Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-10-01 / 79. szám
79. szám. Sepsi-Szentgyövgy 1882, Vasárnap, október 1. XII. évfolyam. Szerkesztöséyi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-iitcza, Matlieovics-féle ház, liová a lap szellemi részét, illető közieméinek küldendők. Kiadó hivatal: cBc г и .> lg in 0] Lei i к Köxv VNTOMDÁJA, korú a hirdetések és előfizetési pénzek liénnentesen intézendőlc. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. Л „H áramszéki- háziípar-eg’yesüIefeIJ hivatalos közlönye» Megjelenik ezen lap hoten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. lElőfüzetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egéáz évre (J l'rt — kr. kel évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 írt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Ny il ttér sora 15 kr. hogy valamiképen hajánál fogva elő nem ránczi- gálna egy-egy véletlen esetet s azt fel nem róná arra a szálkára, a mi annyi idő óta ül a szemében neki, — a Tisza kormányra. Tehát az október 7-én összeülendő országgyűlésnek előreláthatólag lesz gondja elég; mert azt csak senki sem f'gja állítani, ho< -b fe felsorolt eseteknél nevezetesebb dolog ,er például a jöző évi költségelőirányzat, a mit ki szoktak osztani a honatyák között, hogy tanulmányozzák, vizsgálják át az egyes tételeket, ha vájjon komoly tanácskozás alapján nem lehetne-e valamely részletét a kivánalmaknak megfelelőbb módon beigtatni. Pedig bizony azoknak a nagy lapoknak e z lenne a feladatuk. Л delegácziókat okt. 25-én fogadja a király a budai várban s mig ők Budapesten üléseznek, addig a pénzügyi bizottság dolgozik s elkészül javaslataival a jövő évi költségvetést illetőleg. Megindul tehát a parlamenti akczió, melynek élénksége sok tekintetven biztosítva van már a fentebb mondott okokból is. Л hadsereg újjászervezése ugyan nem fogja az uj budget kereteit átlépni, de a reorganisatio természeténél fogva mindenesetre még eddig fel nem merült kiadásokat fog igénybe venni, melyekkel túl felöl bizonyára megtakarítások állanak szembe. Bosznia, Herczegovina közigazgatása is szőnyegre kerül közelebbről s a mint látszik, Kállay- nak minden szervezési képességét, sőt még haza- fiságát is inkább hajlandó a tulsópárr kétségbe.- vonni, semhogy elismerje az okkupáczió szüksé gességét s az erre fordítandó fentartási költségek jogosultságát. Szó sincs róla tehát, hogy sok kifogás alá jut az uj költségvetés ; mert a mi parlamentünkben az ellenzék nem az ellenőrző tisztet teljesíti, a minek a dolog természete szerint lenni kellene, hanem a gáncsoló és kákán csomót kereső líálá- datlan szerepét játsza még mindig. „Csak azért sem“ szavaz meg valamit, mert ő ellenzék ; s ilyen formán ha rajta állana, sem adófizetés, sem törvényjavaslat, sem közigazgatás, sem általában semmiféle intézkedés többet be nem hozná az orrát hozzánk, a minthogy az ellenzék soha semmiféle előterjesztést eddig meg nem szavazott. Csuda-e aztán, ha a kormánynak az ilyen szívós makacssággal szemben „t а к ti к u s n a k“ kell lennie. Úgy tesz velők, mint a jó gazdasszony a fösvény háziúrral, a ki sem kávéra, sem ezukorra, sem ztre nem akar pénzt adui, hanem azt kívánja .. asszonytól, hogy tartsa fenn a konyhát semmiből. Az asszony jól tudja, hogy az lehetetlen s azért cselfogással él. Czimet változtat a kiadásnak, s azt mondja a lisztrevalónak, hogy borra kell, a kávéra valónak pedig, hogy sódarra, meg füstölt kolbászra kell, a miket a háziúr nagyon szeret, és szent a békesség. A költségelőirányzat különböző czimek alatt bár, de meg van szavazva s a konyha egy egész hónapra el van látva, — nincs szükség semmire. Bizony ne csodálkozzék a tisztelt ellenzék, ha az ő makacsságán a gondos háztartó ilyenformán kénytelen kifogni. Az uj országgyűlésnek egyik, minden esetre igen nevezetes időszaka leszen az uj