Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-06-20 / 49. szám
Brassó, 1872. Másod évi folyam 49. szám. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő szállása: Szinház-uteza 404. szám. NEMERE Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. (Jsötőrtök, jtmitis 20. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. аетдигазиагадвявд Előfizetési felhívás „MEJEIEIIE“ politika^ közgazdászai és társadalmi lapra. A második évnegyed folyó hó végével letelvén, felkérjük évnegye- des és féléves előfizetőinket meg- rendeléseik minél előbbi megújítására, bogy a jelen mozgalmas!) időben lapunkat fennakadás nélkül kézhez kapják. Előfizetési árak : Egész évre 6 frt. — kr. Fél ,, 3 „ — „ Negyed „ 1 „ 50 „ Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése csak 5 kr.-ba kerül. Az előfizetések a „Nemere szerkesztőségéhez“ czim alatt Brassó, nagy-piacz 223 sz. alá küldendők. A „Nemere* szerkesztősége. Brassó, 18,72. jan. 20. Tisza Lajos miniszter ur ma, lapunk megjelenése napján, — városunkba érkezik. Legyen üdvözölve körünkben ! Brassó, 1872. jun. 19. Mi is úszunk a választási mozgalmak árjában. Úgy hullámzik, csapkod ide s tova, mint egy felhőszakadástól megáradott hegyi folyó. Jó, ha el nem veszti az ember minden kedvét a közügyekhez ez éktelen zsivajban ! Annyira pártemberek vagyunk, mintha el is felejtettük volna, hogy első sorban polgártársaknak kell egymásiránt lennünk. A számos kérdés közül, melyek napról napra táplálják izgatottságunkat, legátalánosabb m. e. 1000 brassai háztulajdonosnak a választó jogtól megfosztása. Ez annál visszatetszőbb, minthogy azon 1000 háztulajdonos mindenik oly törvényes becslési jegygyei bir, melyek mindeni- kén 300 frt.-nál több a becsérték. A törvényben világosan az áll, hogy a kinek városon 300 fr. értékű háza vagy telke van, — az választó. Lehet-e Brassóban olyan ház vagy telek, a mely többet ne érne 300 frt.-nál? Mindemellett ki akarnak vetni valami 1000 háztulajdonos polgárt. Csináltak magoknak okoskodást is, a mely- lyel fedezik eljárásukat. Megkérdezték a belügyminisztert, hogy olyan esetben, a midőn valamely ház felől nem tudható, hogy ér e 300 forintot vagy nem, mihez folyamodjanak. Azt a feleletet nyerték, hogy ha semmi más módon meg nem határozható, vegyék fel a fizetett adót. Egy 68-iki törvény szerint a házérték '/60 részét kell adóba fizetni. E szerint aztán csak a ki 5 fr. és' néhány kr. ház adót fizet, az jogosult e czimen bejőni, mert csak annak háza ér 300 frot. Es ezzel az okoskodással ezerével hányják ki a választók közül Brassó külvárosainak ház- tulajdonosait, — azok közt nagy számmal olyanokat, a kik már 69-ben is e czimen gyakorolták jogukat. Éhez fogható erőszakoskodást kigondolni is nehéz ! Sem a brassai összeíró bizottságban, sem a • • . O' minisztériumban nem lehet oly ostoba senki, hogy ne tudná, miszerint Brassó területén a mely hajlék egyszer embereknek szolgál lakhelyül, az okvetetlen me^ér ЩРШШЬ 300 forintot. Itt tehát semmiféle magyarázatra nincs szükség, hanem teljesíteni kell a törvény világos rendeletét. Vagy azt veszik föl. tán, hogy minden polgár köteles a jognak megfelelő terhet is hordozni ? Ez nagyon helyes és méltányos; csakhogy a 48-iki választó törvény semmit sem mond erről. Ha ezt czélozta volna, nem a ház értékével, hanem a fizetett adómennyiséggel határozta volna meg a választási jogot. A törvényhozás alkosson uj választási törvényt, szabatosabbat a réginél ; abba fölvehetik — és vegyék föl — ezen elvet. A mig azonban a régi törvény van életben, tessék azt megtartani és nem erőszakoskodni ! Vagy hát hiszik-e az összeiró biztosok és maga a miniszter, hogy csupán ezen szegény osztály, a mely egy, saját családjának lakásul szolgáló házikóval bir, — csupán ez nem fizet birtokának megfelelő adót? Vajon a piaczi nagy paloták tulajdonosai elfogadnák-e ezen mértéket házaik értékének meghatározására? Van-e csak egy is, a ki oda adná házát évi adója hatvanszoros összegéért? Es ha nincs, mifék; eljárás az, a mely a szegényebbet agyon sújtja olyan magatartásért, a melyért a gazdagot meg sem számoltatja? Őrizkedjünk kaszt-szellemet verni föl, és a polgárokat foglalkozásuk vagy vagyonuk szerint osztani csoportokra, mert átkos lesz ezen eljárás következménye! Ma, midőn ezen sorokat Írjuk, van a re- clamatiók utolsó napja. Ha csakugyan kihagya- tik azon nagy számú polgárság, mi nem tudjuk mit gondolni a végrehajtás felől. Annyi tény, hogy effélék miatt oly fokra hágott már az elkeseredés városunkban, a melynek isten vajha minél elébb végét vetné! Brassó, 1872, junius 17. Felsö-Fehérmegye belkerületének nagy számú Deák- párti tagjai e hó 16-án Élőpatakon „Deákkö r“-t alakítottak. A kör, megalakulása után, mely minden elen- mondás nélkül történt meg, — szervezte magát. Elnöknek Imecs Jánost, jegyzőnek Maurer Viktort, pénztárnok- nak Csulak Zsigmondot