Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-10-03 / 79. szám
315 Megjött tanfelügyelő Antalfi Károly ur is tollnokával és megkezdődött az ünnepély, mely külsőségekben ugyan nem volt gazdag, de annál gazdagabb a nevelésügy barátai édes örömérzetében. Az uj iskola helyén a község mindkét felekezetit lelkésze, az elöljáróság, a képviselet és meglehetős népes számú gyülekezet előtt a tanfelügyelő ur tette le az alapkövet ezen szavak kíséretében : „Adja az ég, hogy e hajlék legyen állandó és szilárd, hogy a tanítók, kik ezen leendő épületben a népet lesznek hivatva oktatni, — legyenek a népnevelés magasztos erzetetok áthatva és végül, hogy a nép, mely itt tudományt, műveltséget szerez — tudja azt bölcsen és okosan használni, hogy igy mind ő maga, mind pedig hazája Magyarország boldog legyen.“ Ezek után a hely átadatott az építőmesternek, mi pedig azon édes reményben távoztunk el, hogy a most még rendetlenül szétszórva heverő anyagokból rövid idő alatt a nevelés temploma a községi népiskola emelkedik fel, mely hogy úgy legyen tiszta szivünkből óhajtjuk. Egy szemtanú. S.-Szt.-György, 1872. szept. 28-án. Egy újabb bizonyítékát nyujtá székünk közönségének e hó 25- és 26-án tartott képviselő közgyűlése, miszerint magas kormányunk azon helyes intézkedése, — hogy kisértsünk saját lábunkon járni, a mennyiben kiadásainkat maguk fedezzük, -—• bizottmányi tagjaink által kellően átértve alkotmányos szabadságunk egyik üdvös elömozditójául tekinthető. Ugyanis elnök főispán Mélt. Gróf Kálnoky Dénes ur a gyűlést megnyitó eszmedus és különösön székünk jelenlegi viszonyaihoz mért beszédben nemzetünk múltjából meritett példákkal s a jövő eçsetelô képletekkel előadva, miszerint a pártok működése csak úgy lehet a hazára hasznos, ha azok személyes harczczá, — mely a társadalmi u. m. a családi életre is ki hasson — nem fajulnak s azért felhívja a gyűlést, hogy legfőbb kötelmünk magán és pártnézetek mellőzésével a közügyet előmozdítani, és saját háztartásunkban a jóllétet biztosítani, -—- a tiszta meggyőződés hangján és mindnyájunk által helyesléssel fogadott ezen beszéde nem csak azt eszközölte, hogy mind a jobb mind a baloldali bizottmányi tagok által teljes elösmerésben részesült s az eg’yes magas minisztériumoknál történt változtatásokat tudató felsőbb leiratok higgadtan tárgyaltatva, s a föispáni beszédből megértvén, miszerént: bizottmányunk által tervezett oskolák, még pedig Kézdi- Vásárhelytt ipar, S.-Szt.-Györgyön- gazdászattal összekapcsolt főnépiskola, Barothon földmives iskola és Kovásznán leányoskola, még e tanévben megnyittatni fognak, — mely örvendetes eredménye ohajjainknak főispánnak eddigis szerzett érdemeihez — mint a ki ezen intézetek létesítésében főtényezö volt — egy újabbat fűzött jogtudor Fauler Tivadar ö nagyméltóságának kiváló ezen székünk közmivelődése iránt tanúsított gondoskodásáért köszönet, s az igazságügyi tárcza átvétele alkalmából egyszersmind üdvözlő bizalmi felirat, Bittó István volt igazságügyér ö nagyméltóságának pedig a Háromszék területén szerzett két törvényszékért köszönő valamint Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter ur ő nagyméltóságának ezen tárcza átvétel alkalmából hasonlóan üdvözlő felirat határoztatok felterjesztetni, — de eszközölte egyszersmint azt is, hogy főszámtisztünk által nagy pontosság és