Napi Hírek, 1921. július/1

1921-07-04 [0015]

A/£D nekem kötelességem és szerencsésnek érzem"magamat

5 hogy ezen(hágy szabadságühriepen itt a szóbor alatt leróhatom a nemzetnek és a székesfővárosnak soha el nerarauló háláját a nagy amerikai nemzet iránt; /Éljenzés„/ Én azt hiszem, hogy annak á~ rokonszenvnek az alapja,.amelyét"a nagy araérikai nemzet érez a rái kicsiny hazánk iránt 'az, hogy mindkettőt ugyanazok az ideálod a szabadságszeretet Ós a tiszta" demokrácia eszméi hevítik, Ennek az eszmének volt példaképe Washington. Ezért van az hogy az o nemes emléke epp ugy él minden aagyaf szivében, mint ahogy él minden amerikainak a szivében ís/Amidőn léteszem a székesfóV város koszorúját á nagy hősés nagy államférfiú szobrának talapzatára, hódolok á nagy amerikai nemzet Géniuszának, amelynek annyi Köszönettél és hálával tartozunk. De egyúttal kifejezést adok annak a szent hitemnek és reménvemnek, hogy a közös harcért á közös eszméért vívott küzdelemben végre Magyarország is el fogja érni a diadalt; az 5 dicső feltámadását! /Éljenzés./ A polgármester beszéde után Ludwig Ernő főkenzul angol beszédben méltatta a nap jelentőségét és Washington történeti alakját. Washington - úgymond az "amerikai "nemzet ideál jainak megtestesülése volt; mindenekelőtt bátor és igazságos,, 0szsraélyesitetté meg az amerikai nép szabadságszeretetét. Washington Düdapésti szobrának ikertestvére Kossuth Lajos clevelandi szobra, Miudkettőt~ánérikáí magyarok állították fél és minden év március 16-én összegyűlnek előtte á magyarok és amerikaiak ós"egyesülnék a'szabadság ünneplésébén7 Á szabadságszeretet e" szoiidáritásö" hozott bennünket ősszé a mái napon is. El kell felejtenünk mindent, ami á múltban elválasztott bennünket, A néffizeték nem élhetnék folyton háborúban, mért él kell jőniti az időhekj midőn ráunnak á folytonos öldöklésre és ujbŐT békében kivárrrtak élni egvmássál. Akfcor Wás&ington tündöklő példájához kell fordulni ók ihletért, mert áz ő történelmi alak .iá mutatja lijég s

; miként volt lehetséges" a világ egyik leghatalmasabb; legcivilizáltabb államát felépíteni az emberiség örök hasznára. Majd Gfant-Sraitli araerikai követ lepett az emelvényre es meghatott'szavakkal köszönte meg az amerikai nemzet és annak első"elnöke ünneplésére tartott szép beszédeket ,_Százhe§yvenöt év elÖtt" - ügymond - a csekély számit, de mindenre eltökélt angol amerikai" gyarmatosok kikiáltották függetlenségüket az . ányaországt Ől és hála azon körülménynek", hogy Angii a akkor "másfelé volt elfoglalva, vaiamint egyétr tényeknek, függetlenségüket Az ellenségeskedés megszüntetése után az "uj nemzet"némileg kimerült, Vi sión t Angliát bosszantotta vereségé'', Akkoriban ugyancsak álig* gondolták volna az angolok^hogyvalana Washington

1

:ak emléket fognak" állítani, egy londoni; székesegyházban^ Vagy hogy egy nagyút ódának szobra London egyik térén fog állni. Senki sem hitte" volná, hógy eljön még az idő, midőn bé fog"bizonyulni, hogy a harc áldásos volt mindkét részre. Pedig tényleg ugy volt, Há á harc ném ug^y végződött volna," az észak araárikai kontinens népei soha sem érték volná él a gazdasági és politikai fejlettség e fokát, valamint Anglia sem tette volna magáévá azt a tanulságot, mélynek későbbi alkalmazása lett jórészt alapja jelenlég^ világiiatálmi állásának, Népszerűén szólva éz a tanulság ebből állt," hogy az ember ne" igyekezzék gyerraekeinek minden lépését előírni, ha egyszer a felnőtt kort térték/

