Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-07-16 / 57. szám
Alexandria bombázása. Soymour brit tengernagy teljesité fenyegetését. E hó м-én reggel az angol hajók megkezdték az elexandriai erődök bombázását. Reggel 7 órakor dördült el az első ágyulö- vés. Az Alexandria, Sultán és Superb pánczélos hajók a parti ágyuk lőtávolán kívül megindították a tüzelést. A parti erődök ütegei nyomban válaszoltak; lövéseik azonban eleinte nem juthattak el a hajókig. Később az egész angol hajóraj részt vett a tüzelésben. 7 és negyed órakor átalános lett az ágyúzás. Húsz percznyi lődözés után a két erőd elhallgatott. A Pharos erőd, ugylátszik, nagyon meg van rong'álva. A hajók közül egy sem sérült meg. A hadihajók Alexandria előtt. Az alexandriai kikötőben 32 hadihajó van> és pedig: 14 angol, 6 Iranczia, 3 amerikai, 2 orosza 2, görög, I olasz, I osztrák magyar, 1 németal' földi és I spanyol. Hadi czélokra egyelőre csak az angol és a franczia vehetők tekintetbe. Alább találják olvasóink a hadihajók állásá- sának vázlatát. A jegyzékbe föl 7iem vett hajók semleges hatalmak hajói ; igy tehát a Laudon osztrák-magyar hajó is ki van a tervrajzból hagyva. A hajók sorrendje a következő : Angol hajóraj. Parancsnok: Sir Benchamp Frederic Seymour altengernagy. 1. hadosztály: Alexandra, Invicible, Monarch. 2. 'hadosztály: Inflexible, Téméraire, Superb. A hadosztály-kötélé ken kívül áll: Sultan. Máltából útban van: Parancsnok: Mac Dovell altábornagy. 1. hadosztály: Minotaur, Agincourt, Orion. 2. hadosztály: Achilles, Northumberland. Gibraltárból, Máltába, útban van : Parancsnok Edinburgi Alfréd herczeg ellentengernagy. I. hadosztály : Warrior, Agamemnon, 2. hadosztály: Ajax, Penelope, Dee. Francia hajóraj. Keleti hajóhad : Parancsnok: Conrad ellentengernagy. La Galissonniere, Alma, Thétis. Középtengeri hajóhad Tunisz és Alexandria közt. Parancsnok: Krancz altengernagy. I. hadosztály: Colbert. Friedland, Océan. 2. hadosztály: Trident, Marengo, Redoutable. A franczia kikötőkben felszerelés alatt: Parancsnok: Thomasszet altengernagy 1. hadosztály: Dévastation, Héroïne, Revanche. 2. hadosztály: Savoie, Turetme, Siuieillante. Mégis Brassómegye felosztása. Kézdi-Yásárhely, 1882. julius 5. III. Helyrajzi fekvésüknél fogva, sőt még inkább magyar állameszmei és nemzetiségi szempontból sem Háromszék-, sem Udvarhely-, sem Fogarasme- gyék fel nem oszlathatók, vagy másba be nem kebelezhetők, mig Brassó- és Nagy Küküllőme- gyék ajánlva ajánlkoznak a feldarabolásra, a különbféle alkatrészeik szerinti különböző megyékhez való beosztásokra. Jelesen önként ajánlkozók, hogy Háromszék- megye nagyobbittassék : 1) Brassómegyéből : Apácza, Sz.-Magyarős, Veresmart, Krizba, Újfalu, Földvár, Botfalu, Szent-Péter, Sz.-Hermány, Prázsmár, Pürkerecz, Zajzon, latrang, Hosszuíalu, Csernátfalu, Türkös és Bácsfaluval. Ezek az 1880-iki népszámlálás szerint mintegy 1050 négyszög kilóméter területen 38167 lelket számlálnak. 2) Udvarhelymegyéből: Magyar-Hermány, Füle, Bardocz, Száldobos, Vargyas, Felső-Rákos, Olasztelek, Bibarczfalva és K.-Baczon községekkel. Ezeknek népessége, mintegy 375 négyszög kilórné- ter területen 8722 lélek. 