Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-02 / 40. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Igen, a hazafiság, mely épp úgy lelkesíti az agráriusokat, mint a merkantilistákat s mely hangosan követeli, hogy a két vetél­kedő fél hagyja abba a testvérharczot, bé- kiiljön ki egymással s vállvetve együtt mű­ködjék a haza jóllétén. Színészet. Krémer Sándor színtársulata e héten fe- j jezte be előadásait, általában csekély érdek-! lődés mellett, a mennyiben a hideg idő a közönséget a színházlátogatástól visszariasz- j tóttá. Kivételt csupán a Lónyay Piroska jutalomjátéka képezett, melyen a kedves primadonna iránti meleg rokonszenv és sze­retet telt házat hozott össze. Szerdán, szept. hó 24-én „Lotti ezredesei“ czimü bohózatos operette került színre. Be­tegsége után ebben lépett fel először Lónyay Piroska ugyancsak a régi kellemes hanggal és vidám ügyességgel játszva. A közönség j számtalanszor kihívta s tapsolta az ének­számokat, ügyesen lejtett tánczait megujrázta. j Ismét elragadta a közönséget. Mellette Kré­méi' és Ligeti tartották ügyes játékukkal a közönséget állandó derültségben. Igen ügye­sen játszottak még Ferenczy, Jávor Aranka, Polgár Fáni, Bátosi és kellemesen énekelt Tordai Adél. Csütörtökön, szept. hó 25-én Ferenczy; József jutalom játékául Géczi Istvánnak „Régi szerető“ czimü népszínművét adta elő a tár­sulat. Ferenczy egész idény alatt a közön- j ség kedvencze volt, mégis teljesen érthetet­len részvétlenséget tanúsított iránta, a meny- nyiben a színház majdnem üres volt. Pedig ez esti előadás egyike volt a legsikerülteb­beknek, minek a megjelentek tapsokkal s éljenzéssel gyakran kifejezést adtak. Lónyay Piroska mint magyar menyecske elragadóan | kedves volt és meleg érzéssel énekelte a szép magyar dalokat. Nemkülönben Tordai Adél szép pásztorlányka volt s drámai sze- repét nagy érzéssel játszotta meg. Ének­számait megtapsolták, megujrázták. Igen bájos volt a kis 6 éves Nasvera Irmuska. j Ferenczy érczes baritonja hatalmasan érvé- i nyesült ma és szerepében a tipikus nép j fiának kitűnő alakítását nyújtotta. Bátosi, j Krémer, Polgár Fáni szintén kitűnőek voltak j s ügyesen játszottak még Jávor Aranka, Ligeti, Szilágyi, Szerdahelyi. Pénteken, szept. hó 26-án „Katalin“ ope- i rette került színre másodszor, mindennek daczára a szép zenéjü darabot elegen néz­ték végig s valóban élvezetes előadást lát­hattak. Lónyay Piroska mint Germaine had- [ nagy elragadóan kedves kis katona volt s szép énekével, ügyes tánczával, temperámén-; tumos játékával teljesen megnyerte a közön-1 ség tetszését, mely többször kihívta s meg­ujrázta dalait. Nemkülönben kedvesen és érzéssel játszottak s énekeltek Dombi mint Katalin czárnö, ki híven alakította a büszke szerelmes asszonyt és Tordai Adél, őket is ! sokszor megtapsolták. Krémer, Bátosi, Fe-1 renczy, Jávor Aranka igen jók voltak. Szombaton, szept. hó 27-én Hennequin és | Duval újdonsága: „A zsába“ czimü bohózat került színre. Férfi és női ravaszság, furfang küzd egymással e darabban s e küzdelem köré csoportosulnak a komikus helyzetek. Mu­lattató, nevettető előadás volt. Különösen kiemelendő Lőrinczi Erzsi, ki mint furfangos falusi menyecske a fővárosi kalandhőst le­leplezi és megnyerő képét adta a ravasz, hamis'asszonykának. Bátosi és Krémer nagy­szerűen játszottak s az. ő szerepükben ügye­sen érvényesített komikummal állandóan fenntartották a közönség derültségét. Bera és Ligeti szintén jók voltak. Vasárnap, szept. 