pártalakulás, vagy ha úgy tetszik — fúzió. A „Pesti Napló“ -nak megvan az a szokása, hogy a mit nagyon szeretne, hogy vele megtörténjék, azzal úgy tesz, mintha félne tőle; nem beszél egyébre1 ma, mint a fúzióról s el akarja hitetni velünk, hogy ő attól irtózik. Valami érzik Dániában. A. M. *j Hátomszékmegyö kézdi felső járásából, a több évi gyönge termés folytán hova-tovább növekszik a lakosok kivonulása Romániába munka, keresés végett, annyira, hogy a közmunkaköte. lezettségnek sem tesznek eleget. A megyei köz- igazgatás az által vélt segíteni a bajon, hogy fel- terjesztést tett a minisztériumhoz inség-munka engedélyezéséért. — A munka az ojtozi államut Mogyorós hegyi innenső szakaszának a 76—80 kim. között újraépítéséből állana, mely szakasz a 110—-120 per mille emelkedési viszonyaival, a vonóerő kimeritő lelhasználása miatt a gyors közlekedést tetemesen akadályozza. A lakósság a mellett, hogy ott dolgozná le a közmunkát: mérsékelt napibért kapna és e mellett meg lenne szabadítva a munkakeresés időt vesztegető bizonyElőfizetési felhívás a „NEMERE“ tizenkettb'dik évfolyamának utolsó negyedére. Bllőli/.Hosi feltételek : Egész évre ...........................6 frt — kr. H áromnegyed évre . . . . 4 frt 50 kr. Félévre.................................3 frt — kr. Negyed évre...........................I frt 50 kr. E gy hóra..........................................- - frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . . 8 frt — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék, mintán fölösleges példányokat nem nypmattathatunk. Az előfizetés legczélszeriibben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadóhivatala. Az országgyűlés kezdete előtt. Sepsi-Szontgyörgy, 1882. szept. 30. Akárcsak fogadni mertem volna rá, olyán bizonyosra vettem. Tudtam, hogy az uj országgyűlésre a mi nyájas ellenzékünk a tisza-eszlári, kápolnai esettel és az eszéki szerencsétlenséggel fog beharangozni. Szóról-szóra így történt. Tessék megolvasni, benne van az a lapokban különbnél kii- Jőnbb variatokban, uj meg uj formákba öltözködve. S bár az azokból folyó prelensiók elütnek egymástól, már t. i. a mint egyik másik nagyobb újság pártérdekei és az ezekben fűzött személyes érdekek hozzák magukkal ; hanem az alaphang, az miiuleniknél egyforma. A legkeményebb durból van hangolva s azt a régi nótát recitálja, hogy a kormány az oka Tisza-Eszlárnak és Solymosi Eszternek, hogy a kormány rakta tele Kápolnán annak a szerencsétlen végrehajtónak a zsebeit revolverrel s hogy végre ismét csak a kormány bűnei alatt szakadt be az eszéki hid, Mert tetszik tudni, sok bűne van annak a kormánynak nagyon. Nem is állana jól az ellenzéki sajtónak, haA „Nemere“ tàrezàja. Az ember és vallása. 1 л. Az embernek vallása van. A hogy az ember H^&K’yóződött, hogy egy mindenható lény van, kinek ő lelkileg egy paránya, — bekövetkezett az isteni tisztelet ; ez bővítve erkölcstannal, szülte a vallást, mit a legősiebb nemzeteknél az ők fogai-' тик szerint már kifejlesztve találunk. Mindezen ős nemzetek közül csakis a zsidókról mondhatjuk el, hogy ők tisztán deisták voltak R7. a nemzet, többféle viszonyok után, római hatalom alá jutott, •’ ezen időben lepett lel Krisztus az ő tanával, mely igazságra, erkölcsre és felebaráti szeretetni van alapítva. Ez által Krisztus az erkölcstelen és kapzsi zsidó papsággal ellentétbe jutott s ez okozta az ő halálát, és csakis az ő halála után kezdett az ő magasztos tana terjedni. Idővel Krisztus tana egész Európában elter- jedt, de a hogy uralkodó vallássá vállott, az üldözöttből üldöző lett. Hogy a keresztyén hit mily irtóz tató módon használtatott fel az emberiség haladásának gátlására és jólétének csorbítására, láthatjuk a középkorból. Ez a korszak a Krisztus születése után a 476-ik évvel kezdődik s az 1517-ik évvel vesződik s igy 10ц siralmas évig