Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-02-30 / 4. szám

4

NE MZETI NÉPM C VE LÉS

1907. február 28.

sadalom kiéhezett teljesen, lesznek emberek, akik a kaszir- nőnek is megkérik a kezét, amelylyel becsületesen keres

ken)’eret- * ' Verner Jenő.

HÍREK.

Lapunk jelen száma késéssel jelent meg, oka a nyomdai sztrájk, ezenkívül lapunk nyomdát is változtatott; ezentúl minden hó közepén és végén rendesen fog megjelenni, úgy hogy 3-án és 18-án a rendeltetési helyére megérkezik. Lapunk programmja azonban nem változik : bátor, szókimondó lesz, mint eddig volt és semmiféle pártnak szolgálatába nem áll és semmiféle párt kegyeit se nem keresi, se nem fogadja el. Czélja marad az, hogy a nemzeti népművelésnek, ezzel a tanítók anyagi függetlenségének, a tanítók magán és politikai életének a legmesszebb menő védelmet nyújtsa és biztosítsa.

A *Nemzeti Népművelés« kiadóhivatala.

Uj iskolák. Apponyi miniszter a debreczeni tanyákon tiz uj iskolát állít fel, melyekből öt az idén, a másik öt pedig jövőre nyílik meg. Állami iskolát kap még ez évben Kuntelep községe is.

Nagykiiküllö megye iskolái, amint a féléves megyei jelentés konstatálja, felszerelés tekintetében minden kritikán alul állanak s a megye gör. kel. és gör. kath. román tanítói a képzettség és intelligenczia tekintetében nagyon alacsony fokon állanak. Gyönyörűséges állapot!

Válasz Nemecz Ferencz kirohanására. *A falusi tanítókhoz« czim alatt felhívásával az illemből leczkét ad nekünk Nemecz Ferencz állami igazgató-tanító, hogy mi városi tanítók, kiknek kezében van a sajtó, a lehetetlen tervezet (???) ellen nem emeltük fel szavunkat. Szép, szép és jó ha mozgolódnak ez ellen nincs kifogásunk, de nem szép az alak, miben ezt egy testület megbízásából teszik. Mire nekünk leczke, nem vagyunk gyermekek, a sajtó az önök kezében ép úgy áll, mint bárki kezében, példa a felhívásuk. Ha önök akarnak valamit kérni, miért támaszkodnak és várnak mi ránk. Hol van az megírva, hogy nekünk kell városiaknak önök helyett tenni valamit ? Tegyen mindenki azt, amit akar, de nincs joga leczkéztetni a kollegák ezereit, mert mi már küzdöttünk a tanító-fizetésért eredménynyel még akkor, mikor a csejthei állami iskola nem létezett. Szabó József.

Kitiltott iskolakSnyv. A vallás- és közoktatásügyi miniszter következő czimü könyvet: »Geopraphie von Österreich-Ungarn. Ein Leitfaden für die höhere Volksschulen, Bürgerschulen und die untern Klassen der Mittelschulen, der er. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen. Von C. Werner. Hermannstadt. Druck und Verlag von W. Krafft. 1888.« minthogy súlyos tárgyi hibák és közjogi botlások vannak benne, a hazai iskolákból kitiltotta.

Az orsz. Pedagógiai könyvtár és vele kapcsolatos pedagógiai olvasó és állandó tanszerkiállítás (Budapest, VIII., Szentkirályi-u. 47. Ferencz Jószef Tanítók Háza) nyitva van állandóan és díjtalanul az ünnepnapok kivételével: hétfőn d. u. 3 —6-ig, szerdám d. u. 3 —6-ig, csütörtökön d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig, szombaton d. u. 3—6-ig és vasárnap d. e. 9—12-ig. Az olvasóban 98 hazai és külföldi tanügyi lap áll az érdeklődőknek rendelkezésére.

Lapunk jelen számából több közleményt a jövő számra kellett halasztanunk.