28-án: „Ababa“ Ordon- nean ügyes operettéje került előadásra telt ház előtt. Egyik legjobb alakítását s játék és tánczbeli ügyességét láttuk e darabban Lónyay Piroskának. Bájos baba volt, gép- szerü mozdulataival és szakgatott énekével j híven alakította a babát, mely mint gépezet jár, tánczol, beszél, énekel." Táncza elbájoló i volt. Többször kihívták és megtapsolták. Szépen alakított és énekelt Domby, mint fiatal barát s -őt is többször megtapsolták. Különösen remekelt ma Ligeti, bemutatva igyekezetét s tehetségét komikus szerepekre, j Jók voltak még Polgár Fáni, Ferenczy, Tordai, í Szilágyi. Hétfőn, szept. 29-én volt utolsó előadás. Lónyay Piroska jutalomjátékául adatott elő „Az őrnagy ur“ czimü énekes bohózat. A Lónyay Piroska iránti szeretet telt házat hozott össze, sőt a látogatottság csupán az ő személye iránti rokonszenvnek köszönhető, a mennyiben maga a darab leplezetlen fri- volságával, drasztikus pikantériájával nem érdemli meg, hogy színpadon elöadassék, hol műélvezetet, szórakozást és nem meg­botránkozást keres a közönség, legalább leg­nagyobb részben. Ily darabok a sziniroda- lom fattyúhajtásai, melyek nem érdeme­sek a megtekintésre s legkevésbbé alkal­mas az ifjúság szép érzékének s lelki műve­lődésének fejlesztésére. Egyébként az elő­adás igen sikerült volt, első sorban illetvén a dicséret természetesen a jutalmazott Lónyay Piroskát, ki úgy énekével, mint eleven ügyes játékával egészen elragadott mindenkit. Mind­járt fellépésekor virágzápor, csokor és szűnni nem akaró taps fogadta, s utóbbi előadás alatt többször is ismétlődött. Lelkes ővácziók- ban adott kifejezést a közönség kedvencz primadonnája iránti meleg szeretetének és igaz rokonszenvének, melyet Lónyay játéká­val, hangjával, tánczával, bájos külsejével s egyéniségének varázsával, meg is érde­melt. Kitűnő partnere volt Krémer, az őt- nagy ur, híven adva vissza a katonatempót. Bátosi, Ligeti nagyon jók voltak, utóbbi különösen ügyes mimikájával keltett derült­séget s aratott tetszést. Jávor Aranka, Pol­gár Fáni, Torday, Szilágyi ügyesen játszottak. Ezzel a társulat befejezte előadásai so- rozatát s innen Eperjesre távozott. HÍREK. —? A király nevenapja. Mint minden év­ben, úgy ez évben is megünneplik városunk­ban ő felségének névünnepét. F. hó 4-én szombaton d. e. 9 órakor az évforduló alkal­mából szent-mise lesz a róm. kath. tem­plomban, a melyen a hatóságok testületileg fognak megjelenni. — Október 6. Az aradi vértanuk emlé­kére e hó 6-án, hétfőn reggel 9 órakor a róm. kath. templomban gyászmise lesz. — Jótekonyczélu hangverseny. Fülöp Riza, a craiovai nemzeti színház volt opera colora- tur-énekesnője, úgy az országban, mint 'a külföldön általában elismert egyik legjobb hangverseny művésznő, — a helybeli Kossuth- szobor javára, szombaton, folyó hó 4-én, a régi kaszinó nyári helyiségében — Sziklay Leó a városligeti színkör tagja és Fülöp Alfréd zenetanár, a szerb királyné által kitüntetett zeneszerző közreműködésével, — Bunkó Vincze szatmári zenekara kísérete mellett — hangversenyt tart a következő mű­sorral: 1. Nagy ária Katalin operettéből, eredeti orosz betét, énekli Fülöp Riza. 2. A vallomás, legenda, szerzé és előadja hegedűn Fülöp Alfréd. 3. Lefejezési nagy ária Hunyady László operából, énekli Fülöp Riza. 4. Ugyan kérem, hol a lakásom? monolog, előadja Sziklay Leó. 5. Nagy ária La Traviata ope­rából, énekli Fülöp Riza. 10 perez szünet. 6. Fohász, Szulamith operából, énekli Fülöp Riza. 7. Magyar ábránd, hegedűn előadja Fülöp Alfréd. 