Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETE, ELLENTMONDÁSAI 1948—1956

bérfegyelem ügyét, ha a munkaverseny itt-ott formálissá válik, ha felüti fejét a demagógia, ha ellenséges kártevő munkába ütközünk, üzemeinkben — akkor... konkrétan szociáldemokrata ideológiával, esetleg szervezett szociáldemokrata tevékenységgel állunk szemben".

220 Az erkölcsi befolyásolást szolgálták a faliújságokra kitűzött, az alkalmi villámhíradókban megjelentetett gúnyos rajzok a tervet nem teljesítőkről, a selejtgyártókról, a „normalazítókról", a lógósokról stb. Nagyrészt az emberi önérzetet sértő eszközei voltak az erkölcsi nyomásnak a rögtönzött műsorokat adó ún. csasztuska-brigádok is, amelyek rigmusokban marasztalták el a termelésben lemaradókat, a későn jövőket stb. De a termelésben élenjárók dicséretétől hangos „csasztuskák" is legalább ennyire erőszakoltak és ízléstelenek voltak. Gyakran a magánéletbe való drasztikus beavatkozástól sem riadtak vissza: a szakszervezet levelet írt azon bányászok feleségeinek, akik igazolatlanul hiányoztak.

221 Általánosan elterjedt az adminisztratív eszközök használata (pénzbírság, fegyelmi, elbocsátás) is. Nógrádban főleg a hiányzókat vonták bírósági úton felelősségre: „Megyénk üzemeiből 61 olyan notórius hiányzót állítottunk bíróság elé — olvashatjuk a megyei pártbizottság 1952. május 26-i ülésének beszámolójában —, akiknél igen gyakori volt a távolmaradás. A kiszabott ítéletek a üzemekben tudatosítva lettek."

222 De a bírósági tárgyalást nélkülöző internálások sem voltak egyedi esetek. Az elharapódzó törvénysértésekre jellemző volt a túlóráztatás és a dolgozók gyakori berendelése vasárnapi munkára.

223 Mindez együttjárt a parancsolgatás eluralkodásával, egyfajta „katonás"-szellem meghonosodásával az üzemekben, ami szintén a KV 1950. május 31-i határozatából táplálkozott. „A Központi Vezetőség szükségesnek tartja — szólt a határozat —, hogy az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban a párt nyíltan felvesse a munkásosztály, a dolgozók előtt: a szocializmus építése* a béke védelme komoly erőfeszítéseket, áldozatkészséget, harcedzettséget, fegyelmet követel." A fegyelem megkövetelése Nógrádban egyes helyeken olyan szélsőséges formákat öltött, hogy „a tűzhelygyárban a műszakiak tisztelegve adták a jelentést a vállalat igazgatójának és párttitkárának".

224 Ilyen és egyéb bizalmatlanságot árasztó jelenségek összekuszálták a munkáskollektívák belső életét, a gyanakvás szellemét hintették el az üzemekben. Az ötéves terv első munkafelajánlásai — a KV 1950. januári határozatának inspirációjára — országszerte, így Nógrádban is április 4-e tiszteletére születtek. Ezt követően a Csepel Vas- és Fémműveknek a diósgyőri dolgozókhoz intézett május 1-i versenyfelhívása váltott ki széles körű csatlakozást, többek között a nógrádi üzemek részéről is. A verseny az éves terv december 15-ig történő befejezéséért, az önköltségcsökkentési terv túlteljesítéséért, a selejt csökkentéséért, a versenyek számának felemeléséért, továbbá a tisztasági mozgalom indításáért folyt. E versenyek folyamán kétségtelenül sikerült általában a résztvevők számát növelni, az 1949. évi állapotokhoz képest mintegy 48 %-kal. Az építőmunkások és a bányászok körében azonban a szervező munka továbbra sem járt kellő eredménnyel: „Egyedül a bánya az — Nagybátony kivételével —, ahol nem tudják mozgósítani a dolgozókat" — állapítja meg az 1950 április végi jelentés.

22

"' Az elégedetlenséget a bányászok körében az tartotta már hosszú idő óta felszínen, hogy az országosnál kedvezőt11* 163