Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-06-20 / 49. szám
194 tása kívánja meg, bogy hazánk választóképességgel felruházott minden polgára e jogát szabadon, akadálytalanul s bármely részrőli nyomás nélkül érvényesíthesse; a nemzet méltósága pedig követeli, hogy a választási cselekvények a szabadsággal karöltve járó rendfentar- tása mellett történjenek meg. A választási jogosultság igénybe vételéről és gyakorlatáról a törvény intézkedik, — választási mozgalmak körül a rend és köznyugalomnak megőrzése ott, hol a törvény értelmében a választási elnök nincs hivatva rendelkezni, — törvényhatóságok és helyi hatóságok feladatául jutott. Ennélfogva rendelem a mint következik : 1. Választási mozgalmakból eredő rendzavarásoknál kötelesek a rend fentartására hivatott hatósági közegek a fenyegetett résznek haladéktalanul oltalmat nyújtani s a rendet helyreállítani. 2. Ugyanazok köteleztetnek mindazokat, kik az országgyűlési képviselők választása alkalmából választó társaikat elvük szabad követésében, akaratuk. szabad nyilvánításában akár erőszakkali fenyegetés által gátolni, vagy korlátozni törekszenek, úgy mindazokat, kik a tulajdon biztonsága ellen vétenek vagy izgatnak, pártkülönbség nélkül az illető királyi bíróságnak 24- óra alatt feljelenteni. 3. Azon községi elöljárók, kik e részbeni kötelességeiket nem teljesítenék, vagy részrehajlókig intézkednének, az alispán s illetőleg szolgabiró által hivatalaiktól felfüggesztendök s ellenük vizsgálat indítandó. 4. A főispánok (fökirálybiró satb.) őrködni fognak, hogy e rendelet a legnagyobb szigorral végrehajtassák , az e tekintetben hanyag vagy vétkes törvény- hatósági tisztviselők ellen pedig hivataltóli felfüggesztésük mellett vizsgálatot fognak rendelni. Erről a törvényhatóság közönségét tudomás és intézkedés végett oly meghagyással értesitem, miként e rendelet a szokott módon kívül falragaszok által is azonnal minden községben közhíré teendő. Tóth Vilmos s. k., belügyminiszter. Képviselő-választási mozgalmak. Az első képviselő-választások a Deákpártra nézve igen kedvezők. Deákpárti képviselők. 1. Kanlz Gyula Győrben 926 szavazattal választatott meg Peregi Mihály ellenzéki jelölttel szemben. 2. Goda Béla a léllli kerületben egyhangúlag választatott meg. 3. Saáry Miklós a pééri kerületben gr. Zichy Ottó ellenzéki ellen. 4. PÖIdváry Miklós a györ-szigeti kerületben Zá- mory Béla balpárti ellen lön megválasztva. 5. Gróf Lóuyai Menyhért miniszterelnök és 6) Szí íny József kereskedelmi miniszter Jókai és Horn ellenzéki jelöltekkel szemben nagy többséggel választattak meg. 7. Urváry Lajos a „Pesti Napló“ szerkesztője Oláh- íaluban Viola Károly ellenzékivel szemben nagy többséggel választatott meg. Felső-Fejérmegye mindkét kerületében f. hó 25-ikére tűzetett ki a választás. Elnöknek a belkerületben Imecs János, a kiilkerületben Fogarasi János választmányi tagok neveztettek ki. Háromszéken a sepsi-miklosvárszéki kerületben f. hó 28., 29. és 30-ikán lesznek a választások. Nagy-Szebenbeil a szék és város részéi'öl e hó 28., 29. és 30-ikán megy végbe a választás. A miniszterek Kolozsvárit. (Eredeti tudósítás). Kolozsvár, jun. 15-én. Egy pár nap óta városunk valódi örömünnepet ül. Az utczákon szokatlan élénkség, a házakon három szinii lobogók. — Mind ezek külső kifejezései azon ragaszkodásnak és tiszteletnek, melylyel városunk polgársága a jelenlegi kormány férfiaihoz viseltetik, kik közül hármat van szerencsénk körünkben üdvözölni. Folyó hó 12-én szokatlan néptömeg haladt kifelé az indóházhoz, fogadni az érkezendő minisztereket. — Kolozsvár értelmiségét, józan polgárságát mindegyütt lehete látni, örömteljesen várva a 10 óra 40 perczet. A megérkezett vendégeket elsőbben a polgárságnak szívélyes éljen kiálltása, azután gróf Péchy Manó fogadták, jelezvén az örömet, hogy a korona tamácsosai a távoli erdélyi részeket is szerencséltették látogatásukkal. Az öröm, a bizalom rövid nyilatkozatai után, megindult a kocsiknak végtelen hoszu sora a kedves vendégekkel, kisérve a polgárság beláthatlan sokaságától. — Városunk mindennemű iskoláinak növendékei kettős sorfalat képeztek a piaczon, s ezek között haladtak a magas vendégek a közép utza szögletén levő Telekiházhoz. Festöileg néztek ki a kolozs-monostori önkén tes tűzoltók is disz egyenruhájokban, kik 'a bejáratnál foglaltak helyet. Első nap gróf Péchy barátságos'asztalához voltak hivatalosok ebédre ma^as vendégeink. — Ez estvére tervezett fáklyás menet a nagy ^esőzés miatt másnapra halasztatott. 