8. Pásztor fiú, magyar népdal, énekli Fülöp Riza. 9. Fuzsitus muzsikus, monolog, előadja Sziklay Leó. 10. Keringő, románcz a Gésákból, énekli Fülöp Riza. Helyárak: Páholy 8 korona. Oldal- és kör- szék 2 korona. Zártszék 1 korona 40 fillér. Földszint 80 fillér. Diák- és katonajegy 60 fillér. Karzat 40 fillér. Egy műsor a pénztár­nál 20 fillér. Jegyek előre válthatók Eigner Simon könyvkereskedésében. Tekintve a jó- tékonyczélt, felülfizetések köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. A rendezőség. — Eljegyzés. Botfalusi Both Gyula m. kir. honvédhadnagy, társadalmi életünk ismert tagja, múlt hó 28-án tartotta eljegyzését zanati Zanathy Leona kisasszonynyal, Zanathy Mihály helybeli kir. közjegyző kedves és szép leányával. Sok szerencsét kívánunk a kötendő frigvhez! — Uj „dr“. Hetey Zoltán pénzügyigaz­gatósági fogalmazó-gyakornok, a napokban a kolozsvári egyetemen az államtudományok tudorává avattatott. Gratulálunk! — Esküvő. Dr. Izsaák Elemér rozsályi nagybirtokos f. hó 26-án esküdött örök hűsé­get Pogány Mária úrnőnek Urmezőn. — Hegyközségi közgyűlés. A hegyközség folyó évi október hó 5-én közgyűlést tart, melyre az érdekelt birtokosok ez utón is meghivatnak. — Vizsgaletétel. Ptyánk Sándor, főgym- ; nasiumunk volt jeles tanulója, Ptyánk György | helybeli gör. kath. tanító fia, múlt hó 27-én a kolozsvári egyetemen szép sikerrel letette a tanári szakvizsgát. Gyászhir. Schmidt József a helybeli Nép­bank volt főkönyvelője, Nagykállóban a gyógy- I intézetben múlt hó 29-én elhunyt. Béke poraira! Zola Emil (szül. 1840. f 1902.) A világ- irodalomnak nagy halottja van. A francziák legnagyobb és legnépszerűbb Írója Zola [Emil hirtelen elhunyt. Este lefeküdt és j reggelre halva találták. Kiömlő széngáz ölte j meg. Zola Emil irodalmi munkáival oly j páratlanul nagy sikert ért el, a minőnek csak igen kevés iró örvendhetett. Ö volt megteremtője az úgynevezett naturalisztikus iránynak, melyet ulána egy . csomó, külö­nösen franczia iró követett, az ő inten- czióit többnyire- félreértve, igen kevés sze­rencsével. — Világraszóló szenzácziót kel- j tettek nagy munkái, melyekben kiváló mű- I vészettel, Meissonier ecsetjére méltó filigratn I — detail lirozással festette a franczia erköl­csöket, mesteri vonásokkal, leplezetlenül állit­ván pellengére a világváros társadalmának félszegségét, pazar romlottsággal teli fény­űzését, kíméletlen őszinteséggel, merész vo­násokkal és forrón érző szívvel ecsetelvén az elfajulás vad tobzódását, züllő és sülyedő párisi morálját. Munkáinak nagy értékét és jelentőségét a bennük levő ragyogó igazság, nagy humanizmus adja meg. Sikerei rugóját a vidék vagy fölemel az égig, vagy eldobom az ecsetet. A vége az lett a beszédnek, hogy kosz- tot és kvártélyt kért, mert — amint tudja — ez vendéglő is egyúttal. Blum Éliás ur eleintén habozóban volt, műértőleg végig nézegette a művész urat, aztán szellemes- kedni kezdett, hogy ő vendéglős ugyan, de a vendéglője az a nagy szin ott künn, szem­ben a házzal, az pedig nem igen alkalmas szállás az ilyen uraságoknak. A végén mégis csak megjuhászodott, mert hát a festő előre ígérte a fizetést, aztán meg hatalmas párt­fogóra talált Rezsin kisasszony személyében. Bekvártélyozták az én szobámba. Örvendtem a dolognak nagyon. Egy hangulatokban utazó kezdő piktor és egy szintén hangulatokban sínylődő poéta-féle ember jól illenek egy­máshoz, tehát hamarosan megbarátkozunk és jól megértettük egymást és Rezsin kis­asszony jól megértett mindkettőnket. Napközben nem igen érintkeztünk, mert hát a piktor jókor reggel szedte a sátorfáját és ment ki a hegyek közé, éu egész áldott nap Izor urfit idomitgattam, Rezsin kisasszony pedig tovább is regényt olvasott, sakktalányt fejtett lóugrás szerint, társalgóit a „zöld szalonban“ és —: amint észrevettem — naponta' hosszabb és nagyobb kiránduláso­kat tett. Este azonban mindig együtt voltunk éjfél feléig. Ekkor ugyan nem bántam volna, ha a piktor nem lett volna mindig itt. De hát itt volt. így éltünk hetekig. Egyszer mondom a piktornak : — Én ugyan látom, hogy te minden reggel elbujdokolsz a hegyek közzé, de hogy dolgoztál volna valamit, azt még az én sze­meim nem látták. Elmosolyodott a piktor és azt mondta: — No, hagyd el, vasárnap délutánra összehívjuk az egész müértő közönséget és leleplezzük a kész képemet. A kép tárgyát előre megsúgom néked. „Az erdei nymphá.