Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-09-13 / 74. szám
20 G — vatal vezetésével a zempîénmegyei kir. épit. hivatalnál '.evő Mikes Gyula mérnök bízatott meg. A f. évi deczember elején Budapesten rendezendő történeti ötvösmű kiállítás háromszéki bizottsága kedden szervezkedett s Pótsa József főispán úr elnöklete alatt a következő tagokból alakult meg : báró Apor Gábor, Bálinth Károly esperes-kanonok, Béldy Tivadar, gróf Kálnoky Imre, Komáromy Andor tanfelügyelő, gróf Nemes János, Seethal Le- rencz, báró Szentkereszty Béla s Nagy Géza mu- zeumőr. Jegyzőnek s előadónak Nagy Géza választatott meg. Orbán Balázs képviselő a függetlenségi párti Szegedi Naplóban czikket ir közállapotaink felől s abban többi közt következőket mondja: „Sok jel mutat arra, hogy a magyar nemzet türelme fogyatékán van, a közösügyes miazmákat elseprő viharnak elő- ■ jelei mutatkoznak. Azok a lelketlen izgatólc által | nemzetünk szégyenére fölidézett és kárhozatos kihágásokban jelentkezett antiszemitikus mozgalmak szomorú szyraptomái a végelkeseredésnek. Nem a zsidók elleni gyűlölet, hanem a közösügyek által megteremtett kétségbeejtő állapotok gyászos folyománya az. A. zsidó-kravallok mindig és mindenütt a lappangó forradalmi láz előjelei szoktak lenni. A zsidók elleni kitörésekben a tőke elleni harczára ismerhetünk a társadalom leginkább kizsákmányolt rétegeinek. Az okhoz : a közösügyekhez nem egy férhetvén, az okozatot : a zsidókat bántják . . . Nem a zsidót kell bántani, aki nem idézte elő e szomorú helyzetet, legfölebb annak önként kínálkozó előnyeit kihasználta; hanem a közösügyek megszüntetésének radikális gyógyszeréhez kell folyamodni. . . . A tusnádi fürdő kiépítése és átvétele ügyében a a fürdőbirtokosság s az angol társaság közt folytatott alku eredményre vezetett. Hétfőn reggel négy órakor Írták alá a szerződést, mely értesülésünk szerint a következő pontokból áll : a társaság legfölebb két év alatt tartozik egy fürdőházat s egy edett sétánynyal ellátott társalgó termet építtetni, melyeknek értéke legkevesebb 300 ezer forint ; ennek fejében a társaság 40 évig élvezni fogja a fürdő használati jogát, melybe azonban a fürdőn levő magán házak jövedelme nincs bele értve; 40 év elteltével a társaság a fürdőházat és társalgó termet minden kárpótlás nélkül átengedi a fürdőbir- tokosságnak; a mit ezen kívül építtetne, azt a fürdőbirtokosság a szerződés letelte után az akkori becsérték lefizetése mellett átveheti; az erdő használatáért a tulajdonos négy községnek a társulat az első tiz évben 1200, a másodikban 1500, a harmadikban 2000 s a negyedikben 3000 frt évi ha- 1 szonbért fizet; biztosítékul a 300 ezer frt 10°/0-át leteszi a budapesti első magyar takarékpénztárba. — Mint értesülünk, a társulat nagy előkészületeket tesz a fürdő átalakítására. A szerződésileg kikötött fürdőházon és társalgón kívül még egy nagy szállodát is szándékozik épittetni. Bükszádon konyhakertet és tehenészetet akarnak berendezni, melyre nézve gr. Mikesnével alkudozásban vannak. A bük- szádi üveggyárban a tusnádi borviz számára két millió palaczkot rendeltek meg ; százezer palaczk borvizet egész ingyen fognak Angliában kiosztani, hogy a fürdő neve általánosan ismert legyen. Továbbá egy hidegviz-gyógyintézetet fognak felállítani s a forrásokat mélyebbre akarják furat ni. Mily áremelkedést idézett elő Tusnádon a fürdő átvétele : mutatja az, hogy egy négy héttel ezelőtt 2500 forinton vett birtok tegnapelőtt már négyezer frton kelt el. Véres párbaj. Zoltán Jáuos szabolcsmegyei alispán és Szúnyog Bertalan szolgabiró közt Nyíregyházán véres pisztoly-párbaj volt, melyben a lövésben nem gyakorlott Zoltán golyója jobb karjába íuródott ellenfelének. Szúnyog nem lőtt. Zoltán segédei voltak Miklós László és Elek Mihály. Szu- nyogé Baksay és Csicsery. A párbajra okot az szolgáltatott, hogy Szúnyog, a káliói járás szolgabirája az egyik alispáni