él) és ne követelje ezektől a gyermekektől háztartása fen tartását anélkül, hogy be-* lészólást ne engedne ennek a háztartásnak vezetésébe, Á beleszólás nélküli megadóztatás ellen emeltek fel az amerikai ősök szavukat, roig angol táj rokonaik zsarnoki hajlamú német királyukkal azt hittek, hogy joguk van"kényük-kedvük; szerint megadóztatni a gyarmatosokat

}

'kiknKek hallgatás a kötelességük; Anglia megtanulta ezt a leckét.;alkalmazta azt többi gyarmataival szemben "ós" igy biztositcfcta á később elért bámulatos virágzást^ Egyetlen nép sem "tanulta meg olyan ióT ezt a leckét ^Némelyik még most sem konyít hozzá/Hasonlóképpen az amerikai unió déli államai vereségük következtében sokkal erősebbek lettek; mint amilyenek lettek volna, ha különállásukért vívott négyéves véres háborújukat megnyertek volna, A tanulság;,amelyet' ma ís messzivlelhetünk, az hogy nemzeti szerénesetlen segélj na toölcsen kihasználják őkétj ráeg jóra f órxídulhatnak

?

> ás hogy nemzeti sikereket arra kell felhasználni, hogy a vesztés félbén ezt az érzést ébresszék^ Ezért; szóigála az amerikaiaknak nagy "elégtételül, hogy jelentekenyen hoziájárulhattak Közép-Európa népeinek rehabilitálásához, amely körülményt magyar részről oly melegben elismertek, A történelem a magyar faj"életképességének bőséges példáját szolgáltatja. Nem lehet 'tudni, vaj£on tényleg nagyon merész-e az a jóslat, hógy a magyarok a Nemi Nemi" Sonal szellemét és lényegét nem ugy fóg

v

iák-e megvalésitani békés versenyben "és együttműködésben. ipasködással és a jobb jövőbe vetett hittel, hogy még a többi népek irigységét fogják felébreszteni, A nagy té,széssölfogadott beszéd után Kende Géza, az Amerskai Magyar Népszava szerkesztője^helyezte a szoborra szép beszéd kíséretében az amerikai magyarság koszorúját, /Folytatása következik,/ S ó m a , július 4» / Stefani/ Hivatalosan közlik, hogy a király elfogadta a Gioli tti^kormány lemondását és as uj kormány megalakításával Bonomit bista meg

m Róma, július 4* / Hivatalos//S-*tefani/ As uj kormány a kö vetkesőkép alakult meg; Uinisz terolnők, belügyminiszter és idei ilen* sen külügyminiszter: Bonomig Gyarmaiügy i miniss ter; Girardini Igazságügyminiszter; Badino. Pénzügymini sz te r; Soleri, •• Kincstári miniszter: Nava* Hadügymini sz te r: Gasparotto. Tenoerészeti minisz Mer : Bergamesoo^ Közoktatásügyi miniszter; Corbino* Közmunkaügyi miniszter; Miohelit Földművelésügyi miniszter; Maury'

t Ivari és kereskedelmi miniszter; Belotti. Munkaügyi és népjóléti miniszter; Beneduoe, Fosta és táviróügyi miniszter: Giuffrida. A felszabadító tt területek, minisztere; H&neri

t A külügyi táncát Marchese áella Torretta válaszának megérkezéséig Bonomi ideiglen? sen vállalta, /MTI/ f§ Bukarest, július 4. A román •vezérkar Aradot, íegyváreitot as Temesvárt a hadi zónából kivette, /lüll/ §§ á r a d s jalius 4. A Banoa Fr&wo Bomania aradi fiókjai amely rendkívüli befektetések utján az aradi kősuti forgalom lebonyolítását célozta, megfcesdte felszámolását* /MTl/ ra« x-i