“ A többit majd meglátod. Vasárnap délután csakugyan együtt vol­tunk — mint ahogy a piktor mondta —■ az egész müértő közönség. Ott volt a nótárius a vicze-nótáriussal, a pópa a feleségével, én, Blum Éliás ur és tisztelt neje, Izor urfi és ■—■ Rezsin kisasszony nem volt ott. Ugyan miért ? Körben állottunk, szemben a lefödött kép­pel, a piktor a kép mellett állott és lehúzta róla a lepelt. Egy perczig néma csend. „Az erdei nympha“ egy gyönyörű szép nő, amint a százados fenyvesek közt csobogó patak kristálytiszta habjai közül kilép a puha pázsitos partra. Minden Szem odatapadt arra a tökéle­tes, szép női testre. Aztán megnyilatkozott a hatás, de nagyon ellentétesen. A vén pópa csak elmormogta magát: Bátel Domnyezu! — de szemeit azért száz meg száz Szüz-Máriáért el nem fordította volna. A felesége, mint egy irigy vén vedlett varjú elkárogta magát: Blesztemát! — és a kép felé köpött. A viezenótáriusnak vér­vörössé vált mind a két füle, szeméből a sóvárgó pillantások szinte falták a képet és annyira beleélte magát a mű élvezetébe, hogy nyitva maradt a szája. Én ... én pedig — mintha egy szép álomból ébredtem volna fel — felsóhajtottam úgy félhangosan : —■ Rezsin kisasszony ! Mert hát az a szép aranyvörös hajú fej a legteljesebb hűséggel a Rezsin kisasszony feje volt. Blum Éliás ur nem szólott semmit, csak sokáig merően nézte a képet. Aztán kihívta a piktort a másik szobába. A társaság szét­oszlott. és jó estére hajlott az idő, mikor a piktor visszakerült a közös szobába. Izga­tottan rohantam neki e kérdéssel: '.— Mondd meg a lelked üdvösségére, hogyan festetted ezt a képet? Modell után I vagy csak phantasiából ? Mondd ! A piktor elkaczagta magát? —- Ne faggass, hisz én úgy is elmegyek, te itt maradsz a paradicsomban tovább. Blum í Éliás ur megvette tőlem a képet 500 írtért ! és reggelre visszavonhatatlanul felmondta a ! szállást, Isten veled ! Én pakkolok. És elment. Sohse’ láttam többet. De Rezsin kisasszonyt sem. Mai nap sem tudom, hogy vájjon nem azzal a gonosz piktorral me°nt-é neki a világnak, vagy pedig Blum ; Éliás ur dugta el akkor valahová jó helyre. Mig olt voltam, nem esett szó róla a csa­ládban. [ alakjainak és a szituáczióknak igaz vonások­kal való rajzolásában kell keresnünk. Az igazsággal szövetkezve harczolt, annak volt j leghivatottabb képviselője. Az igazságért kész [ volt magát minden veszélynek kitenni, nem­csak tollal, de ha kellett, tettel is, mint ezt a Dreyfus-ügy alkalmával is bebizonyitotta. A mitől máskülönben tartózkodott és idegen­kedett, a politikába is beleártotta magát, csakhogy győzedelemre vezethesse az igaz­ságot. Nem tudta magába fojtani, megtűrni azt a nagy, hazájára szégyent hozó igazság­talanságot és embertelenséget, melyet Dreyfus ártatlanul történt elitéltetésében látott. Sok ellenséget szerzett akkor magának, sőt élete is veszélyben forgott. De mindaz nem riasz­totta vissza attól, hogy hangosan elmondja az igazságot, melyet végre is diadalra sikerült : vezetnie. Mély megilletődéssel vesszük halála hírét. Veszteség halála nemcsak az iroda­lom részére, mert még sok értékes mun­kával ajándékozhatta volna meg a világot, de veszteség a humanizmus részére is, mely j egyik legférfiasabb, legmunkásabb és legne- j mesebb harczosától lett megfosztva. — Hivatalos órák változása. A helybeli | pénzügyigazgatóságnál az eddigi reggel 7 órától délután 1 óráig