rendelet foganatosítását Zoltán személyét sértő kijelentéssel tagadta meg. Az alispán rögtön küldte segédeit a szolgabiróhoz. Különben régóta feszült viszony volt a két párbajozó fél közt. Megrendítő gyilkosság vétlenségből. Az ifjúi könnyelműség és vigyázatlanság ismét gyászos esetnek lett szülője a fővárosban. Holicsek Viktor 16 éves hadapródiskolái növendék a múlt hóban megismerkedett a városmajor 55. számú házában lakó Lindenbaum családdal, melyhez leginkább a család két fiatal leánytagja vonzutta. Vasárnap d.gu. 4 órakor a fiatal ember látogatóba meut a családhoz s arra az esetre, ha későn találna hazamenni, hatlövetű revolverét a zsebébe tette. Amint megérkezett s a szobába lépett, ott csak a két leányt találta, kikkel beszélgetésbe ereszkedett. Beszédközben elővette revolverét s azt a leányoknak mutogatni, ma gyarázni kezdte; sőt abban a üiszemben, hogy a revolver le van zárva, rá is fogta a fiatalabb 14 éves leányra. A revolver azonban, mint a következő perez borzasztó eseménye igazolta, nem volt lezárva, mert alig irányozta csövét a leány felé — a fegyver eldördül s a fiatal leány velőtrázó sikoltás- tással rogyott a szoba padozatára. A golyó nyakát fúrta keresztül s a sebből magasra szőkéit a vérsugár. A házbeliek rémülve futottak össze, a vérben fetrengő leányt felemelték, ágyba fektették, mialatt a szerencsétlen Holicsek lélekszakadva futott orvosért. A lövést az utczán egy rendőr is meghallotta; bemeut a lakásba, s értesülvén az esetről, a már akkor orvossal visszatérő kadett- növendéket letartóztatta. Az orvos megvizsgálta a sebet és kijelenté, hogy az halálos, mert a gégét zúzta össze. A fiatal ember a rendőrségre kísértetvén, Kállay Viktor felügyeletet tartó fogalmazó azonnal kihallgatta s átkisértette a Károly laktanyába, azután pedig a vizsgálóbíróval együtt a helyszínére sietett a tényállás felvétele végett. A leányt szülei lakásán ápolják. Jávában aug. 26-án a krakatoa-szigeti tűzhányó- hegy kitörése rettenetes katasztrófát idézett elő, melylyel szemben az íschiai szerencsétlenség is kisebb balesetté törpült el. A katasztrófában mintegy százezer ember vesztette életét. Krakatoa szigete, mely 10 kilométer hosszú, 7 kilométer széles volt s Jávától nyugotra a Szunda-szorosban feküdt, — szó szerint egészen eltűnt a tengerben s helyét most tizenkét tüzokádó kis sziget foglalja el. Három város, Tjeringen, Telok-Betong s Anjer kikötő ment tönkre, Telok-Betong egészen elsülyedt. Az egész bantami kerület, Jáva nyugati része elpusztult, a források kiszáradtak, a láva mindent elborított, a kik élve maradtak a lakosság közül, elmenekültek. A felforrt tenger 30 méter magas hullámai, melyeket a Krakatoa vulkán kitörése korbácsolt föl, mindent elsöpörtek, a mi utjokba esett. Csak a tjeringeni kerületben egymagában 10,000 ember veszett el, köztük a topográfiái szolgálat összes tisztjei. Telok-Betong város elpusztulásának hírét egy gőzös vitte meg Bataviába, mely a kitörés pillanatában a tengeren volt. A gőzös rögtön Anjernek fordult, megvinni a rémhírt, de már e várost is romokban találta. A hajó födél- zetét 50 czentiméter magasságban födte a hamu és a kapitány szerint, a gőzös roppant kövek zápora közt menekült biztosabb tájékra. A rombolás helyén uj vulkanikus szigetek keletkeztek. Krakatoa a Szu- inátra és Jáva közt levő tengerszorosban volt; tüzokádó hegye 799 méter magasságra emelkedett. A szundai csatorna, melyen át a khinai vizekre menő hajóknak át kell menni és egyike a világ legnagyobb forgalmi tenger-szorosainak, most járhatlan. Oly mérvű szerencsétlenség ez, minőt alig mutat föl a történelem, és kereskedelmi tekintetben is világra szóló a katasztrófa, mert egész Khinával meg van szakítva a közlekedés egyenes útja. — A jávai vulkánok sajátsága az, hogy roppant mennyiségű hamut vetnek ki ; igy például a Guntur-hegy 1843- ban nem kevesebb mint 30 millió tonna hamut és homokot vetett ki. A