Napi Hírek, 1921. július/1

1921-07-04 [0015]

^ ttadáSc' . /• i il U K II i- L H K \ c jul iu* 4. % /A Washington emlékünnepről szflld tudósítás folytatása

f

/ ;- Nem a véletlen játéka - mondotta"-, hogy ezen a szent napon . melyen as amerikai rép lelkes 'rajongással rója lé a kegyelet adóját a nemzeti függetlenség oltárán, mondotta ki a kongresszus az Egyesült Államok és Németország, Ausztria, valamint Magyarország között való háborús állapot megszűnését. Ezzel áz óriási jelentőségű aktussal lehullott áz amerikai nép szeméről az á fekete szemkötő. amely látásában akadályozta s visszatért Varázslatos diadálmassággalá nemzet atyjának, Washingtonnak, az igazságnak szelleme,. Magyar föl dön emelt szobrot Washingtonnak és ^merikábán Kossuth Lajosnak az amerikai magyar ság « Ez sem á védetlen játéka, AnT\ak a láthatatlan hidnák, mely átíveli az óceánt s összeköti áz amerikai magárságöt a külön hazával,' éz a két szobor az erőssége és pilléré, A világtör&wZeJt* két halhatatláciának, Washington

w

es Kossuth világító szellemének ölelkezóséből föWJmegszülőtoi_ az á testvéries megértés, amely Kelet és Nyugat ii©adságszérető népét j az "amerikait és á magyart összeforrasztja, És az üj fényesség tüzéből á régi szent határokat átfogó szárnyaival újkori PhŐnixként fog feltámadni * a régi, de szabad Magyarország, Ezt jelképezi a két szobor. Dr." ' pufcy, az amerikai Szabadság szerkesztője, e nagy lapnevében, mélynek kezdeményezésére emelte áz amerikai magyarság a két szobrot, néhány rózsát tett a talapzatra, az amerikai magyarság tengerentúlról küldött kézszorításának szimbólumaként . Mrégül grőf Appönyi Albert angól nyelven tartott" záróbeszédében hangsúlyozta, hógy a Magyar-Amerikai Társaság megalakulására nem lehetett volna alkalmasabb ivapot találni ,mint az amerikai szabadság születésnapját. Ez a bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet szimbolikus vonatkozásokat keres az amerikai ideálokhoz, Washington budapesti szobra pedig két dolgot hirdet; Világos megismerését azon alapelvnek, mélyén az~ ameril•H; nemzet nagys^á nyugszik és az araerikai nemzettel váló álandó rokonság érzését. Ami a rokonságot, a Fásonlőságot illeti, az amerikai és a magyar szabadság eszméje különböző ugyan, azonban azjalajc nem lényeges, áz alak", a külső körűimé.. 1 nyek^ éredőjóV mely kör szakönként, népenként változik .A szellem, a lényeg azonossága "a fő", éz'," ; az összekötő kabóca a két nemzet között és lényegileg mindakettőnek közös ideálja- a szabadság és függetlens£g szeretete. Á magyar nép számszerű kisebbségét ellensúlyozza érőfeszítéseinek'nagysága. A magyar szabadság talán egyjías kápolna azokhoz a hatalmas dómokhoz hasönlitva.amelyéket Amerika hőséi a szabadság tiszteletére építették, azonban e kis kápolna építésére nagyobb megerőltetés kellett, mint az angol vagy amerikai szabadság megvédéséhez. Az emberiség annak a tiszteletére állit szobrot, akinek emlékét nemzedékeken át megakarja őrizni.És ha ez a szobor egy eszmét örökit meg, ja/min?hogy Washington szobra azt örökíti meg

f ugy ez azt jelenti, hogy hüék akarunk maradni a megörökített eszméhez minden bajban és szerencsétlenségben Ez a szobor sértetlenül és tisztelettől ffvezve áll a háború tragikus incidense folyamán .ép ugy,' mint Kossuth szobra ugyanakkor Clevelandban.Es itt.mint ott érezték az embeL rek, hogy a szobrok által megörökitett eszményéknek tul keli élni a háborút. Alacsony kulturfokról tenne tanúságot, ha koronkénti haragunkat a mult nagyságáinak emlékén töltenénk ki -itfiitr azt szomszédaink teszik. Amerikai vagy magyar ember ilyén barbárságra képtelen volna. Es igy a szobrok megmaradtak állandó jelképéiként az eszménekjhogy a szerencsétlenségek, melyek elválasztanák bennünket,mulandók, de az eszme , m el y égye sít,

1 ör ökkó" éln í f og 9 Az oh n ém z é t s or s á,« roelyu ek magas ideáljai vannak, ép oly örökkévaló, mint az ideálok ^ . maguk, és a széllémet,amely azokból kisugárzik, semmisem képes megtörni. BU-a pedig az amerikaiak meg akarják ismerni áz európai viszonyokat és kérdik ..önmagukat, hogy melyik az a nép.melynek jellemében a^legtötrfe hasonlóságot találják a saját jellemükkel, melyik az a nemzet, mely évszázadokon át küzdött a szai. báds'ágért ,inely minden áldozatot meghozott a kultúráért haladásért és emberi eszmékért, erre csak egy válasz lehet és erttt^ válaszra alapitia Magyarország igényét Amerika rokonérzésére. Az amerikai jótékonyság már valóság|al csodákat müveit az egyéni szenvedés" enyhítésé tekinteteben. B&'&a csodálatos munkásság emléke örök hálával fog élni a magyar nemzet szivében.De a nemzet maga nem jótékonyságot, hanem igazságot kér,és ha Amerika más népeknek igazságot szolgáltat, ugy ezáltal saját mat

ának is igazságot szolgáltat, mert hü marad saját magas ideljaihoz. Ezzel az ünnepség a Himnusz eléneklésevel ért veget./MTI./ Ma délután 6 óra 10 Derekor Auguszta és Zsófia főherceanők, továbbá Jós«*/ /e reno főhercég ismét . látogatást "tettek as orszáfos fényképészeti es rokonipari kiállításon a váro«liqeti Iparcsarnokban, ahol a ragyszamű közönséq meleq szere tettel Oveste körül a fenség es verds~ aeket. A kiáll itás területén körülbelül másfel órat időztek. Prága, július 4. A M.T.I. tudósítójának jelentése./ A Tribuna jelentése szerint az orosz szövietkormány hivatalosan felszólította a cseh bányavállalkozókat, hogy a széntermelés emelése cél iából küldjék ki oda műszaki embereiket. Az 1916. év 2200 millió pud termelésével szemben 1920.-ban csak 460 millió pud volt a "termelés. ' ^ŰUTX VJt* Róma, iulius 4. A portorosei konferencián résztvevő államok többsége elfogadta áz angol kormánynakJ,inditványát, hogy a portorosei konferenciát csak a nyár végén tartsák meg. A konferencia összeillésének napját annak idején Közölni fogják. /MTI./ §§ Arad* Július 4. A bánáti sva* egylet 750 bécei gyermeket nyaraltat a BánltJban és Ara*m. I gyermekek szombaton megérteitek. /MTI/ / 5 Keszthely, Július 4. Több fővárosi lapban a keszthelyi helikoni emlékmű tervezőjeként Kutassy Imre sze

repel. Bzzel szemben megállapítandó, hogy ez emlékmüvet Beisohl ; , „ Z~r~* Tmre a*ilis városbíró kezdeményezésére Török Kálmán HAV. f

^lügyelo cezí?fi»!fntt él Szokolv Béla festoBÜTe^./mindketten Marcevásárhelyről meISjemW temeffi homokkő, az oszlopok pedig a heroeg *e*tetios *»3T»A

? P J y