Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-10-03 / 79. szám

314

de valahányszor a. korlátok átlepettek, a szabadság mindig veszélyeztetve volt, mert minden nemzetnek nagy többsége kívánja a békét és biztonságot, melyet a szabadság legnagyobb áldásainak lát. Ajánlom a bizottság válaszfelirati javaslatát elfogadásra.

Tisza Kálmán: T. ház! En ki fogom fejtem a javaslatok iránt nézeteimet. A mi a Trifunácz és Miletics képv. urak által beadott javaslatot illeti azt már a megszólítás maga, de továbbá a benne minduntalan elő forduló azon kifejezés: О Felsége birodalmát, melynek illustratiójául benne van majdnem annyi Ausztriának belügyeirül, mint Magyarországéiról, már az elég ok arra, a miért én azon javaslatot elfogadhatónak nem tartom, annyival inkább, mert mind a czim, mind ama kifejezés nem csak Magyarország részére általam óhajtott helyzetnek , hanem még a jelenleg fenálló dualis- musnak sem felel meg, mert azon czim az egységes Ausztria idejéből való s az osztrák birodalom emlegetése alatt, Magyarországot és Ausztriát egyiránt mint egységes államot érti. Ennélfogva ezen javaslatot egyszerűen mellőzzük, (általános helyeslés) mert tekintve azon alaptalan rágalmakat, melyekkel abban mi magyarok illettetünk nem lehetne másként, mint a legszigorúbb megróvással utasítani el. De nem fogadhatom el azon felirati javaslatot sem, mely a 48-as párt részéről beadatott, noha sok van benne, mit igaznak elismerek. De egy vezéreszme vonul rajta keresztül, hogy ezen képviselőház törvénytelen, s hogy ezt fel kell oszlatni: mit én el nem fogadhatok. Történtek a választásoknál törvénytelenségek ; megesett az is, hogy egy vagy más helyt az összeiró bizottságok nem a törvényt vették alapul. De nem bebizonyítható, hogy ily módon jött volna össze az egész ház többsége. S mi eredménye lehet annak, ha a háznak egy része ki akarja mondani, hogy a képvi- selőház törvénytelen. Hogy azok, a kik ezen testületet törvénytelennek tartják, abból kilépjenek? Ezt a képviselők önfentartási szempontból nem tehetik; mert egy párt, mely az alkotmányos küzdtérröl lelép, önmagát semmisiti meg. S igy tagjai maradnak azon kép- viselöháznak melyre magok igyekeztek a törvénytelenség bélyegét rásütni. (Elénk helyeslés.) De nem fogadhatom el a Schwartz Gyula t. képviselő társam és társai által beadott javaslatot sem. Az egyik ok az is, hogy a reformkérdéseket, melyeket közjogiaknak szoktunk nevezni, nem is érinti. De különben is meglepett egy szabadelvű reformpárt felirata, melyben az az országgyűlés tartamát meghosszabbítani, a képviselőház tagjainak számát kevesbíteni akarja, és a sajtóvétsége- ket a legrövidebb biinfenyitő eljárással kívánja büntetni. Oly törvény és eljárás kivántató, mely mellett a sajtóvétségek megbüntetésének örve alatt magát a szabadságot megszorítani ne lehetne. A ház bizottságának javaslata felfogásom szerint tapintatosan, helyesen van szerkesztve. Ha a kormány ép oly tapintatos le tt volna a trónbeszéd szerkesztésében, sok elmaradhatott volna azok- j ból, a mik talán a vitákban most felmerülni fognak. A í háznak bizottsága az 1867. XII. t. czikket jónak, he-1 lyesnek és olyannak találja, melyben az ország alkotmányos életének biztosítékait leli föl ; de azok kiknek 1 e törvény irányában más nézetünk van, kik örömmel üdvözölték a kiegyezést, de nem helyeslik annak módozatait, azt teljes hallgatással nem mellőzhetik. Már ezért sem lehet, elfogadnom e javaslatot, és még is'csak egy észrevételt kívánok reá tenni; mert talán azon egyetlen pont ez, a melyben a t. bizottság nem volt eléggé óvatos az alkotmányosság követelményeinek megóvása ban ; és e pont ép arra vonatkozik, a mit a t. előadó j ur is kiemelt, a kolozsvári egyetem és a Ludovica Aka- ; démia ügyében. Én is örömmel, én is hálával fogadom a fejedelem gondoskodását, de nem szabad megfeléd- ; keznünk mégis arról, hogy oly országban, a hol alkotmányosság van, és a hol az országgyűlés 8—10 hóna- ! pig ül együtt, пфп ez volna az eljárás módja. E javaslatot tehát el nem fogadom.