választotta. Örömmel kell constatálnunk e tényt, mint Felsö- Fehérmegye szellemi erejének egyesülését. E megye úgyis mindig ki volt téve a huza-vonásnak, az erők szétforgácsolásának. Ok maguk látták be, hogy a tömörülésre mily nagy szükségük van, ha az időnként virágozni szokott szövevényes clicjueek szeszélyével magukat tovább hnrczoltatni nem kivánják. A megalakult kör első ülésének főtárgyát a kép- viselöjelölés képezte. Midőn e tárgy kitüzetett, ajánlatba hozatott, hogy az ezelőtt három nappal ugyan-e tárgyban Hidvégen tartott értekezlet zugértekezletnek nyilvánitassék. Indokoltatott az indítvány azzal, hogy azon értekezlet nem nyilvánosan, hanem bizalmi utón hivatott össze, és többnyire oly tagok vettek részt benne, kik átalánosan ismert baloldaliak, más részt pedig a megyében választó joggal nem is bÍrnak. A kör az indítványon csak úgy átsikamlott, — amaz értekezletet mint teljesen illetéktelent, nem tartván tárgyalás alá vehetőnek. Ezután a kör az ülés tárgyára térvén, dr. Otro- bán Nándor meleg és emelkedett beszéd mellett a kör és a megye belkerületének képviselőjelöltjéül mint legilletékesebbet , R é t h i Lajos tanfelügyelőt ajánlotta. Az ajánlat közlelkesedéssel, dörgö éljenekkel fogadtatott. — Réthi. Lajos tanfelügyelő épen Élőpatakon lévén, egy bizottság által felkéretett a jelöltség elfogadására és a kör előtt leendő programra mondásra. A felhívásnak eleget teendő, az ünnepelt megjelent a választók között. Megjelenését szűnni nem akaró éljenzés követte, mely mutatta az őszinte lelkesedést , a határtalan ragaszkodást. Erre ö körülbelül egy óráig tartó programmbeszédét tartá meg szokott egyszerűségével és ismert őszinteségével. Kiemelte különösen a kiegyezésből folyó közjogi alap előnyeit, és ezen alapon a nemzetek között és a társadalomban az egyenjogúság nagy eszméjének keresztülvitelét; azután a múlt országgyűlésen létre nem hozott választási törvény elodázhatlan szükségét, úgy szintén a múlt ország- gyűlés törvény alkotásait röviden jellemezve, a legközelebb létesítendő reformokot érinté ; azok között a vesztegetési törvény szükségéről, és a mostani vesztegetések gyalázatos voltáról, majd azután az adó reformokról szólott; végül a vallás és oktatásügyről, az előbbinél a vallási teljes egyenjogúságot hangsúlyozva, mint a melynek valósítása a jövő országgyűlés egyik legfontosabb és sürgősebb feladatát kéjiezi. Az őszinte, jó akaró programmot a választók oly nagy lelkesültséggel fogadták , a milyent csak a valódi, és nem mintegy késztetve csinált érzelem képes felmutatni. Igazolta e lel- kesültség, hogy a jelölt tevékenységének, képességeinek elismeréséül kívánja őt képviselőjéül a megye, nem pedig pénzéért. Az ülés végeztével a kör tagjai együtt ebédeltek, hol a lelkes felköszöntések egymást nagyon gyakran követték. Réthi Lajos tanfelügyelőnek megválasztása nem csak biztosítva van, hanem fényes és teljes diadalnak, mig az ellenfél ugyamly kudarcznak néz eléje. A bámUi határőrvidék és csajkások kendéiének polgárosítása. A magyar őrvidék bekeblezése és polgárosítása tárgyában a hivatalos lap ma a következő királyi rendeletet közli : Nyilatkozvány a 12. 13 és 14-ik határörezredhez és a titeli zászlóaljbeli határőreinkhez. Az 1871. évi junius 8-ról kelt rendeletünk általa ti területetek polgárosításának előkészítése végett elrendelt reformok már keresztülvitettek. Hogy titeket a hadkötelezettséget illetőleg is egyenlővé tegyelek a magyar királyságunk többi népeivel, parancsoljuk, hogy folyó évi november 1-jevel bánáti határőrvidékünk és a titeli zászlóalj területén a cs. kir. határőrvidékre nézve fennálló hadkötelezettségi szabályzat hatályon kívül helyeztessék, ellenben a véderőről, a honvédségről és a népfelkelésről szóló 1868. XL. XLI. és XLII. törvényezikkek életbe lépjenek. Az említett időponttal tehát a 12-ik német-bánáti, a 13-ik román-bánáti és a 14-dik szerb-bánáti ha- tárörezredek továbbá a titeli zászlóaj feloszlattatnak. Császártok és királytok köszönetét mond nektek a hűségért és engedelmességért, melyet ti eddig úgy a trón, mint a haza iránt mindig tanúsítottatok, és egyszersmind meggyőződését fejezi ki, hogy ti az uj viszonyok közt is ugyanazon ragaszkodást hozzánk és hazátok iránt megőrzendetik. Bées, 1872. junius 9-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. U e n d ölet az ország összes törvényhatóságaihoz. Az elöintézkedésekkel, melyek az országgyűlési uj képviselőválasztások foganatba vétele iránt a törvény- hatóság részéről megtétetnek, kezdetüket veendik egyúttal a választási mozgalmak is. Az országgyűlési képviselők választása a legéletbevágóbb , legfontosabb alkotmányos jogok egyikét képezi. — Ezen alkotmányos jog gyakorlata, mely a nemzet ez idöszerinti akaratának fog kifejezést adni, cloielát- hatólag élénk érdekeltséget és pártküzdelmet vonand maga után. De épen a nemzeti akarat e szabad nyilvánulha-