13- án délelőtt a tisztelgések hosszú sora vette igénybe idejüket. — Az egyházi, katonai, és politikai életnek minden árnyalata sietett bemutatni a tisztelet adóját magas vendégeink iránt. — Számosán jöttek be vidékről is, tolmácsolni a provincia érzelmeit. — A másod napi ebéd a redout tágas termeiben volt, hol Kolozsvár városa rendezett, természetesen a megjelenő polgárság zsebére, egy 300 terítékű banquettet. Alant lehetett látni a magas vendégeket, Kolozsvár és vidéke büszkeségeit, fenn a karzaton pedig a szép nemet nagy számmal képviselve. Az első toaszt gróf Péchy szájából hangzott fel, éltetve a koronás magyar királyt, s első tanácsossát, gróf Lónyayt. Ezután hosszú sora következett a szebbnél szebb köszöntőknek. Hallottuk szólani Lónyait, Paul ért, Tiszát, Szász-Geröt, Domokost, Bélát, Hajóst st. mindannyian a nap rendkívüli fontosságát jelezve. Hat óra télé járt az idő, midőn az ebéd véget ért. A délután hátralevő részében miniszterelnök ö nagyméltósága meglátogatta az unitár és református püspököket, este kilencz órakor pedig kezdetét vette a népesség tekintetében minden addigit felülmúlt fáklyás zene. A menet a redoutból indult ki, elővetve nagy hullámait. A Teleky ház elé érkezve, az ünnepélyt a „D a 1 к ö r“ nyitotta meg „Isten áld meg“-gel. Ezután felállott Szász Béla, hangoztatva szavát egy magas állványon. Tolmácsolta azon örömet, mely most nemcsak Kolozsvár várossának, hanem egész Erdély polgárságának keblét átjárja, midőn a korona tanácsossal elhozták az erdélyi részeknek az unió legszebb gyümölcsét, a kolozsvári egyetem felállítását elrendelő királyi kéziratot. Kiemelte az események rendkívüli horderejét Erdély művelődési történetében, jelezve azt, hogyha városunk eddig is központja volt a tudományosságnak, úgy az egyetem felállításával csakugyan „kincses“ Kolozsvár lesz. Beszéde tovább tartott egy óránál, melynek a királyra , a mostani kormányra vonatkozó részeit dörgő élj énekkel kisérte városunk polgársága. Erre gróf Ló- nyay feleletében felhívta városunk polgárait, hogy az egyetem felállításánál kiki tehetsége szerint működjék közre tanácscsal, utasítással, mert a kormánynak törekvéseit csak igy koronázhatja teljes siker. Ezután a dalkör összhangzó énekében gyönyörködtünk, melynek végével az óriási népár megindult a redout felé, onnan pedig haza. 14- ikén délelőtt magas vendégeink az iskolákot és közintézeteket látogatták meg, szorosan megvizsgálva mindent. — Ebédre pedig a miniszterelnök asztalához volt híva városunk dísze s java a redoutba. Ebéd után azonnal vissza indultak Pestre gróf Lónyai és Panier. Tisza pedig még 13-ikán délután berándult Háromszékre választóihoz. íme a három nap története. Annyit láttunk, annyit hallottunk, hogy soha sem fogjuk elfeledni. — E napok városunk történetében örökké emlékezetesek maradnak. Huni y. A civillista fölemelése. Az osztrák kormány egy törvényjavaslatot terjesztett a képviselöház elé, melyben az 1870. január 1-től 1879. decz. 31-éig terjedő időszakra a czivillistának évi 3,650.000 forintról 4,650.000 írtra, tehát egy milióval való fölemelése kívántatik. A törvényjavaslat indokolása következőleg hangzik : „Az 1870. márczius 10-ki törvény által a legfelsőbb udvarnak évi dotátiója a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részéről 3,650.000 írtban állapíttatott meg. Az akkori föltevés, hogy a legfelsőbb udvar számára meghatározott dotatio a szükséges igényeknek meg fog felelni, nem igazolta magát. Ugyanis a föntebbi összeg megállapitásának alapjául szolgáló számtételek már akkor is a legszűkebbre voltak mérve, most azonban az általában emelkedett árviszonyok mellett kiderül, hogy a legfölsöbb udvartartás a legnagyobb takarékosság mellett is a megállapított összegből egyáltalában többé nem fedezhető. A főudvannesteri hivatal kimutatja, hogy deficit elkerülése tekintetéből az udvartartási dotatio fölemelése elkerülhetlenül szükséges. Az előterjesztett törvényjavaslat által tehát a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részéről az udvartartási dotatiónak évi 4,650.000 írtra emelése inditványoztatik. Szász nemzeti programm, A junius 4-én és 5-ikén Medgyesen tartott szászgyülés határozatából. (Folytatás és vége). II. Helyhatósági és községi reform. Valamint az 1870. évi 42. t. ez. a helyhatóságok rendezéséről, és az 1871. 