3) ..Nagy-Kük üli őmegy éből: Agostonfal- va, és Urmös községekkel, 47 négyszög kilóméter területen 1742 lakossal. Ekkor^ Hárornszékmegye, mintegy 5028 négyszög kilometer területen 173908 lélekszámmal bir- 11a, s népességét illetőleg a 34-ik helyet fogná elfoglalni. J b Miután pedig ez által Hárornszékmegye legfö- lebb csak 15 ezer nem magyar ajkú népességgel szaporodnék, (a mi összes népességének még l/n-ét sem képezné, s a mivel szemben 159-160 ezer magyar elem esnek), a megye épen úgy megmaradna tisztán magyar megyének, mint a milyen jelenleg. bőt csaknem biztosan állíthatni, hogy leg- fönnebb 25 — 30 év alatt ezen 15 ezernyi nem magyar ajkú lakosság is, ha Hárotnszékmegyéhez csatoltatik, egytől-egyig tökéletes magyarrá fog lenni. ö Udvarhelymegye megmaradt részéhez (mintegy 3042 nsz. kilóméter területen 96798 lélekkel) hozzá csalogatnának Nagy-Küküllőmegyéből a köhalom-hévizi és a keresdi járások, mintegy Í144 nsz. kilóméter területen 40198 lélekszámmal. (Természetesen Segesvár városának kivételével mert Segesvár, — mint egyik fő-fő kereskedelmi góczpont — külön autonómiával biró, önálló törvényhatósággá volna átalakítandó. Ez által Udvarhelymegye — Segesvár város- sán kívül — mintegy 4186 nsz. kim. területen 136996 lelket fogna számlálni; tehát már megélhető megye lenne, és még is magyai nemzeti jellegét tökéletesen megtartaná; mert ezen 136996 lélekből legfönnebb 30000 volna nem magyar ajkú. — 226 — s ezek is többnyire oly szegény szász és oláh la kosok, a kiknek községeiben legnagyobb részt a tulajdonkópeni földesurakat magyar mágnások, magyar nemesek képezik. Hogy pedig az a legfönnebb 30 ezernyi szegény, vegyesen és szétszórtan élő nem magyar ajkú lakosság a megyei bizottmánygyülésen az V6- nyi többséget, a mi arra nézve, hogy a magyar nyelv mellett még más nyelven is vezettessék a megye jegyzőkönyve, megkivántatik, megszerezhes se legkisebb veszély sem létezhetik. Fogarasmegy éh e z volna csatolandó: 1) B r a ssó m eg yéből Höltövény, Feketehalom, Vidombák, Volkány, Rozsnyó és Keresztény- falva, mintegy 503 négyszög kilóméter területen 15386 lélek számmal. 2) Nagy-Küküllőmegyéből a zsiberki, nagysinki és bürkös-szt.-ágothai járások, mintegy 1318 négyszög kilóméter területen 44110 lélekszámmal. Es igy bogarasmegye mintegy 3696 nsz.kim. területen 144,067 lélekszámmal bírna. S ennyire a tisztességes megélhetésre anynyival is inkább szüksége van, mert még ekkor is — népességét illetőleg — csak a 42-ik helyet fogná elfoglalni. S b ogarasmegye nemzetiségi viszonyai sem fognának ugyszólva semmit sem változni; mert а hozzácsatolandó elem — kevés magyar elem kivételével — csaknem egyenlően oszlik fel a német és oláh nemzetiség között. Főleg pedig a magyar nemzetiségi érdek nemcsak hogy nem csökken, hanem épen emelkedni fog ezen kikerekités által. A Nagy-Küküllőmegyéből igy még fenmaradt bolya-nagyselyki és berethalmi járások — mintegy 607 nsz. kilóméter területen 46,404 lélekszámmal — Kis-Küküllőmegyének képeznék a természetes kiegészítő részét. Ezen nagyobbodásra magának Kis-Küküllőmegyének is igen-igen nagy szüksége van. Mert a mostani helyzetében az ő 92,214 lélek- számával aligha kellőleg megfelelhet egy erőteljes, jól adminisztrált megyének. Ellenben ezen növekedés által mintegy 2252 n.-szög kilóméter területen 138,618 népességgel fogna bírni; tehát oly népességgel, a mely a megélhetésre elégséges lehet. Ezekben előadtam azon részleteket, a melyek alapján én a megyék kikerekitését keresztülvinni óhajtóm s óhajtóm azon elvi indokoknál fogva is, I melyeket már a „Nemere“ 37. és 38-ik számaiban az eredeti felirati javaslatomból közölt volt. Hogy ezen megoldás elég radikális-e vagy sem? — az a kérdés előttem egészen másodlagos kérdés. -— A fő, hogy a magyar elem erősödjék. Minél inkább elérve látom ezen czélt, annál inkább fogok annak érvényesítésére törekedni. S határozott szabadelvű nézeteim