Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1915

Vidákovich Dániel: Palczer Ernő, 1842—1916.

a gondolatot Kossuth már 1848-ban, amikor ezt hirdette: "Csak a szabad, önálló nemzet annyira ur otthonában, hogy teljes erővel fejlesztheti anyagi és gazdasági érdekeit." Így látom szoros kapcsolatban a nagy március Idusát jelen napjainkkal. A márciusi hősök vérontás nélkül vivták ki a győzelmet. Most a meg­értő szónak nincs keletje. Testvéreink, apáink véres csaták pusztító fergete­gében védik a márciusi örökséget és nagyobbra kovácsolják nemzetünk cí­merét. A pőrölyütés messzire eihangzik s amerre szava elhat, az emberek leveszik kalapjukat, mint a déli harangszóra és tisztelettel ejtik ki a magyar nevét. So.cat áldoztunk, de a haza mindenelőtt! Minden ház, minden kunyhó a haza oltárára tette legdrágább kincsét. Nincs olyan család, hogy nem volna kit félteni az ellenség golyójától. Elmentek mind s egyik részük már vissza­tért. Sokan aranyéremmel, va ^kereszttel jöttek haza egy kis pihenőre, ezren és ezren halotti szemfed ivei tértek örök pihenőre őseik sírboltjába és még többen, százezren idegen földben, néma hant alatt álmodnak nemzetünk di­adalmas. dicsőséges jövőjéről. Kedves ifjak! Mi a kötelességtek, hogy 'majd a harcból babérrel vissza­térő testvéreink, apáink előtt ne szégyenkezzetek? Gyűjtsetek szellemi erőt és lelki kincseket, hogy dicsőségben, területben megnagyobbodott hazánkat majd a boldogság felé vezessétek. Megtakarított filléreiteket tegyétek a haza oltá­rára. Sok az apátlan gyermek, segítsétek, szeressétek őket testvéreitek gya­nánt! Ezer és ezer mankó kopog városaink utcáin, ha csonkakezii, féllábú hőst láttok, emeljetek kalapot előtte ! E nagy évforduló estéjén főképen hoz­zátok szólok kedves ifjak, akik abban a korban vagytok, hogy csakhamar a könyvet fegyverrel, a tollat karddal cserélitek fel. A magyar ember legszebb jellemvonása a vallásosság, a hazafiság és a bátorság. Erről a három nemzeti erényről, sohase feledkezzetek meg! Imádságtok ostromolja az Egek Urát, hogy áldóan terjessze ki kezét szegény hazánk felé, a hazaszeretet adjon nektek erőt minden nélkülözés elviselésére és a bátorság irányítsa lépés­teket. A győzelem után szeretettel visszavárunk! Polcser Ernő született 1842. évi augusztus hó 24-én Kolozsvárt jómódú szülőktől. Atyja: Palczer János 1857—1870-ig Kolozsvár külközép­tized kapitánya, azelőtt vendéglős. Anyja: Larrivé Zsuzsánna. Iskoláit Kolozsvárt végezte s az ottani kegyes-tanitórendi főgimnáziumban tett érettségi vizsgálatot 1862-ben. Ezen év augusztus havának 26-ik napján belépett a kegyes-tanitórendbe. A próbaév eltelte után a rend kormánya Nagykárolyba helyezte, itt ezen 1863—64. iskolai évben heti 16 órában tanította az I. osztályban a latin és magyar nyelvet, a földrajzot és a szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom