Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-11-06 / 89. szám
353 A mi városunkban, mely inkább az ipar és munka, tehát a szorgalom városa, csak itt-ott merül fel a társadalom iszap t egeréből egy-egy ilyen polyp-faj ; de fájdalom, mégis van, Sepsi Szent- györgyön már az állatország' ezen faja nem tartozik a ritkaságok közé. Majd, ha adataim pontosak lesznek, szembeszállók velők nyiltan, hadd lássa ország-világ és olvassa azok neveit, a kik miatt adót fizetni nem lehet. Csak nézzen szét valaki a íalvakban : Sztkatolna, Páké, Barátos, Csernáton, Mátisfalva, lejebb Angyalos stb. csak úgy úsznak az uzsorában; a szegény lakosok birtokaikat kötötték le a városi uzsorásoknak és ezek a birtokok nem sokára dobszó alá kerülnek s „ki ad többet érte ?“ — az uzsorás. Elnyeli a roppant kamatfizetés először munkája keresményét s azután elnyeli a tőke magát a meglevő kis vagyont is és lesz a becsületes munkás, szorgalmas emberből — fizetésképtelen koldus. Ez az oka annak, hogy az adóbehajtás olyan nehéz dolog, ezért nem tud fizetni népünk nagy része adót. Hogy én törvényhozásunkat tettem e szerencsétlen állapotért felelőssé, annak is megvan a maga oka. Ne elégedjék meg a törvény csupán a 300 forintról kiállított váltóval, hanem kivánjon e s к ü t is az illető hitelezőtől, hogy csakugyan annyit és például nem 200 frtot kapott-e kölcsön az illető, lehuzatván kamat fejében előre a harmadik száz forint, — a mint ez rendesen történni szokott. Az ilyen törvényt kijátszani könnyű és fájdalom, naponta ki is játszódja az élelmes, pénzso- vár tőkepénzes. Ezen kellene segiteni valami utón. Mert hogy a mai rongált állapotoknak egyenesen a rendszeres uzsoráskodás az oka, azt elvitázni nem lehet. Többet akarván még' e tárgyban irni, ezúttal befejezem czikkemet. X-y. KÖZGAZDÁSZAT. A gyümölcs mint adófizető. Akármilyen különösnek tetszik is ez a czim, de való igazságot fejez ki. Van a mi gyönyörüsé ges földgolyóbisunknak egy darabka része, melyet tiszta svábok laknak, л Rajna vidékén fekszik, a hires Rajna vidékén, melyet már az Isten is gyönyörűnek alkotott, az emberi szorgalom pedig valóságos paradicsomkertté varázsolt. A mi szép hazánk térés rónaságain ezer meg ezer hold számra hever a drága föld, melyet nem mivel senki, melyen egyetlen árva fácska sem vet árnyékot. A sváb földön nincs egy talpalatnyi rög sem, melyet az emberi kéz munira alá ne fogna, s ha egyébre már nem használhatja, hát ás rajta egy kis gödröt : bele tesz egy vadonezot, aztán beoltja és ápolja hűségesen. Egy porosz újság irja, hogy a sváb földnek nincs egyetlen parányi faluja se, melynek lakosai akár állami, akár községi adót üzemének. Nem fizetnek egy árva krajezárt sem, mind kifizeti a gyümölcs, s még a gazda ládájában is marad belőle. Az állami adó szépen kitelik a magános kertekben termő gyümölcs jövedelméből, a közönséges adót busásan kifutja a községi utak szélén s egyéb üres közös telkekre ültetett gyümölcsfák termése. Az elöljáróság ültetteti be a községi utak széleit jó fajta gyümölcsfákkal és gondoztatja is mintaszerűen. Felette sok olyan község van, mely évente tizezer forintnál többet vesz be gyümölcsből. A kormány látva a jó eredményt, erősen is ügyel, hogy a gyümölcsfa-tenyésztése mentői nagyobb kiterjedést vegyen. Mannheim városának elöljárósága például elmaradt a többi községtől, még pedig anyira elmaradt, hogy a kormány 1858- ban kemény- n ráirt és rendeletben hagyta meg nekik a gyümölcsfaültetést. Hogy ez a kényszerítő parancs mennyit használt, bizonyitja az, hogy 1868-ban vagyis tiz évvel később már 49250 bécsi mérő gyümölcsöt adott el Mannheim városa és 51 ezer forintot vett be érte parázs pénzben. Szép