daczára is még re- actionarius lépések megtételeitől sem irtóznám, ha az által a magyar elem erőshitését eszközölhet ném. Salus reipublicae superema lex esto. Még csak egyet: szükséges, hogy ezen kike- rekitési tárgygyal mi magunk minél gyakrabban és tüzetesebben foglalkozzunk (vajha a fővárosi hazafias sajtónk is beiátná ennek szükségességét), hogy igy a közvéleményt a saját érdekünk felismerésére készitsük elő; különben úgy fogunk járni, mint más dologgal : a szászokkal szemben mi fogjuk a rövidebbet húzni, a mi érdekeink fognak feláldoztatni. M^rt ne feledjük, hogy ezen a területen a kikerekitésnek elébb, vagy utóbb, de meg kell történni. Dr. Cseh Károly. Kárpáti levelek. и. Kalnszló, az ojtozi szorosban 1882. julius 8. Nem bocsátkozhatom a szép fogalmának de finiálásába, mert ezt már az egyéni coefficiensek különbözősége is szerfölött neheziti; bizonyosnak tartom azonban, hogy a „Kalaszló“ szorost az oj tozi völgy legszebb részének fogja elismerni a touristák nagyobb része, ha megtörténnék, hogy vetődik ilyenféle teremtés is a keleti Kárpátok hegytömegei közé, a minek valószínűsége annál kisebb, mert nálunk székelyeknél még az annyira kedvelt külföld és csak „belföld.“ „Kalaszló“ egy havasi patak, mely a Kisha- vasból előtörtetve, az Ojtoz sziklapartjáról hat meter magas parabolikus esésben töri hófehér habbá forrás-hideg vizét, oly szép látványt nyújtva, mely Háromszéknek egyetlen kaskadját méltán érdemesíthetné nagyobb elismerésre. Fölötte — amennyire hegynél lehetséges — szabályos kúpban emelkedik 375 méterre egy erdőboritott csúcs. A völgy szorulata pedig épen e helyen a legszűkebb, any- nyira, hogy az úttestet és a Kalaszló hidat a mint átugornak balról a jobb partra, erős támfalak kénytelenek védelmezni az összeszoritó hegyoldalok nyomása ellen. Ezt a nyomást sok helyen kellett ellensúlyozni; mit eléggé jeleznek azok a véd- és támfalak, melyek az útépítés költségeihez bizonyára hatalmas növesztéssel járultak. — A krétaképletbe tartozó homokkövek összefüggését a rétegzés tetemesen apasztja s ha még közbe fészkelik magukat a vörös és zöldes szinü, elmállásra könnyen hajlandó palák, a menilithek vagy az agyagrétegek : akkor a csuszamlásnak biztosan eredményező föltétele csupán a nedvesség, mely a réteglapok közé behatol. A szürkés és sárgás homokkő közül kiválik a kékes szinü, finom gózcsői szemcsés, homogén és Hárornszékmegye általában kis választékú megmunkálható építő kövei között a legkitűnőbb. Egy második módosulat az általánosan ismert kárpáti homokkő, a neocom, melyet az átható calcit-erek különösen út-födanyagnak tesznek igen alkalmassá. A geológiai rétegzés, minthogy a csapások mindig ferdék — számtalan forrást juttat felszínre s ha hidegvíz-gyógymódra van hajlama valakinek; ajánlatosabb források még az ásványosok között is keresendők. Ásványos források a völgy alsó részében tatálhatók. Soósmező épen a sós forrásoktól kapta nevét, ámbár ezek inkább szerepelhettek a múltban, mint jelenleg. — Az állami sóegyedáruság azt eredményezte, bogy a hajdani sós források mesterségesen betemettek; ma a jelentékenyebbek már nem találhatók meg, a czölöpök, kőrakások stb. vizük, visszuszorittatván, az mélyebb kifolyási ereket keresett az Ojtoz medre felé. Sósmező, a megye végső nagyközsége, már keletkezésénél fogva is eltér a rendes község alakulásoktól. Bereczké volt területe, első lakosait is onnan nyerte, szopordását Moldva segítette elő; magához vonzotta azon kereskedelmet melynek hiányát ma annyira érzi Bereczk város. — A keleti