tartott; fő jellemvonása ennek a korszaknak : butaság, tudatlanság es vallási vakbuzgóság. — Ezen korszak bari már rendezett státusokat találunk Európában, melyek uralkodók által kormányoztattak ; de mind ezek felett uralkodott egy pap, kit pápának neveztek, ő pedig magát Krisztus helytartójának czi- mezte. Ez az elbizakodott, büszke és zsarnok pap kérlelhetetlenül suhogtatta pásztorbotját a keresztyén juhok felett, a tudatlan és feslett életű papság által pedig annak rendje szerint-nyiratta is a hívőket, mi neki milliókat meg milliókat hajtott a pénztárába. A pápa ezen eljárása és más vallási viszályok okozták azt, hogy 1034-ben a görög keleti egyház elszakadt a nyugoti catholic 1 egyháztól. Egy sajátszerü tüneménye ennek a korszaknak a keresztes-háború Egy pápának ( IГ. Orbán) az az ábrándja volt: Krisztus sírját a keresztyén- ségnek megszerezni, és százezerek meg .százezerek mentek Palesztinába ezt az ábrándot valósítani. Ez a vakbuzgó Európa a 1 1 ik századból a 12 ig temérdek 'pénzt és vagyont áldozott, de nem ért czélt, hanem koldusbotra jutott, a papság pedig pénzt és vagyont szerzett magának. Az egesz korszak nem volt egyéb, mint egy örökös harcz a papi és világi uralom között; a pápák egy theocra- ticus (papi) kormányt akartak az ők felsőség ük alatt létre hozni, mit az uralkodók elutasítottak, s igy majd a pápák gyakorolták a fensőbbséget az uralkodók felett, máj 1 az uralkodók a pápák felett; az utóbbi esetben azonban mindig ügyesen ki tudtak bújni a pópák a világi uralom alól A művészetek közül az építészet és festészet haladtak, a tudományok azonban csak kezdettek létezni, mert az írott könyvek drágák voltak, s ezen ki vül csakis szoros vizsgálat után lehetett megszerezni. Az 1455-ik év azonban nagy lendületet adott az emberi haladásnak, mert ekkor kezdett a sajtó működni. Lépjünk innen az uj korszakba, Az 15101k évben eg"y Auguszlinus katholikus barát, Luther Márton, hogy valamit a zárda számára a pápánál kieszközöljön, a zárdafőnök által Rómába küldetett. Ez végezvén dolgát, körültekintett Rómában és mély megbotránkozással észlelte, hogy a pápától a legutolsó barátig mily fásult, feslett s az erkölcstelenségnek legmélyebb fokára sülyedett életet éltek ; ez indította őt arra. hogy 1517-ben nyíltan a pápa ellen fellépett és Németországban a reformácziót megkezdette; egyidejűleg Calvinus és Zwingli is működtek. A reformá- czió ellen irgalmatlanul kezdettek a pápák dühön- géni ; tűz, viz, vas, minden felhasználtatott, mert a második elszakadás már megtörtént volt. Hogy a nyomort a legmagasabb fokra hajtsák, előidézték a 30 éves vallásháborút, mely fél Európát vérrel és rommal bontotta; de mindennek daczára megszilárdult a reformác.zió. A hogy a sajtók működni kezdettek, a népek is kezdettek kiábrándulni, mit a pápák s az uralkodók is minden kitelhető erejükből gátoltak. Idővel az uralkodók is megsbkalták a pápák beavatkozását a politikai dolgokba, s a vallást a pápákkal együtt a politikai térről leszorították, ugyannyira, hogy 1870-ben IX. Fiúst, az utolsó országló pápát az uralkodói terhektől felmentették s a pápai birtokot bekebelezték Olaszországba. A pápa megmaradt ugyan pápának, hanem kapott e y jó gázsit, abból tarthatott jó menázsit ; a pin- ezék is jók, azokba lehet monte Pulciano-t vagy lacrimae Christi-t (két kitűnő faja az olasz boroknak) lerakni, s ezzel punktum. A pápa kezdetben vergődött és felszólította a katholikus uralkodókat, hogy kergessék ki a birtokából azt az abruzzoi és calabriai rablót (Victor Emanuel) ; de az uralkodók erre azt felelték, hogy : „non possumus !“ Látván IX. Fiús az ő elhagyatottságát, nigy templomi parádékat kezdett tartani ; de ho > y olyan szárazon a világból ki ne múljon, összehívott Romába egy papi murkálist (concilium) s a jezsuiták, ezek a katholikus egyház kozákjai, a korteskedé-
