Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-09-16 / 75. szám
75. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön I Demeter-féle ház, hová ■, a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: I KÖNYVNYOMDÁJA, ; hová a hirdetések és í ' előfizetési pénzek ; / bérmentesen intézendők. > A hirdetmények és nyiltte- ) rek dija előre fizetendő. > %-----------------------------^ Sepsi-Szentgyörgy, 1883, Vasárnap, szeptember 16. XIII. évfolyam. % . Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : 1 csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. t Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. < Nyilttér sora 15 kr. X „Narodue Novinjenak“ : „Az elmúlt éjjel a zendülők miuden vagyonúnkat kirabolták vagy megsemisitették; az édes anyámat agyonütötték. Én, nőm és gyermekeim alig menthettük meg puszta életünket.“ Jabukovácz hegyi falu Pét rmjától délnek pár mértföldre. A községnek körülbelül 3700 főre rugó tiszta liorvát lakossága van. Az utolsó népszámlálás alkalmával csak 2 németet találtak a községben. Értelmi állapotára nézve talán jellemző 'lesz annak fölemütésére, hogy lakosai közül alig 400 tud irni-olvasni, tehát csak mintegy tizedrésze a lakosságnak. Jabukováczon kívül Kraljevocz és Mali-Gra- dacz lakossága is mozog. E két község Jabukovácz mellett van s lakossága egyenkint megközelíti a 4800 főt. A fölkelők, kik mezei szerszámaikon kívül különféle fegyverekkel, tőrökkel, puskákkal vannak ellátva, mindenekelőtt ,;a magyar czimereket keresték a községi pénztárban. A zavargások hírére Zágrábból a 81. sz. vadászzászlóaljat azonnal visszarendelték Pe- trinjába, régi állomáshelyére. A Varasdon tartózkodó huszárszázad szintén Petrinjába ment. A jabukováczi zavargást a megérkezett katonaság azonnal elnyomta. Ez volt eddigelé a legvéresebb összeütközés. A parasztok részéről hét halott és egy sebesült maradt a helyszínén. A többiek szétszaladtak. A katonaság veszteségeiről a táviró nem ad hirt. A sziszek-doberlini vasút egyes állomásain, Blinskkutban, Somján és Majoriban (báni határterület) az állomásfőnökök névtelen fenyegető leveleket kaptak, hogy a parasztnép állomásaikat meg fogja rohanni. Kőrösmegyében is lázongani kezdenek. A megye székhelyén, Kőrösben (Kreutz) kedden körülbelül 50 főnyi parasztnép jelent meg a város háza előtt és a magyar ezimérek kiadását követelte. A zendülőket a csendőrség csakhamar szétkergette. Zágrábból a zavargás hírére azonnal Fodróczy főispán rendeltetett ki kormán} biztos gyanánt. Г Szombaton este 8 órakor Novi-Marovban 1500 paraszt menta községháza elé és a czimereket kövelte. Mivel czimerek nem voltak, fenyegetőztek, lármázták. A helységben csak négy csendőr és négy honvéd volt, ezek köztit két csendőrnek és egy honvédnek Bjubesticába kellett mennie a zsidőzavargások miatt. Gepe- tic cseudőrvezető felszólititotta a parasztok vezetőjét, hogy oszlassa szét a népet. Mivel felszólításának nem engedett, a csendőrvezető lelőtte őt. A csendőrök tizenháromszor lőttek, f tizenegy parasztot megsebesítettek, egy meg- I halt közülök Vasárnap megint volt csődület, az időközben megérkezett katonaság azonban szétoszlatta a parasztokat, egy fegyveres embert pedig elfogott. Románia politikájában Károly király berlini és bécsi utazása óta fordulat állt be. Bratiuo oláh kormányelnök gasteini értekezései Bismarck hggel Románia csatlakozását a közép-európai szövetséghez lényegesen előmozdították. A szövetség Románia és Németország közt megkötöttnek tekinthető. írásbeli megállapodások még nem jöttek ugyan létre, de élőszóval megbeszéltettek az európai politika mindazon eshetőségei, melyeknél Románia magatartása szóba jöhet. Ez ellen — mint egyik német lapnak sürgönyzik Bukarestből — hivatalos orosz részről származó tanácsok folytán agitáczió fog megindulni. Az agitácziót Cogolniceano vállalta el, ki megfelelő eszközökkel bőven rendelkezik. Az agitáczió első sorban a mostani kormány, de szükség Esetén Károly király állása ellen is fog irányulni. Bolgár országban is oroszellenes hangulat kezd gyökeret verni. Sándor fejedelem régóta harczban áll az orosz tábornokokkal s Joliin orosz megbízottal, kiknek czélja Sándort a hatalomtól megfosztani s azt az orosz tábornokok kezében konczeutrálni, mert liar- czában népszerűségére s a bolgár lakosság amaz ellenszenvére vél támaszkodhatni, melyPolitikai szemle. Tisza bizalmas eszmecserére hivta meg Budapestre a horvát p árt fér fi а к at s azokkal kedden délután a miniszterelnöki palotában két óra hosszáig értekezett a helyzet felől. Az értekezlet, mely heves rekriminácziókra adott alkalmat, éppen nem járult hozzá a helyzet tisztázásához, vagy ha igen, hát any- nyiban, hogy feltárta, miszerint