egyhuzamban tartott hivatalos órák változást szenvedtek, amennyi­ben folyó hó 1-től kezdődőleg azok reggel 8 órától 12-ig és délután 2-től 5 óráig terje- dőleg lettek megállapítva. — Halálozás. Özv. Tyrman Jakabné szül. Deutsch Rebeka szülésznő, életének 67-ik évében múlt hó 28-án hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése szept. hó 30-án ment végbe nagy részvét mellett. Béke poraira! — Esküvő. Sas Lajos helybeli városi írnok múlt hó 27-én délután tartotta esküvő­jét Sóvágó Jolánnal, Sóvágó Antal kedves leányával. Boldogság kisérje frigyüket! — Városi távbeszélő-hálózatunk folyó év október hó 1-től kezdve az országos belföldi és alsó-ausztriai helyközi (inter urban) táv­; beszélő forgalomba bevonatott. — A helybeli gőzfürdő sorsa. A Takarék- pénztár igazgatósága múlt hó 24-iki ülésén újabban elhatározta, hogy a tulajdonát ké­pező gőzfürdő üzemét, minthogy annak bér­lője is felmondott, f. év november. 1-ével beszünteti. Kimondotta egyszersmint azt is, | hogy ha ez időtől három hónap alatt azt ! felszereléseivel együtt eladni nem sikerül, ugv a felszereléseket eladás utján értékesíti j s az épületet lakháznak alakíttatja át. — Halálozás. Szobonya Antal építész, városunk köztiszteletben álló polgára, életé­nek 58-ik évében szept. hó 29-én hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése tegnap délután 4 órakor a rokonok, jóbarátok és ismerősök részvéte mellett ment végbe. Családja a következő gyászjelentést adta ki: j Alantirottak a legmélyebb fájdalomtól meg- I tört szívvel tudatják úgy maguk, valamint a [ nagyszámú rokonság nevében is a felejt­hetetlen jó férj, szerető édes apa, após és nagyapának, Szobonya Antal építésznek, éle­tének 58-ik, boldog házasságának 28-ik évé­ben folyó évi szeptember hő 29-én reggeli 9 órakor történt gyászos elhunytat. A meg­boldogult földi maradványa folyó évi október hó 1-én délután 4 órakor fog a róm. kath. 1 egyház szertartása szerint a helybeli mester­részi sirkertben örök nyugalomra elhelyez- : tetni; lelki üdvéért pedig az engesztelő szent- j mise-áldozat folyó évi október hó 2-án reg- I gél 9 órakor fog a helybeli róm. kath. tem- ! plombán az Egek Urának bemutattatok Nagykároly, 1902. szeptember 29. Legyen ; neki könnyű a föld ! Béke legyen porai felett! Szobonya Antalné szül. Vaday Klára neje, Szobonya Róza férj. Vida Sándorné, Szo- ! bonya Mariska férj. Veres Gusztávné gyer­mekei. Ifj. Vida Sándor, Veres Gusztáv vejei. Vida Erzsiké unokája. — Köszönetnyilvánitás. Mindazok, kik felejthetetlen édes anyánk, illetve anyósom: néh. Tyrman Jakabné elhunytával ngy szó­j val, mint levélileg részvétüket nyilvánították 1 s temetésén megjelentek, ez által fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek, — fogadják ez utón is hálás köszönetünket. Nagykároly, 1902. október 1. Tyrman József, m. kir. csendőr-százados ; Tyrman Adolf, Bihari Mór. — Ösztöndij. A főispán a Szatmár vár­megyei nőipar-egyleti egyik 240 koronás ösztöndij élvezetére Hagara Lenke nagy- károlyi állami polgári leányiskolái növendé­ket jelölte ki. — A másik 240 koronás ösztöndíjra pályázat hirdettetik. — Czirkusz. A Wollner-féle Circus-Varieté szeptember 30-án kezdte meg előadásait a piacztéren lévő helyiségben. Igen csinos mutatványokat ad elő, melyek igazán érde­mesek a megtekintésre. Á Pavey nővérek akrobata mutatványai, a négy tagból álló Renlow-család zenebohócz produkeziója, de különösen Mister Banker bámulatos kerék­pározása általános tetszésben részesülnek. Ajánljuk az érdekes mutatványokat a meg­- tekintésre. Ferencz József keserüviz az egyedül elismert kellemes ízű természetes hashajtószer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom