- javaslatot megtárgyalta és változtatás nélkül elfogadta. A kormányprogramm gyakorlati végrehajtása során igen nagy feladat hárul a város- és községgazdálkodásra — mondotta Nánási László. — Ennek hivatása a dolgozók lakással és ivóvízzel való ellátásai, a városok és községek belső közlekedésének lebonyolítása, a belső utak. járdák, hidak, fürdők fenntartása, valamint a szennyvíz- levezetés, a köztisztaság biztosítása, a városok és községek fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos feladatok ellátása, a városokban és községekben zöld övezetek létesítése és a dolgozó nép mindennapé szükségleteit érintő 6ok más szolgáltató tevékenység. A minisztertanács a múlt év november 27-i ülésén határozatot hozott a város- és község- gazdálkodás munkájának megjavításáról. Többek között elrendelte a város- és községgazdálkodás irányításának összevonását. A város- és községgazdál-. kodás felügyeletét ez év január 1-től a könnyűipari minisztérium vette át. A minisztertanács határozatának megfelelően a kommunlális. építési és közlekedési osztályokat a helyi tanácsoknál — Budapestet k’véve — „város- és községgazdálkodási” osztályba kell összevonni. A közsépgaizdálkodás teendőit a községekben a községgazda fogja ellátni. A város- és község- gazdálkodással foglalkozó váll a- iatokat is át kell szervezni, hogv megtel e'őbben elémthsssék ki a dolgozók igényeit. Az új szervezeti felépítés nagy önállóságot biztosít a helyi tanácsoknak és megszünteti az eddigi szétforgácsolt® áigot. A város- és községgazdálkodás ténykedése alapvetően eltér az iparétól mind tervezés, mind adatszolgáltatás, de főleg műszaki feladatok tekintetében F.nnélfogví a város, és községgazdálkodás nem tud jól beilleszkedni a könnyűipari minisztérium munkájába, amely teljesen az ipar irányítására épü’* fel. A város, és község- gazdálkodás munkájának megjavítására, valamint a tanácsok önállóságának növelésére, hozott határozatok a gyakorlatban egy önálló minisztérium alapjai* teremtik meg. Ezért szükséges a könnyűipari minisztériumon beiül működő Város- és Községfejlesí tési. Lakásgazdálkodási. Közmű és Szolgáltató Vállalati Igazgatóságból, valamint az építésügyi mlniszté- riumtó, átvett Tanácsi Vállalati Főosztályból és a nehézipar' minisztériumtól átkerült Gáz- szolgáltató Osztályból! a város- és kőz6ég?azdálkodás minisztériumát létrehozni. Mindezek alapján javasolta az országgyűlésnek, hogy az alkotmány 24. szakaszának kiegészítéséről és a város- és községga-'élkodási minisztérium létrehozásáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az o zággyűlés a város- és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezzel az országgyűlés ülésszaka véget ért. Párttagsagunk a janyár havi taggyűléseken vitatja meg a vezetőségújjáválasztá- sokkal kapcsolatos KV-határo- zatot és elsősorban annak politikai jelentőségét. A januári taggyűlések tapasztalata azt mutatja, hogy párttagjaink egyrésze még nem látja eléggé tisztán azt a nagy feladatot és felelősséget, amelyet 'a vezetőségválasztás jelent minden párttag számára. A nagy feladat meg nem értését mutatja, hogy a januári taggyűlésekről a párttagok tekintélyes része hiányzik, hogy a pártvezetőségek beszámolói nem mutatják meg a párttagok előtt a vezetőségválasztás politikai jelentőségét, a párttagok jogait, nem magyarázzák meg a párttagoknak olyan nagyjelentőségű lépést a pártdemokrácia következetes betartásának útján, mint a vezetőségi tagok és küldöttek megválasztásának a titkossága. Mivel a januári taggyűlések beszámolói, vitái nem értékelik megfelelően a vezetőségválasztás fontosságát, így félő, hogy a párttagok jelentős része nem lesz aktiv részese a vezetőségválasztást megelőző feladatok végrehajtásának és nem fogják érezni azt a nagy felelősséget, amely minden párttagra ráhárul az új alapszervezeti vezetőség megválasztásával kapcsolatban. Pártunk Központi Vezetőségének június-októberi és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló decemberi párt- és kormányhatározata végrehajtása nagy feladatokat állít minden pártszervezet, minden párttag elé, mert azon túl, hogy párt- szervezeteinknek, párttagjainknak kell az említett határozatok végrehajtásában példamutatóan élenjárni, nekik kell a pártonkívüli dolgozók százezreit is mozgósítani a nagyszerű célok megvalósítására. A pártbizottságok és az alapszervezetek vezetőségeinek éppen ezért egyik alapvető feladatuk megértetni minden párttaggal azt a nagy felelősséget, ami rá hárul az új vezetőségi tagok megválasztásánál, megértetni azt, hogy minden párttag felelős a párt előtt azért, hogy szervezeténél a legjobb párttagok kerüljenek be az új vezetőségbe. A párt tagjai felelősek elsősorban azért, hogy a pártszervezetük élére olyan párttagok kerüljenek, akik valóban bírják a párttagságnak és a pártonkívüli tömegeknek a bizalmát, akik már eddig is kitűntek aktivitásukkal a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásában, akik politikailag fejlettek, betartják a