summa pénz, megérdemelte a tiz évi csekély fáradságot, mert hiszen a gyümölcsfa tenyésztése bizony nem jár valami égbe kiáitó nagy munkával. Mi a tejjel mézzel folyó Kánaánban lakó magyarok nyögünk az adó súlya alatt ; örökös pa- laszszal van teli a szánk, mig az a jámbor sváb egy fillér adót sem fizet. Túl tett rajtunk irgalmat- natlanul. De hát túl is tehetett, mert szép Magyarország földjén, hol lát egyebet valaki az útak izéién keserű lapunál, bogáncsnál, szerbtövisnél ? A ceserü lapu pedig nem fizeti ki r z adót. Próbálná neg csak egyetlen község először, ültetné be minién községi üres telkét jó fajta gyümölcsfákkal és ipolná gondosan ; tiz esztendő sem kerülne bele, íogy községi adót nem kellene fizetnie, kifizetné íz a hűséges fa minden búbaj nélkül. E mellet nilyen gyönyörűséges dolog volna két sor lom jós, árnyékos fa közt ballagni a mezőre rnunkál- :odni, a délebédet a hüs árnyékban falatozgatni régig, s egy egy lepotyanó érett gyümölcscsel risiteni fel magunkat. Próbáljuk meg csak ! 0}-. KÜLÖNFÉLÉK. — Három szék megye közigazgatási bi zottsága folyó hó 4-én ülést tartott. A gyűlésről lapunk jövő száma fog tudósítást hozni. — Az első hó jókora tömegben hullott le. A megfehéredett házak, a fehér palásttal bevont erdők egész téiies szint adnak. Különben keményebb fagy még nem volt, de pár nap alatt várható már ez is, s akkor a tél minden requisitu- maival együtt beköszönt. — A sepsiszentgyörgyi jótékony- czélu nőegylet részvényes tagjai tisztelettel felhivatnak, hogy évi részvényilletéköket az alapszabályok értelmében folyó évi deczember hó i-éig egyleti pénztárnok tek. Bogdán Arthur úrhoz befizetni méltóztassanak . — Sepsi Szentgyörgyön, 1879. november 3-án. Révay Lajos, titkár. — Petr oleum ég és az utczán. Nagy csődületet s meglehetős rémületet okozott múlt hétfőn városunkban egy véletlen eset. — Valaki ugyanis 12 — 15 liter petróleummal telt korsót a csiki uíczában eltört s a petroleum szétfolyt. Egy kocsis a korsó fenekét, melyben még egy kevés petroleum volt, felvette s kíváncsiságból meggyuj- totta. Mikor azonban kezében égni kezdett, megijedve ledobta a földre. Mi volt természetesebb, mint hogy ettől az utczán szétfolyt petroleum rögtön lángot vetett. A lang roppant magasan nyaldosta már a házak fedelét, melyek szerencsére cseréppel lévén fedve, nem g'yulhattak meg könyen, csupán egy kapu kezdett égni, melyet azonban az összefutott emberek rögtön kioltottak, mig ellenben az utczán csak nagy nehezen lehetett az égő petroleomat eloltani. — Háromszék több kiállító által volt képviselve a deési kiállításon. Az ottani lapok („Szóin. Dob,“ „Kiál. Emi. Lapok.“) elismeréssel szólnak ezekről. Egy helyen azt irja a „K. E. L,“ hogy a székely szövészeti ipar méltó feltűnés keltett. „Itt láttuk — ugy mond — a saját kenderünkből, a mieink által szőtt, a kor ízlésének megfelelő ágytakarókat, járókákat, kötényeket, törülközőket, asztalterítőket, továbbá a Solymosi Anna tanítónő által, 18 rüskötőgéppel készített diszágy- takarót stb.“ Majd ugyanazon lap a székely háziiparról emlékezvén meg, a következőket irja:,,Az ipar ez ágának művelése a legifjabb ; ezt tudva elismeréssel kell felemlítenünk a székely ipar egylet tevékenységét, mint melynek köszönhető, hogy az, mint e vidék munkálkodásának eredménye már ma is felér a Lajtán túli sógorok productumai- val. A fennemlitett kiállító két derék tanítónőnek, Nagy Leróznek és Solymosi Annának munkái köz figyelmet keltők, utóbbinak virágcsokrára méltán jegyezték, meg hogy : „csak az illata hiányzik.“ Ugyan onnan Székely Jánosné kendői figyelemre méltók ; nem különben Barta Józsefné "munkái.“ Ez alkalommal följegyezzük megyénk részéről azok neveit, a kik a deési kiállításon kitüntetés ben részesültek. Ezüstérmet nyert a s.-szent- györgyi háziipar-egyesület ; bronc érmet megyénkből senki nem kapott. Disz oklevelet nyert Solymosi Anna, Binder Lajos, Barta Józsefné (S.-szénigyörgy.) Nagy Teréz, Székelyül Incze Sarolta, Székely Jánosné, (K.-Vásárhely.) — Osdoláról a következő sorokat vet- t ülc : Hídvégi gróf Nemes János ő méltósága kegyeskedett az Osdola községi rom. kath. iskola alapítványára egyszáz forintot adományozni. Mél- tóztasson a tisztelt szerkesztő ur Osdola községének a gróf ő méltósága iránti alázatos hálanyilvá- nitásának becses lapjában is kifejezést adni. — Egyébiránt maradtam stb. G e r é b István, körjegyző. — Abikszádi lopásról hetetekkel ezelőtt mi is közöltünk egy napi hirt, mely sajnálatunkra, a bikszádi üveggyár derék tisztartóját, H e g y e 1 i urat is nem kis mértékben kompromittálta. A napokban a valódi tettes (egy szolga) saját bevallása után elfogatott — s így Hegyeli urat, a méltatlanul g'yanusitott becsületes tiszttartót, a törvény is fölmentette. A megtámadott társadalmi becsületnek teszünk tehát eleget, midőn Il-gyeli ur ártatlanságát itt a nyilvánosság előtt is köztudomásra hozzuk — kijelentjük, hogy az ellene lapunkban is felmerült gyanú alaptalan volt. — II a j t ó V a d á s z a t. Bodzaforduló kör nyékén folyó hó 15-én és esetleg az azutáni napo- Kon ragadozó állatokra felsőbb enged ly folytán hivatalos hajtóvadászat fog tartatni, melyre a részt venni kívánók meghivatnak. Találkozási hely lesz a Bodzaforduló és Bodzavám közötti prázsmári korcsma az irt napon reggeli 6 órakor — Ezen hajtóvadászat vezetését bodolai birtokos mélt. Béldi Tivadar ur szíveskedett elválalni. Ha folyó hó 15- én a vadászat kedvezőtlen időjárás miatt nem lenne megkezdhető, minden további hirdetés nélkül a következő kedvező napokon fog megtartatni. — Uzon, 1879. november 3-án. Tompa M i к 1 ó s, szolgabiró. — Királyi lövés. Midőn ő Felsége ne hány nap előtt alkonyaikor a gödöllői uradalomhoz tartozó szentkirályi erdőben Bemard királyi erdész vezetése mellett, egy x2 ágú szarvas elejtése után a cserkész-vadászatról visszatért, lenki erdőrészben, jól irányzott golyólövéssel, egy habituas kőszáli sast terített le. F,zen esemény аз udvari körökben nagy mozgalmat idézett elő, mert a királynak, sokévi fáradozásai daczára az álpesek közt s a Salzkammergátban, most sikerült először életében a lég ezen királyát lelőni. A sastoll — melyet ő felsége vadászkalapjához tűzött, örökre emlékezetessé fogja tenni előtte a magyar korona uradalom erdőit. A nemes préda mint a P. H. irja — a gödöllői kastély éttermében ezüst tál- czán volt kitéve közszemlére s másnap a futár magával vitte Bécsbe, hogy a na-uralien kabinetben kitömve: repülő helyzetben foglaljon helyet a király dolgozó szobájában. — Egyházi kitüntetések. Ö felsége a gyulafehérvári gör. kath. főkáptalannál: Mánfi István tanoda kanonoknak, az őrkanonokságra ; Antonelli János theologus kanonoknak, a tanoda kanonok- ságra ; Moldován Micu János theologus kanonoknak, a jkanczellárkanonokságra leendő fokozatos előléptetését jóváhagyta. — A budapesti ref. theologiai intézet igazgatósága nov. i-étől kezdve egy áldásos intézményt léptet életbe. Értjük a hittani intézet hallgatói számára felállított konviktust, melyben a tanulók 5 frt, illetőleg 3 frt havi fizetés mellett élelmezést kapnak. Hogy mily üdvös ez intézkedés főleg a fővárosban, hol a nehéz és drága megélhetés annyi tanulót terel le pályájáról oly lejtőre, melyen vajmi nehéz a megállapodás, azt nem szükség bőven magyaráznunk, s a tanügy és ifjúság barátai mindenesetre köszönettel tartoznak a