18. t. ez. a községek rendezéséről egységes és oszthatlan egészet képeznek, ép úgy a szász helyhatósági szervezet reformját csak is a leg- bensöbb összeköttetésben a szász községi szervezettel vihetni keresztül. Ezen reformokra az 1868. évi 43. t. czikk 10 §. alapján hozandó törvény által kell törekedni. Ezen törvény tartalmára nézt következő elvek tekintendők irányadókul. 1. A 11. szász helyhatósági kerület (törvényhatóság) s az ezekbe törvényesen keblezctt községek össze- ségükben helyhatósági egységet (egyetemet) képeznek. Az egyes kerületek vagy az összeség területének megváltoztatása, valamint a királyföld két vagy több szomszédos kerületének egyesítése, helyhatósági jogaiknak együttes gyakorlása végett, csak is az illető kerületek és a szász nemzeti egyetem közrehatásával engedhető meg. — 2. Bárha az 1868. 43. t. czikk 10. §-ban említett „a törvényeken és szerződéseken alapuló jogok“ a szász földnek e tekintetben többet biztosítanak, az állammal szemben minden lényeges ügyben a helyhatósági és községi jogok csak is azon összege vétetik igénybe, melylyel a törvény a helyhatóságokat és községeket általában felruházta. 3. Képviselet és igazgatás egymástól szigorúan elválasztandó. Mindkettő a községek, kerületek és az egyetem három lépcsőzete szerint oszlik föl oly formán, hogy a községi és helyhatósági önkormányzat minden ügyeiben a községi képviselet mellett a községi hivatal, a kerületi képviselet mellett a kerületi hatóság, a nemzeti egyetem mellett az egyetemi hivatal : a felelős igazgatás és végrehajtási szerv. 4. A képviselő testületek általában és kizárólag választás folytán jönnek létre. A cselekvő választó képességnek lehető széles mérvű kiterjesztéssel a birtok, szellemi miveltség és erkölcsi erőnek az azokat megillető súlyt keilend biztosítani, másfelől pedig azon bajoknak elejét venni, melyek a képviseleti testületek tagjainak nagy számából erednek. 5. Minden hivatal a képviselőtestületnek szabad és a kormány kijelölésétől teljesen ment választása által töltendő be. Annak elhatározása, vajon a hivatalnokok élethossziglan vagy bizonyos számú s hány évre választassanak, úgy szintén az illető hivatalra való képességük alaki kimutatása iránti kérdés eldöntése a hely- hatósági törvényhozásra bizatik. 6. Község, kerület és egyetem a törvények és hatályban levő helyhatósági szabványok korlátain belül saját ügyeikben önállóan határoznak és intézik azokat. 7. A városok és vezér helyek a kerületek kötelékében állanak ugyan, de tisztán városi ügyekben nem tartoznak azok törvényhatósága alá. 8. A kerületben (törvényhatóságban) fekszik a helyhatósági jogok és kötelmek súlypontja. A kerület saját ügyeiben önkormányzati és hatósági, valamint képviseleti jogot gyakorol; továbbá közvetlen alárendeltségben és egyenes közlekedésben az államkormánynyal ; teendője: a közigazgatásnak az állam által a törvény- hatóságokra ruházott ágazatait intézni. 9. A szász nemzeti egyetem helyhatósági jogot gyakorol mind azon helyhatósági ügyekben, melyek az összességet közösen érdeklik. Ha azonban valamely általa megállapított szabvány keresztül vitele valamelyik kerületben tekintettel annak helyi viszonyaira, alapos aggályt keltene : joga van a kerületnek annak végrehajtását, — ez iránti okainak az egyetemi hivatalnál följelentése e kifejtése mellett — betiltani. Ezen ügyben az egyetem által hozandó határozat ellen a kerületnek fellebbezési joga van a belügyminisztériumhoz, felfüggesztő hatálylyal. Valamely kerület kivánatára az egyetem oly ügyekben is hozhat helyhatósági szabványokat, melyeknek helyhatósági tárgyalása tulajdonképpen a kerület hatáskörébe tartozik. Ilyes szabványok azonban csak is azon kerületre kötelezők, melyeknek kivánatára hozattak.