Országos tanitogyülések Földes Géza indítványát fogadták el, mely szerint 1000 korona lenne a kezdő fizetés, állami és nem állami tanítónak 5 év múlva 1400 koronára emelkednék, ettől kezdve 200 koronás ötévi előhaladás lenne 2100 koronáig. Tehát ezzel mi, városi tanítók, kik egy-két hónappal többet tanítunk, vesztenénk 100—200 koronát; hogy lehet ilyen tervet csinálni? Kevesebbet terveznek nekünk, mint Apponyi. Tessék a legmagasabb tervet, a gazdasági szaktanítók és tanítónők tervét sürgetni. Csak ez hozhat békét és megelégedést szíveinkbe. Nem pedig az a silány tervezet. Hát a tanító politikai és magánjogának biztosítása hol maradt ? Erre nézve határozatot hozott az V. egyetemes tanítógyűlés és elfogadta szolgálati pragmatikánkat. Lásd a tanügy-napló II. kötetét. (1898.) 181-ik lapján a 153. §-ust, 194-ik lapján 166 , 167., 168-ik j-ust, 202 lapon 200. és 202-ik §-usl és végre 203 ik oldalon 207., 208, 209. és 210-ik §-usokat. Ezek nélkül rabszolgák vagyunk. Ezek nélkül az állami tanítók javaslatának 14-ik §-usának e) és fi leggyengébb pontja tömérdek visszaélésre, félremagyarázásra és zaklatásra fog alkalmat adni, mely cseppet sem fog dicsőséget hozni a fenkölt lelkű miniszterünkre. Ezt Földes Géza azért nem vette fel a tervezetébe, m'ert nem ő, hanem Szabó Bugáth László csinálta.

Változás a javaslaton. Lapunk zártakor vesszük a hírt, hogy az igazgatói pótlék épp, mint a tiszteletbeli igazgatói pótlék, fizetés természetével bir és a nyugdíjba beszámitódik. A fegyelmi alá vont tanító védőt is vehet igénybe, A fegyelmi tanács azon tagja, ki vádló, sem a tanácsban, sem ítélethozatalban nem vehet részt, a gondnokságnak a hitoktató hivatalból nem tagja. A módosított javaslat 4. szakaszának második bekezdése ugyanis így hangzik: A magasabb fizetésre való igény szempontjából az állami iskoláknál töltött rendes tanítói szolgálati idővel egyenlőnek veendő: a) kincstári, vagy államvasuti iskoláknál rendes tanítói minőségben megszakítás nélkül töltött szolgálati idő. b) Községi és hitfelekezeti, továbbá társulati és magánosok által fentartott nyilvános iskoláknak állami kezelésbe átvétele esetén, az azoknál alkalm azott és állami szolgálatba átvett tanítókra nézve az 1893 évi XXVI. törvényczikk hatálybaléptének napja, vagyis 1893. évi október hónap első napja után ilyen iskoláknál megszakítás nélkül rendes tanítói minőségben töltött szolgálati idő. A kincstári, államvasuti, községi, hitfelekezeti, társulati és magán nyilvános népiskoláktól már átvett és a je- jelen törvény hatályba lépte után átveendő tanítóknak fizetése az a) b) pont alatt említett szolgálati idők figyelembe vételével állapítandó meg. Ha az állami kezelésbe átvett iskolánál alkalmazott tanítónak előbb magasabb fizetése volt, mint a mennyi őt ezen szakasz fönnebbi rendelkezése szerint megilleti, a különbözet személyi pótlék cziménjár a tanítónak, a mely személyi pótlék az állami tanítói fizetés emelkedése esetén a fizetési többlet erejéig megszüntetendő. Ha valamely községi, vagy felekezeti tanító saját kérésére neveztetik ki állami tanítóvá és ha előbb fizetés és korpótlék czímén magasabb illetményt élvezett, mint amilyen kezdő fizetés a jelen törvény második szakasza szerint az állami tanílákat megilleti, ezen alapfizetésen kívül előbbi illetményeinek többletét személyi pótlék czímén nyeri, amely személyi pótlék állami tanítói fizetésé- emelkedése esetén a fizetési többlet erejéig szintén megszüntetendő. — A módosítás csak szabatosabbá teszi e szakaszt, de még mindig hiányos, mert a pályázás folytán folytán kinevezett, már szolgált tanítókat joguktól fosztja meg. A kántori illetménynél a stola nem számítódik az alapfizetésbe. Azonkívül akármilyen nagy a kántori és tanítói fizetés, ez kezdő fizetésnek számítódik, ehhez jön a korpótlék, mely a fizetésbe be nem számítható. Ez mind helyes intézkedés. De az alkudozást a nemzetiségekkel és