táviratok nagy hullámverésről is tesznek említést, mely nagy pusztításokat szokott okozni. Az ily hullámverések Dél-Ameriká- ban gyakoriak és pl. 1877-ben nagy károkat okoztak Peru tengeri városaiban. Jávában ezúttal minden csapás egyesült : dunanások a föld alatt, földrengések, tűz, láva, sötétség, hamu, kőeső és végül egy borzasztó hullámverés. Oh yes, the King! Komikus jelenet játszódott le az ostendei lóversenyen. Lipőt belga király a versenyt egy állványról nézte s mig kíséretével társal- gott, egy angol házaspár ment el előtte. A hölgy férjét meglökte s a királyra mutatva, igy szólt halk hangon: „the King!“ („A király!“) Az angol egyenesen a belga király elé áll, kivesz zsebéből egy belga frankdarabot, egy ideig nézegeti a királyt s aztán annak képét a pénzdarabon, majd odakiáltja felségének: „Oh yes, the King!“ Lipót király jó- izüt kaczagott a furcsa jeleneten. Iгod aló m, Előfizetési felhivás az „Előre!“ czimíi költeményfüzérre. Tóth Kálmán, feledhetetlen nagy költőnk halála bizonyára gyász volt széles e hazában. De a magyar, kit az első pillanatban földresujtott a nagy nemzeti bánat, a másik pillanatban fölemelé fejét, s az eltűnt dalnokot oda helyezi nagy pantheonába, hol a halhatatlanság, az örök emlékezet fáklyája lobog. Szobrot állít neki, hogy itt legyen, itt maradjon közöttünk, mint soha el nem múló emlékezetének tanúbizonysága A nemzet szobrot állít Tóth Kálmának. Az ehhez megkivántató összeg azonban még nem gyűlt be a nagyság oltárára. A kegyelet és nemzeti hála szép nyilvánításában illik, hogy részt vegyen a gazdag forintjaival, a szegény filléreivel. De kétszeresen illik, hogy részt vegyen a költői szellem a maga adójával is. Ez lelkesít minket, midőn e szent ezélra felajánlani bátorkodunk szerény munkásságunkat, s „Előre“ ezimmel fiatal irók eredeti költeményéből egy márványkő-darabkát óhajtunk helyezni a nagy költőnek felállítandó szobor alapzatához. Tehát nem önérdek a czél, hanem hazafiul kötelem; és épen ezért bizalommal kérheti és remélheti a felkarolást ! A mű 8—10 ívnyi terjedelemben — ha a pártolás megengedi — f. 1883. évi okt. elején fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt A szives gyűjtőknek minden 9 gyűjtött példányért egy tiszteletpéldány jár. Az előfizetők nevei a könyv végén közöltetnek. A befolyó egész tiszta jövedelem a Tóth Kálmán szobor-alap javára lesz fordítva. Az előfizetési ivek és pénzek Litteczky Endre nyomdatulajdonoshoz Szatmárra küldendők. Kelt Szat- mártt, 1883. juh 28. A munkatársak nevében: Pap Zoltán, szerkesztő. A „Képes Családi Lapok“ 50-ik számának tartalma: Apá- czának szánták; elbeszélés (folyt, köv.), irta Szépfaludy Ö. Ferencz. — Végszó; költemény, irta Hajós Izidor. — Az elNv- Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyöu. késett levél ; beszély (vége köv.), irta Varsányi Gyula. — Letűnt csillag; rajz, irta Szelim. — A koponya-eltorzitásról. — Korai liervadás; elbeszélés (vége), irta Halász Ferencz. — Heti tárcza: Az operaház énekesei; irta —kg. — Beteg család; vig beszély (vége), közli Philantrop. — A „Trinkgeld“; igen okos czikk, melyet mindenki olvasson el. Mutatvány a Mehner Vilmos kiadásában 1884. évre megjelenő .„Képes Családi Naptáriból. — Képmagyarázat. — Mindenféle. — Képek: A legendák könyve. — Közelgő zivatar. — A bécsi nemzetközi villanykiállitás. — A koponya-eltorzitásról. (Hároiu ábra. — Melléklet: A „Valeria“ czimii regény 161 — 79. oldala. — A borítékon : Heti naptár. — Sakk-talány. — Verstalány. — Száiurejtvény. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések és kérelmek. — Feleletek és értesítések. — Ajánlatok, eladás, vétel vagy csere. — A kis lottó húzásai. — Hirdetések. — Előfizethetni : Mehner Vilmosnál, Budapest, IV. kér., papnővolde-utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr.- Az „Üstökös“ legutóbbi számának tartalma: Szabadsajté (képpel a czimlapon). — Haza mene Tisza Kálmán (vers), — Br. Kemény Gábor uralkodó eszméi. — Svihák. — Miniszteri értekezletek Bécsben. — л szájkosár (képpel). — A nagy nadon. — A Dunapartról. — Rozgonyi Zwibelach Salamon ténsur asztali beszédei (képpel). — Kajtató Abel levelei szülőihez. — Búcsú a Balatontól (vers). — Aprócsepró. — Zivataros idők (2 képpel). — Staisz Luxi a rendről. — Hogy emelkedik az ember ? — Gácsér Pista bácsi vadász élményeiből. — Találd ki ! — A kaszárnyából. — Jutalom kiosztás (képpel). — Az Ígért, vasút (képpel). — Zsidó ország, (képpel). - Zatraczeni Zatróczy Vitályos levele a szerkesztői böz. — Lügewaeker Dolli levelei — À magyar nyelv uj szótára. — Borkorcsolyák. Kóser. — Az „Üstökös“ eredeti okmánytára. -- Szerkesztői subrosa. — Előfizetési ár egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Kiadóhivatal : Budapest, koronaherczeg-utcza, 3. sz. P i a c z i ár ak Sepsi- Szénig yörgyön, 1883. szeptember 10-én. Й (D Búza Rozs Árpa I 1 Zab í Törökbuza Kása . Borsó . . Lencse Euszulyka Lenmag . Burgonya Marhahús legszebb közepes vegyes . legszebb közepes legszebb közepes legszebb >es _ ) Disznóhus "5 1 Juhhus 1 l Faggyú (friss) L60 7.30 4.00 4.40 4.— 2.20 5.30 9.— 0,— 7.50 6.30 1.30 —.48 —.30 —.56 — .44 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. szept. 10-én. Magyar aranyjáradék 6%...................................................118.75 Magyar vasúti kölcsön........................................................137.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 90.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . —.— Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 90.50 Magyar földtehermentesitési kötvény ............................99 — M agyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 98.— Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 98.50 Temes-bánáti földteherment, kötvény záradékkal . . 97.75 Erdélyi földtehermentesitési kötvény..................................98.60 Ilorvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 99.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény......................97,— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön .....................113.50 T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy.........................—.— Osz trák járadék papírban................................... 78 28 Osz trák járadák ezüstben........................................ 79.— Osztrák járadék aranyban................................... 99 25 1 860-iki osztrák államsorsjegyek..........................133.50 Osz trák-magyar bankrészvény........................................ 837,Magyar hitelbank-részvény................................... 293.— Osztrák hitelintézet-részvény........................................ 293.— Ezüst....................................................................................—•— Cs. és kir. arany.............................................................. 5.66 20 frankos arany (Napoleoud’or).................................. 9 50 N émet birodalmi márka . . ,.....................................58.40 L ondon........................................................................................120.10 Magyar aranyjáradék 4°/0.......................................86.95 Magyar papirjáradék 5°/0 . . :............................ 85 70 Feleló's szerkesztő : Nagy Géza. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. Árlejtési hirdetés. Л léczfalvi ev. ref. egyházközség templomán végzendő kőműves munkálatokra árlejtés hirdettetek, mire nézve határnapul folyó évi szeptember hó 16-ikának délelőtti 9 órája tűzetik ki. Fel hivatnak áriejteni kívánók a megjelenésre, azon hozzáadással, hogy a 100 frt kikiáltási ár 10°/c-át készpénzben bánatpénzül letenni tartoznak. Az eredmény feletti határozatot az egyházközség magának tartja fenn. Léczfalván, 1883. szeptember 9. Az ev. ref, kebli tanács.