lelkiismei'etességgel összeállított és előadott jövő évi költségvetési előirányzatunk általános feszült éi'dekeltség közt tárgyaltatott és hagyatott helyben. Ezen közgyűlés folyamán a részletes és körülményes alispáni jelentésből értesülve székünk ezen múlt félévi állásáról tudomásunkra jutott azon örvendetes körülmény is, miszerint lelkes honleányaink Báró Szentkereszti Stefanie urhölgy ösmert buzgalmas vezetése alatt Kézdi-Vásárhelyt vagy Sepsi-Szent-Györgyön egy székely leány-árvaház megalapítását tervezik, s habár az, ez időszerint meg csak terv, mindazon által az ugyanazon lelkes urhölgy vezetése alatt jelen hó 22-én Zágonba rendezett háromszéki gazdasszonyi tárlat, oly fényes bizonyítékát nyujtá az erély és buzgalomnak, miszerint: ugyanazon kezektől biztosan várhatjuk mi, hogy rövid időn élvezni fogják szegény árva székely leányaink, a tervbe vett merdxáz jótékonyságát, s épen ezen meggyőződésből habár sajnálattal is kénytelen volt közgyűlésünk a nemes Maros-Vásárhely városában alapítandó árvaleány menház bizottságának támogatásért ide juttatott felhívását azon indokból, hogy első sorban a magunkét vagyunk kötelesek pártolni, ez alkalommal egyszerűen csak tudomásul venni. Jelen őszi rendes közgyűlésünk — valamint az azzal szokásos kapcsolatos föispáni ebéd alatt úgy jobb mint baloldali bizottmányi tagoknál észlelt barátságos engedékeny hangulat azon örvendetes reményre jogosít, — hogy már valahára megszűnnek a párt szenvedélyek által oly mérvben okozott izgalmak, melyek ezen szék nyugalmát megzavarhatnák s együttesen a megye jobblétét eszközölve s egyszersmind hazánk s nemzetünk nek haladására és állami léteiének megszilárdulására szerencsések leendünk hatályosan közreműködhetni. Csik-Ménasag, szept. 24. ' Tűzvész. Azt hiszem, nagybecsű lapjának egyik hasábján a legborzasztóbb események közzétételére egy kis tért engedni fog. Ugyanis : Községünkben tegnapelőtt (vasára.) reggeli 4 órakor, midőn a hét napjain ellaukadt munkások fáradalmaikat gondoktól menten pihenék, tűz üte ki. A harangok vészt hirdető zúgása, a gyarapodó — kétségbe ejtő — „jaj-jaj“ ordítások sokat félőrülten iizének ki alvó ágyukból, kisdedeiket hónuk alatt fütyögtetve; s többé még csak egy rend öltönyért sem lehete visszamenniök. Nem, mert tombolt a végveszéllyel fenyegető vihar, dult-fult és hordta szanaszét a pusztító tüzet, ugy- annyira, hogy 66 perez alatt 67 gazdának, minden gazdasági épülete a láng martaléka lön. Egyetlen épület bámulatos megmentésének köszönhetni, hogy még van templomunk, s állanak megyei épségek. Ki tudná leirni ama borzasztó fájdalmat, midőn férj és feleség, gyermek és szülő s testvérek csaknem mezítelen egymásra borulva — a legrettentöbb ordítások között — ájultan rogytak a földre. Egyik az egyik megégett nőt, vagy férfit vondozá odább a men- helyre, mig mások összepörzsült arczukkal, megsebesült kezeiket előre tai’tva — a legiszonyúbb jaj kiabálás között — kétségbeesetten szaladtak, Istent, világot és embert ellenségnek vélvén. Ez a valóságos pokoli kín. — Mily tömérdek gabona, mennyi széna, hány sertés, kecske, liba, tyuk, stb. lett a tűz áldozatja! Csak egy embernél 600 kalangya gabona, 8 szekér, 9 sertés vált hamuvá. Zokogva sir a lelkem, midőn írnom kell, hogy ennyi szerencsétlen közül, sőt az egész községből egyetlen ember sincs semmi rnentesitő-társulatba beállva. Oh ember! ily romboló — koldusbotra juttató — elemi csapásokból tanuld meg már egyszer biztosítani vagyonúdat. Hisz az a sok megbecsíilhetlen üdvös intézmény mind a te javadra állitatott; de te sajnálod e czélra kiadni garasodat, inkább engeded tűz, jég, viz s más csapások által fölemésztetni ezereidet. Téged pedig kérlek kegyes olvasó, engedd könyörre szivedet, halld meg ennyi — égárnyéka alatt — kenyér, ruha, minden nélkül, s tán örökre koldusnak maradott szerencsétlenek zokogó esdekléséét; enyhítsd ezek jajos ! gyötrelmeit, bár legutolsó filléred, elvetett ruhadarabod vagy félretett legkisebb kenyérkareiddal, mert ezek a világ legszerencsétlenebbjei, kiktől még a bokor is meg- ! tagadja a szállást. Perczeink félelmesek, az éjét átvirrasztjuk, mert a szűnni nem akaró szél, mindegyre föléleszti a mélyre lehatott tüzet. Isten védje hazánkat, nemzetünket ilyen s más csapásoktól ! András György T a il ü g y. Miután a vallás és közoktatási miniszter ur a sepsi-szent györgyi, к.-vásárhelyi és gy.-alfalvi felsőbb i népiskolák megnyitását október 1-ről lö-tLikére, a ba- róthit pedig november 1-re méltóztatott áttenni: erről érdekelt szülök értesittetnek. Aiguer Lajos pesti buzgó könyvkiadó a nála megjelent tankönyvekből az idén több mint ezer forint értékű példányokat küldött ingyen a Magyarországban létező iskolák igazgatóságainak, miáltal a tanügy párto- ; lásának szép jelét adta. Vegyes. (Királyunk S a néniéi császár) novemberben Drezdába mennek a szász király aranylakadalmára. (A perzsa sah) jövő év tavaszán meglátogatja Európát, hol Xerxes óta egy perzsa uralkodó sem volt. (Főispán és honvéd) Patay András főispán, szabad- ' ságolt honvédkapitány a hadgyakorlatokon megjelent és kötelességének eleget tévén Debrecenbe tért vissza, fő- ispáni hivatalát elfoglalandó. (A maros-vásárhelyi jótékony nőegylet) által rendezett tombolajáték teljes tiszta jövedelme 175 frt. 36 kr. és egy arany. Ugyanazon egylet részére az ottani mü- ! kedvelő társaság által szept. 25-én tartott színi előadás I 84 frt. 70 krt. eredményezett. (A román képviselők clubja) megalakult, vannak haton, határozat: 1. a club megtartja eddigi jellegét. 2. a felirati javaslatra nézve — a közelükben levő szerbekkel vegyes ülés rögtönöztetvén Trifunácz felolvassa a Miletics programmját. Erre fölkelt Román Sándor s rövid velős beszédében s tiszta érvekkel a javaslatot — mind alakja, mind tartalma tekintetében visszautasítja, szerinte nem föl- irati javaslat, hanem egy vádsorozatot tartalmazó irat, melyben a személyes piszkolódás legnagyobbb szerepe játszik. Végül Mocsonyi Sándor indítványára a román club nem fog külön javaslatot beadni, csupán — a többség javaslatához — némely módosítással kíván járulni. — * (Alldrássy Gy. grófol) a szultán a legnagyobb kitüntetésben részesité, adván neki a brilliantos nagy os- mauie-rendet. (A „P. .1.“ jcléllli) hogy több bécsi capitalista Pesten nagyszerű német színházat akar létesiteni. A napokban Pestre jönnek, hogy a viszonyokban orientálják magukat. A mig a magyar népszínház felállításával leesnek, addig nyakukra jön a pestieknek egy uj germanizatori intézet. A brassai magyar társalgó egylet idei őszi közgyűlése múlt számunkban tévesen volt szeptember 8-ára téve. Az emlitett közgyűlés október 6-áll lesz délután 4 órakor. A Brassóban deslvériilt nemzetiségek német pártjának f. év szept. 