Éjjel aztán Antának, mivel sokat gondolt anyja elbeszélésére, különös álma volt. Szabad síkon állott a város előtt, és feltekintett a homályos égre, midőn egy- ! szerre mint czikázó villámtól, fénylő hasadás támadt rajta, az ég homálya szétoszlott és soha sem látott fényár ömlött le, mely megaranyzá a hegyeket, fakoronákat sőt a fűszálak hegyeit, égő színekben tündököltete minden kavicsot és a síkság folyójábán arany hullámokat hömpölygete. Anta szive magasan és szabadon dobogott, csillámló fényhullámokat látott lassan elvonulni szülővárosa felé, melynek kupolái és tornyai fénytengerben úsztak.

(Folytatása következik.)

Szóló ezután áttér az általa beterjesztett javaslatra s csupán 4 tekintetben kívánja azt indokolni. Az egyik, hogy miért van az, hogy a közjogi kérdésekről is szól, s a másik az, hogy miért tartotta szükségesnek,

! hogy a legnevezetesebb pontok™ nézve legalább kifejezze azon általáaios elveket is, a melyek szerint azon kérdéseket megoldandóknak tartja; harmadik tekintet,

; miért tartotta szükségesnek felemliteni a választásokra vonatkozólag a kormányhatalommal való visszaéléseket, miért azon figyelmeztetést, melyet a fejedelemhez intézni kívánt, szemben a kormány általános eljárásával; s negyedszer, hogy miért tartotta szükségesnek a külügyekre vonatkozólag, úgy nyilatkozni mint tette. Ezután áttér nézeteinek részletesebb előadására, s végül, miután az egyes miniszterek személyére vonatkozólag egykét észrevételt tett, kijelenti, hogy javaslata, ha nem is fogadhatnék el, úgy vegye azt a többség fontolóra.

Lónyay Menyhért gr. : Beszéde végén arra intett bennünket a t. képviselő ur, hogy őrizzük meg a magyar kormány becsületét, mert ez közös érdek. Én is azt tartom, hogy a kormánynak becsületét megőrizni kötelessége az ország mindkét pártjának. Ma mi ülünk itt, holnap ők ülhetnek e helyen s ép ezért sajnos, hogy az ellenzéknek egyik vezére a nélkül, hogy bármi határozott adattal, bármi határozott állítással tudott volna előállni, ily váddal mer bennünket illetni. Úgy hiszem ez oly előzmény mely által az alkotmányos kormány tekintélye hozatik kérdésbe. A képviselő ur eljárása, a méltányossággal, sőt a parlamentaris eljárással sem egyeztethető meg; ennélfogva tehát tett ezélzásait ezennel határozottan visszautasítom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ha tud a képviselő ur oly tényt, mely a kormány becsületével nem egyezik meg, álljon azzal elő nyíltan s hozza a képviselőház elé. Vannak törvényeink, melyek vádak tekintetében rendelkeznek. A kcpviselöház fog azután ítélni, vájjon alaposak-e azon vádak, vagy csak alaptalan gyanúsítások.

Simonvi Ernő szólott ezután a saját és elvtársai által beadott javaslat mellett, mely beszéd után a mai ülésnek vége lön.

A zágoni nőegylet tárlata.

Egy vidéki életünkben feltűnő s átalában nagy jelentésű dologról tudósítom e becses lapok olvasóit t. i. a zágoni nöegylet által Zágonban rendezett s szept. 22. 23. 24. tartott tárlatáról.

A zágoni nöegylet munkás fáradhatlan elnöke b. Szentkereszty Stephanie rendezte a tárlatot egyfelől azért, hogy a helybeli és vidéki nőknek kivált a leányoknak buzdításul szolgáljon az a női ipar minden ágában gyorsított elör.etörekvésre; másfelől, hogy ez utón is szaporítsa az egylet pénzerejét, s igy módot j nyújtson annak nemes tevékenységét mentői nagyobb körben és mértékben gyakorolni.

A tárlat igen szépen sikerült. Helyiségéül a le- j ányiskola tantermei voltak elkészítve, hol egyben gyű-1 ínölcs, vetemény, kenyér, tészta, tej, vaj-félék, másban minden nemű len, kender és gyapjú szövetek, úgy nyers kender, len, gyapjufonalak, ezérnák, harmadikban fe- hérnémü, varrások s számtalan díszmunkák mind nagy csinnal és renddel kiállítva teljesen kielégítették a nézők igényeit.

Nagy számmal is voltak nézők különösen 22-én a tárlat első napján, s élénk kedvvel vettek részt a különböző sorsolásokban, melyeket liasonlólag a vagyon szaporítása végett a nöegylet rendezett a kiállítók által a tárlatnak ajándékul adott egyes czikkékből;

Feltűnt a néző előtt a sok szép s kiváló gyümölcs, csaknem mind zágoni termény s itt kiválólag báró Szentkereszty Istvánnak, és Bartha Ferencznek szorgalma bizonysága; jól esett látni a roppant sok s igen jó és szép vásznat, s mindennemű szöveteket, melyek a zágoni s vidékbeli nőknek különféle női iparágakban kitüntetett munkakedvét és szorgalmát tanusiták; örömmel néztük a sokféle díszmunkákat is, melyek között a csinos hímzések, szép horgolások, ízléssel kiállított szép varrások stb. az illető tulajdonosaiknak nagy dicséretére, a tárlatnak emelésére szolgáltak.

Igen sokan a kiállítók közül egyes kiállított czik- kekkel megajándékozták a tárlatot, sokan felül fizető sekkel gazdagították annak pénztárát: fogadják érette a legforróbb köszönetét. Egy szép szőnyeget ajándékokozott Szentiványból Bartha Mári, . csinos kosarat gr. Nemes Jánosné, egy értékes nagy képet b. Szentkereszty Stephanie, valamint pl. szövetet, befőtteket, gyümölcsöt stb. csaknem minden tagja a zágoni nőegyletnek. Pénzt küldött gr. Kálnoki Félixné három aranyat; Seethal Ferencz 10 irtot; felül fizettek 1 3

írttal belépti jegyekért, 2—5 írttal sorsjegyekért többen. Szives köszönet mindazoknak ! E mellett a zágoniak

nagy része a nyereményét vissza ajándékozta, a mi újból kisorsoltatván, ismét jövedelmet hozott.

Ennyi utón befolyó krajezárok és forintok szép I kis összeggel gyarapították a zágoni nöegylet pénztárát, a mi újabb ösztön ismét arra, hogy az egylet tagjai fáradhatlan elnökük példájára újra élénkül s kedv vei folytassák tovább szép munkásságukot.

Megemlítjük végül, hogy az egylet a jelesebb czik- keket jutalmazta is. Kiosztott 10 egy forintos, 14 ötven krajezáros jutalmat és 40 dicsérő oklevelet.

Ezekben megirtunk mindent, a mi e tárlatról köz- tudomásra jutandó, s a mi buzdításul szolgálhat másoknak is arra, hogy ilyen közjó előmozdítását ezélzó tettekkel és eljárásokkal kívánjanak szolgálni a társadalomnak.

Sorainkat azon szívből jövő jó kívánsággal zárjuk be, hogy a zágoni nöegylet tagjai s annak nagy tiszteletet érdemlő munkás derék elnöke sokáig sokáig éljenek!!! Tanú.

Ezen czikk kiegészítéséül közöljük egy Zágonból szept. 26-áról kelt szintén ezen tárgyra vonatkozó czikk részletét.

Eddig a zágoni tárlat fényes oldalát igyekeztem rajzolni, már most kötelességem árnyékos oldalát is fel- ' mutatni a mi azonban korántsem sötétíti el a környezetet.

Valamint sok mások úgy én is nem elég érettnek tartom azon eljárást, hogy a kiállítás oly rövid időre határoztatott ; mert többeket hallottam arról panaszolni hogy bár korábban tudósittattak volna, hogy lett volna idejök kisorsolás végett is ezt vagy amazt elöállitni. Továbbá egy ember kezében volt a nyerendő czikkek sorsa, ki is nem őrködhetvén eléggé, a számokat ezis azis tetszése szerént tehette egyik tárgyról a másra, a mi nagy visszatetszést szült. S jó részt nyilvánosan kinyi latkoztatandó, hogy az ily jótékony egyletek ne legyenek oly követelők a közreműködőkkel szemben; mert megtörtént most is, hogy. némelyek kiállított tárgyait az illetők csínyből ajándéknak jegyzőkönyvezték s igy a kiállító tudta s akarata nélkül kisorsolták.

A mi a kiállított tárgyak jutalmazását illeti, az is nagyon különös gondolkodóba ejti a vizsgálót; mert a nöegylet elismerésül s buzditásid jutalmakat tűz ki, elsőrendű jutalom 1 frt., másodrendű 50 kr., harmadrendű egy dicsérő oklevét.

Ismeretes dolog az, hogy minden jutalmazásnál legfőbb jutalom a legnagyobb pénzösszeg s legkisebb a dicsérő oklevél; már most itta legfőbb jutalom csak egy forint volt, — a dicsérő oklevél készítése pedig tán költségesebb, de ha nem is, sokkal nagyobb tekin- télylyel biró mint ama forint s ép. ezért a pénzjutalmat többen visszautasították, hogy dicsérő oklevelet kaphassanak ; szóval kijátszottál? az egylet gyengeségét.

A biráló bizottságnak hibájául tudatik föl az, hogy nem gyűlt össze úgy a hogy határoztatott előre és az össze-visszaszedett bizottság törvénytelen, szabályellenes eljárása yolt az, hogy oly dolgokat is jutalmazott,

; melyek férfiak által hozattak létre.

A mint a dolog rendes menetén át tapasztalható mindenütt minden az egylet jólléte s virágzásáért történt s igy az megbocsajtható.

A tiszta jövedelem 200 forint kevés híjával, mit a jó érzésű elvpártiakon kivül kivált Báró Szentkereszty Stefanie ügybuzgóságának köszönhetjük. Nem hagyhatom dicsérés nélkül Gál Antal uj tanítót is, ki mint egyleti jegyző fáradozott.

Végóhajom, hogy a zágoni nők ezen eljárása bírjon több helységeket hasonló tettekre, s mindent felhasználván nevelésügyünk előmozdítására ne törpüljön ne vesszen el, de virágozzék s éljen örökre nemzetünk a magyar! Zágoni.

Uj iskola S.-Szt.-Királyon.

üzon, 1872. szept. 24-én.

Hála a kornak, hogy megértettük intő szózatát, hála jelen századunknak, hogy csaknem naponkint szolgáltat olyan szellemi életünkre vonatkozó vívmányokat, melyek felett méltán ülhetünk diadalt ! Hála napjainknak, melyek meghozák számunkra az örömöt, midőn igy szólhatunk : „Boldog Magyarország ! E kis nemzet nem fog elveszni, mert a tudomány megtartja; nem fogja a szegénység elnyomni, mert a tudomány gazdaggá tesz : nem fog erkölcsileg sülyedni, mert a tudomány fölemeli; nem fog meghódolni, mert a tudomány hatalom.“

Ily méltó örömérzettel állottunk szeptemben 14-én Sepsi-Szt.-Királyon, egy rozzant ház előtt, hova a népnevelés egy uj templomának alapkőletétele hozta össze a helység különböző rangú és rendű lakóit.