kollektiv vezetés elvét, olyanokat, akik nem a parancsolgatás, hanem a meggyőzés módszerével irányítanak és vezetésükben tudnak a párttagság egészére támaszkodni. A követelmények magasak, de mégsem lehetetlen megtalálni a párttagok számtalan megbízható, becsületes munkása, dolgozó parasztja és értelmiségije közül a legjobbakat, akik képesek lesznek a Központi Vezetőség határozatainak a szellemében vezetni a párt- szervezeteket. A. vezetőségek líjjáválasz. tasa egész dolgozó népünk nagy eseménye, egyetlen dolgozó számára sem közömbös, hogy kik kerülnek a pártszervezetek vezetőségeibe, éppen ezért párttagjaink nemcsak a párt, hanem egész dolgozó népünk előtt felelősek azért, hogy jól válasszák meg vezetőiket. A pártvezetőség megválasztásának joga hatalmas fegyver a párttagság kezében. Ezt a fegyvert nem szabad felelőtlenül, meggondolatlanul, pillanatnyi érzésére hallgatva vagy rokoni, baráti szempontoktól vezérelve használni. Arra kell törekedni, hogy a vezetőségek újjáválasztja párt- szervezeteink megerősödését szolgálja. Ahhoz, hogy párttagjaink megismerjék jogaikat és a vezetőségek újjáválasztásával kapcsolatos feladatokat, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy alapszervezeteinknél rendszeresen hívják össze a pártcso- portbizalmi elvtársakat, magyarázzák meg nekik a vezetőségválasztás politikai jelentőségét és a vezetőségválasztás szervezeti kérdéseit is. A párt- csoportbizalmi elvtársak pedig érjék el, hogy az újjáválasztó taggyűlésekig rendszeresen foglalkozzanak a hozzájuk tartozó párttagokkal és ha kell, 4— 5-ször is beszélgessenek el velük egyénileg, ezen túl pedig helyes, ha a pártcsoportbizal- mi elvtársak összehívják a pártcsoportok tagjait és közösen beszélik meg a Központi Vezetőségnek a vezetőségek új- jáválasztásról szóló határozatát és azokat a sajtócikkeket, melyeket pártunk központi lapja, a Szabad Nép rendszeresen közöl. A párttagjainkkal való foglalkozás mellett a párt népnevelőin keresztül tudatosítani kell a vezetőségválasztás fontosságát a pártonkívüli dolgozók felé is. Nem szabad idegenkednünk attól, hogy a pár- tonkívüliek véleményét is kikérjük és meghallgassuk az 6 véleményüket is. Pártszervezeteink mostani vezetőségeinek amellett, hogy felkészítik a párttagságot a vezetőségválasztással kapcsolatos feladatok végrehajtására, már most hozzá kell fogniok a/ újjáválasztó taggyűlések beszámolóinak elkészítéséhez, illetve azoknak az anyagoknak az összegyűjtéséhez, amelyet a beszámoló elkészítésénél fel akarnak használni. Szükséges ez azért, mert az alapszervezet vezetősége a vezetőségválasztó taggyűlésen teljesíti azt a kötelességét, amelyet a szervezeti szabályzat előír számára: a párttagság előtt való beszámolás kötelezettségét. A vezetőség beszámolója és annak megvitatása az újjáválasztó taggyűlés döntő fontosságú része: lezárja a pártszervezet tevékenységének egy időszakát és lerakja az alapot a pártszervezet életének következő szakaszához. Az alapszervezetek vezetőségi tagjainak közösen kell hozzáfogniok a vezetőségválasztó taggyűlések beszámolóinak elkészítéséhez, illetve az anyagok összegyűjtéséhez. Nem szabad megengedni egyetlen alapszervezetnél sem, hogy ezt a munkát csak egyes vezetőségi tagok vagy csak a titkár elvtárs feladatának tekintsék, sőt ebben a munkában be kell vonni a pártcsoportbi- zalmi elvtársakat, a legaktívabb párttagokat és támaszkodni kell a pártonkívüli dolgozók véleményére is. A beszámoló elkészítésénél azt kell mérlegelni elsősorban, hogy a pártszervezet hogyan hajtotta végre pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozatát, mennyire sikerült azokat a hibákat kijavítani, amelyeket pártunk Központi Vezetősége a párt belső életében feltárt, önkritikusan kell értékelni, hogy mennyire sikerült megjavítani az alapszervezetnek a kollektív vezetést, fejleszteni, a bírálat, önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat légkörét, számot kell adni a pártdemokrácia területén mutatkozó eredményekről és hibákról és arról, hogyan javult a tömegkapcsolat a tömegek között végzett felvilágosító munka nyomán. Alaposan kell értékelni a pártépítés nagyjelentőségű kérdéseit: a tag- és tagjelöltfelvételi, az oktatási munkát, a politikai felvilágosító munkát, azt, hogy a tömegszervezeték hogyan teljesítették feladataikat és a pártszervezet milyen segítséget nyújtott nekik ebben. A beszámolóban pontos képet kell, hogy adjon a párt- vezetőség a párttagságnak az utóbbi idők, de különösen a Központi Vezetőség júniusi határozatának megjelenését követő idő munkájáról. A beszámoló elkészítése közben kell azokat a feladatokat is kidolgozni, amelyeket határozati javaslatként megvitatás céljából a pártvezetőség a taggyűlés elé terjeszt. Az alapszervezeti vezetőségek újjáválasztása: pártéletünk nagy eseménye, csak akkor jár sikérrel, ha párttagjaink aktívan, teljes felelősségérzetükkel vesznek részt már az előkészítés munkájában is. Kiss Sándor a megyei pártbizottság politikai munkatársa.