ref. kollégiumot fentartó egyháznak, mely az üdvös intézményt létesité. A Z i c h y-F erraris Vikto r-ü g y ismét napirendre kerül és pedig két alakban is. A budapesti jockey-klub ugyanis legközelebb fog Zichy Viktor kizárása ügyében határozni. A klub e kérdést másodszor tárgyalja. Első ízben nyolez szavazat hiján a kizárás kimondatott ; a határozat azonban formahiány miatt megsemmisittetett. Zichy Viktor most Erlanger egy nyilatkozatát terjeszti a kör elé, melylyel magát igazolni reményű. — Zichy 'Domokos gróf, volt erdélyi püspök hosszas betegeskedés után erdélyi birtokán meghalt. Halála hírére Zichy Jenő gróf, ki hir szerint óriási vagyon örököse lesz, Erdélybe utazott. Zichy Domokos fiatal 'korában 1842-ig ó szőnyi plébános s egyúttal olmüczi kanonok volt. Midőn Kopácsy veszprémi püspök esztergomi érsekké s az ország prímásává kineveztetett, két évi vacantia után gróf Zichy neveztetett ki veszprémi püspökké, mely állásától azonban 1848-ban egy kényes ügy miatt kénytelen volt megválni ; Ranol- der lett utóda. A forradalom alatt Stájerországban húzódott meg, később biharmegyei birtokaira vonult vissza s csak ritkán jött be a fővárosba. Néhány héttel ezelőtt Erdélyben súlyosan megbetegedett, ugy hogy az orvosok lemondtak életéről. — Thalia papjai — Székelyhidon Rosz- szul ment dolga a székelyhídi színtársulatnak miért is ott akarták hagyni a helységet. Működésüket tehát egy ritka színmű előadásával készültek befejezni. Elő is adták búcsúzóul az „így áll a világ“ czimü darabot. A szindap — mint a „Debr. Ellenőr“ irja — a vándorszini élet jellemvonásainak hü tükre. „így áll a világ“ eredeti, halálra nevettető bohózat ; összeírta Jáni. Öt képben; első kép : Muszka török háború Plevnánál. Második: Szilaj betyár Harmadik: Festék (?) szerelme Negyedik : Don Juan kalandja. Ötödik: A három jómadár Az előadást nagy némaképletek előzték meg : Ábrahám, Julius Caesar, Napoleon, Hadsi Lója, Petőfi, Sán dór. Mindezen egymástól elütő charaktereket Szirmai Ernő praesentálta a székelyhídi közönség szi ne élőit. A személyzet szerény számára azon körülményből lehet következtetni, hogy egy szereplő három, négy szerepben is föllép. Maga a darab nem nagyon hederit a históriai hü>égre, mert a plevnai csatában Báthory Mária férjét szerepelteti. _ TI о g y tetsznek a b e г 1 i n i e к. A na pokban egy marrokkói követség járt Berlinben a császárnál, ki tolmács által beszélgetett velük. Történt pedig, hogy a követség vezetője, egy öreg jolelkü muzulmán nem igen tudott megfelelni a hozzáintézett kérdésekre, miért is a tolmács nehogy az öreg hallgatása által sert.se a császárt, betanította, hogy a kérdésekre csak sorolja elő baromá lományát ; majd ő (a tolmács) elvóg'zi a többit, s megfelel helyette, Midőn tehát a császár ezt kérdezte az öregtől : Hogy tetszenek a berliniek ? — ez egész kényelemmel arab nyelven igy felelt: „200 ló, sok szamár, 1000 barom és 3000 birka.“ — A tolmács meg igy adta vissza e sza vakat : A berliniek, felséges ur — úgymond Sidi — igen tetszenek neki, mert szeretetreméltók és munkások, szép és erényes feleségeik vannak. — A szerencse kereke. В . . . ur, a ki még nemrég hivatalnok volt egy banküzletben, már előbb milliomosnak mondhatta magát. A bakkarhban vagyona 20 frankra apadt le. Ezzel egy lóversenyen öt Lajos-aranyat nyert, ebből vásárolt magának egy „Credit foncier“ sorsjegyet. Rövid idő alatt kihúzták a számát és nyert 2000 frankot. Ez a kis összeg lehetővé tette jnelti, hogy elvegyen egy 40 ezer frtos leányt. Házassága után hat hónapra a feleségének egy nagybátyja halt meg s hagyot reájuk 25.000 frankot. Ezzel В . . . ur a tőzsdén kezdett játszani, és elvesztette nem