a horvát nemzeti párt tagjai sorában nincs egy is, ki őszintén óhajtaná az elébbi közjogi állapot helyreállítását. A horvátpk; elérkezettnek látják az időt, hogy Magyarországgal teljesen szakítsanak. Minden tettükből kilátszik e törekvés. A bonyodalom békés és alkotmányos kiegyenlítésének minden lehetőségét viszontasitják. Ők tudják, miben bizakodnak. Legyen azonban bármi is az alapja abbeli hitüknek, hogy időszerű volt fölvetni a Magyarország és Horvátország közti hatalmi kérdést: egy bizonyos s az az, hogy Magyarország a drávántuli három magyar vármegyéről s a FiuméhÖz vezető útról soha semmi körülmény között le nem mond-' hat, ellenben azt igenis elérhetik a horvátok a régi közjogi állapot bolygatásával, hogy e részek közvetlen kapcsolatba hozatnak Magyar- országgal. Arról aztán nem tehet Magyarország, ha a Fiúméhoz vezető ut egy pár horvát vármegyén megy keresztül. Zagoriában csillapuló félben van a lázadás, most azonban a báni végvidéken tört ki. Jabukováczon ugyanis 200 paraszt megtámadta a község házát. A zavargók elfogták a községi elöljárót és a jegyzőt, bezárták őket s a kulcsokat a községi tanács egyik tagjának adták át. A felbőszült parasztok mindenfelé raboltak és pusztítottak. Reskovics tanító anyját agyonütötték, A tanitó nejével és gyermekével Petrinjába menekült. Házát teljesen feldúlták, a szegény tanitó alig tudta életét megmenteni. Reskovics a következő táviratot küldötte a A „Nemere" tárczája.-A- lányosa, szoloájáloaii. (Idyll.) Nincs senki itthon ; — huss ! a kis szobába Besurranok, mint tolvaj, sebesen. Sétálni indult a kedves leányka S nevelőnője véle hegyesen ; S míg ők a liget lágy utait járják, És ott Irén futkároz szabadon : En meglopom a. kis szoba magányát, Elábrándozva a kedves lakon. Qk Leülök varróasztala eiJje S keresem a tűt, mit kis keze tog, Látszik, hogy sokáig kínozták véle, S unott volt már, ledobva a dolog. Itt ülhetett a nevelőnő szemben, — Szokás szerint örökké korholá, — A pápaszem s kötés lerakva rendben. Mi értelmét s kezét elfoglalá. A hímző-rámán csintalan mosolygva Kacsint felém a nyilas Amorett, Jól érzem, hogy szivem sebét gúnyolja, Mit a hamiska gyilkos nyila vert. le kis gonosz ! de megbocsátok érte, Csak egyre kérlek, könnyű az neked: Lőjj egy nyilat, írónké kis szivébe, Szeressen ő is, s éjjen engemőt. Vigan köszönt csicseregve a madárka, Elrejtezvén a virágok alatt, Majd visszaszökdel kicsi kalitkájába S perczeg csőrében a czukor-falat, Meg örvendezve szökdécsel körülte, Most nem rég kapta, még egészen ép. Majd újra a rózsák közé repül le, Megcsipegetve halvány levelét. A szép virágok teljes díszben állnak, Az ablakot, belepve szabadon, A bűvös illat messze körbe árad, Bimbók mosolygnak szúrós ágakon. Egy diszkötésü könyv köztük kinyitva, Tán olvasás közt itt úgy feledek ; A képzelet megszárnyalt andalogva, — Tündéries, csodás „virágregék“. A zongora is tárva-nyitva áll még, A kedves itt, e széken ülhetett; A zengő hangok elrezegtek már rég, Bámulnak a fekete hangjegyek. S mig én egy kis dalt játszom elmerülve, Ellőttem a tanóra képe áll : Kis angyalom játszik e széken ülve, Mellette üt „taktust“ a vén tanár. A kedves könyvtár gondosan kiméivé, Reszket a fény aranyos czimein, S közöttük, — ezt tőlem kapá emlékbe, — Kéziratban az én rósz verseim. Az albumban az ő kedves arczképe, Istenem! mily arcz, oh be szép szemok ! Előbb anyja, s mint gyermek, ő Ölébe’, Tovább meg ifjú, s tisztes ősz fejek. S hol álmait tündérek szövik játszva, Körötte zsongva hűvös éjeken, Hallgatva áll a gyönyörű szűz ágya, Előtte ah, úgy elfogul szivem ! Megcsókolom a duzzadt vánkost, melyen Ejjente édes arcza nyugoszik, S a kis Madonna-képet a keretben, A mely előtt estén imádkozik. Korán elhunyt édes anyjának arcza Ott mosolyog, ragyog az ágy felett, Mint éltében még, őrgonddal virasztva, Őrizi most is a szép gyermeket. Oh Madonna s te drága, égi szellem, Ki mindenütt, mindig körötte vagy ! Te védd meg őt a csábok, vészek ellen, Tartsd meg mindig ily tisztán lányodat ! — Léptek kívül . . . egy édes kaczagással Irén jelenti, hogy megérkezett. Fölzendül rá az elnémult madárdal, — — No most menekülj, tolvaj, ha lehet ! . . Késő! Az ajtón helebeg Irénke, Szűz tisztaság ragyog arczán, szemén. Meglát s pajzánul szól elémbe lepve : — „Állj ! meg vagy ! Lám, egy tolvajt fogtam én !“ Ervin. Fővárosi levél. Budapest, szeptember 12. Itt volnánk hát a saison ban. Budapest kezd ismét fővárosi szint ölteni. Az arisztokráczia beköltözik, a nyaralók hazatérnek ; az utczákon minden lépteu-nyoraon egy-egy kormány- férfira bukkanunk; az egyetemi ifjak zajongása felveri az éjjeli csendet ; a színházakban premiérek követik egymást ; idegen államférfiak keresik fel I