viszonyokat latba vetve, különösnek tarthatni, úgy stratégiai, mint köz- és állategészségi szempontból ellemnondásban a vesztegintézmény czéljával, hogy közvetlenül a határszélen legyen öszponto- sitva mindaz, amit rz államok érdeke mint óvintézkedéseket a tapasztalat oktatása alapján elfogadni diktál. Sóósmez 1 fekvése egyhangú a szoros változó tájképei után. Idegenszerü oláh lakossága főképen a fuvarozásból tartja fenn magát, de a szerencse kedveztével legelső dolga, hogy fa- és gab- naraktárt tartson. Az egész felvidék szekereseinek állandó foglalkozása a gabna-, lőképen a kukoricza-szálliiás K.-Vásárhelyre, hol a szeszgyárak ropant mennyiséget fogyasztanak. Kilenczven napi észlelés szerint naponta középszámmul 300 hektoliter kukori- cza szállíttatott K.-Vásárhelyre. Maga a felvidéki szegényebb néposztály nagyobb érdeklődéssel viseltetik az iránt, hogy milyen az időjárás Moldvában, mint otthonjában. Az ojtozi völgy kőzeteiről emlékezve, megemlítendő a soósmezői gypsz. A jobb parton bük- cserjével benőtt önálló domb emelkedik, mely a vékony humuslepel alatt a legtisztább gypszből áll. Fejlettebb viszonyok között bizonyára felhasználják gazdaságilag mint becses növényei trágyát, még messze szállítva is; de a hol a takarmány termesztés hüvelyesekből és keresztes növényekből annyira a kezdet fokán áll; hol képtelen egy megyei gazdasági egyesület létesülni, sőt még egy gazdasági iskola is fennállani, ott a gypsz megmarad a jövendő számára. Kivéve, a mit az oláh asszonyok felgypszel- nek (ad normám: meszelnek) a házak agyagtapaszára, meg a mi keveset a kászon-impéri fazakas (kit a nép „porczellános“ névvel tisztel meg) Pap Miklós uram minta-anyagként használ inkább csinos alakjuk, mint a barnássárga glasur puhasága által előnyösen ismert tálaihoz és másféle edényeihez, melyek (K. A.) (Kászan лШг) bélyegükről ismertek. Más ipari fölhasználásról nincs szó, ámbár a kísérletek bizonysága szerint díszítményekre haszonnal volna alkalmazható. Ez alkalommal nem akarunk foglalkozni ama fontos kérdésekkel, milyenek a székely-kivándorlás és a székely munkaerőnek Moldvában, sok tekintetben a hazai érdekek hátrányát akaró felhasználása. Lesz alkalmunké tárgygyal, mely már Mária Teréziának sem kerülte ki figyelmét, bővebben íog- lalkozni. Addig is azon véleményünknek adhatunk kifejezést, hogy e kérdések sokkal fontosabbak, mintsem a Hungária bankettjein lehetne dönteni fölöttük. Janus. A gelenczei falfestmények. Sepsl Szentgyörgy, 1882. julius 14. Egymásután jőnek napvilágra a Székelyföld középkori festészeti emlékei. Alig hogy a besenyői templom csataképei fölfedeztettek, mélt. К o- máromv Andor tanfelügyelő úrtól már is értesültünk, hogy a golenczei róm. kath. templomban szintén vannak régi falfestmény maradványok bemeszelve, melyeknek érdekességét nagyban emelte azon körülmény, hogy a mésztakaró alól kibontott nehány alak sejtette, hogy itt is, mint Besenyőn, középkori történelmünk legnépszerűbb alakjának, Szent László királynak a legendája van feldolgozva. Múlt hó 26-án tehát Huszka Józset rajztanár úrral Gelenczére mentünk az egész kép- cyklus s esetleg más festményeknek is a mész alóli kibontása és lerajzolása végett, s ezt 12 nap alatt be is végeztük, mely idő alatt főtisztelendő Csiby Tamás plébános ur a legszívesebb vendégszeretettel látott bennünket, miért itt a nyilvánosság terén is fogadja köszönetünket. A képek különböző tárgyuak. Egyik Sz. László legendájából a cserhalmi ütközet, mely a hajó északi falának felső részét egészen befoglalja*