30-án tartott közgyűlésén gymnasiumi tanár Herrmann Antal választatott meg a bizottság elnökévé. Е&У jól képesített tanító nevelői állomásra vagy privát órák adására ajánlkozik. „Kronstadter Álpenvereiu“ í‘éle tourista egylet alakult szept. 22-én a Királykö ormán. A brassai r. k. Tőgymnasiunmal e tanodának a nyolezadik osztály felállítása által történt kiegészítése folytan szükségelt tanárt a helybeli r. k. egyházközség szept. hó 15-én választotta meg; a kinevezést október 2-án vette kézhez az uj tanár Haupt József helybeli segédlelkész. Közgazdaság. Lótenyésztés. (Folytatás.) Tudniok kell a lótenyésztőknek, hogy később kétszeres költség se pótolja vissza a csikóknál az első évben elhanyagolt gondozást és jól tartást, mely által már is sok van megnyerve, s mi nem is kerül oly sokba. Naponkint egy pár marok zab s egy pár font jó széna, éjjelre puha tiszta fekhely, reggel tisztogatás és mindenkor jó, szelíd bánásmód. Ezt minden szegénységünk mellett is megtehetjük, a kinek körülményei pedig ezt sem engedik meg, az ne legyen lótenyésztő, hagyja kanczáját inkább meddőn! A középfaj táj u csikó rendes tartás mellett az első évben 15 hüvelyknyit nő magasra, a 2-ban 5-öt, a 3-ban 3-at, a 4-ben 2 (/„-et, az 5-ben y2-et. Elegendő élelem nélkül a növendék ló eltörpül, mit nem lehet többé helyreütni; a rendesnél jobb tartás mellett erősebben nő, mi által a ló magasságban egy maroknyit, sőt többet is nyer. A rendesnél erőteljesb tartás az anyakanczánál jo fü vagy széna mellett naponkint 3—-4 kupa zab, a csikóknak mihelyt takarmányt kezd enni y4 Lupa, később három éven át 1 kupa zab, mi a 2. es 3. évben jó szénatartás mellett У2 kupára is apadhat, de kevesebbre nem. Ha gazdaságunk folytatására egy pár anyakanczá- kat is használunk, ezeket ki nem szabad 4 év előtt hágatnunk, nem szabad igen fárasztanunk, hasas korukban kivaló kímélettel bánunk velük, csikozás előtt és után 4 héttel csak rendes mozgásra használjuk, a nyári munkán kifáradtakat nem kell nyargalva a ménesbe hajtanunk s onnan kora reggel kiméletlenül elhoznunk, éjjel pedig takarmánynyal kell ellátnunk. Hogy a Rikán belől szőlő nem terem s a török- búza is ritkán érik meg tökéletesen, az nem a mi hibánk, de hogy éghajlatunkhoz illő őseinktől ránk hagyott, tiszta vérű jó tulajdonságú kapós magyar lófajunk, válogatott, alkalmas állodalmi csődörök mellett elpusztuljon, az sajnos ! Szomorú, hogy nagyobb birtokosainknak еёУ négyes fogat beszerzésére egész Erdélyt be kell utazniok. Egy székely gazda ezeket jegyezte meg: _ -Az ily csikoneveléshez nyári istálozás kell, mi nyári takarmány nélkül nem lehetséges, ezt pedig nem termeszthetem, luezernást nem állíthatok; kevés kaszálóim takarmánya igavonó marháim teleltetésére sem elég, téli takarmányomból nyári istálózásra misem marad; ha tavaszi határba takarmányt termesztek, nincs törükbu- zám, árpára. Szerencse, hogy közös ménesben tarthatom jó vérü két tenyész-kanczámat, melyeket minden két hétben egyszer látok, mikor sót nyalni haza jönnek, de ekkor a csikóikba bele nem gyúrhatom a két heti angol zab competentiát — s igy nyomorgunk, a hogy lehet. Fájdalom! igaza van ezen gazdának s igaza lesz mindaddig, mig nem lesz tagosításunk! (Folytatása következik.) Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: Нптшапп Alllitl.
