Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Néprajz - Limbacher Gábor: Gyógyítóasszony a Karancs-hegy lábánál a 20. század utolsó évtizedében

tNAGY IVÁN TÖRTÉNETI KÖR ÉVKÖNYVE 1994 NÉPRAJZ Limbacher Gábor GYÓGYÍTÓASSZONY A KARANCS-HEGY LÁBÁNÁL A 20. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVTIZEDÉBEN A modern társadalomról szerzett tapasztalatok és az 1980-as évekbeli politikai rendszerváltozás a népi kultúra több területén is éreztette hatását, bár utóbbi általában többszörös áttételen keresztül. Néhány év óta hagyományos műveltségi elemek újraelevcnedését figyelhetjük meg. Ilyen a Salgótarjánhoz közeli Karancs-hegvre történő - középkori gyökerű és az ötvenes években abbamaradt - búcsújárás újraindulása, a kegykápolna renoválása, majd 1991. Kármelhegyi Boldogasszonykor (július 16.) történt érseki fólszentelése, és ilyen a "somosi tudalmcis asszony"

x gyógyító tevékenysége is. 1990. évben, a reformálódó megyei napilapban megjelent újságcikk hatására, az új politikai-társadalmi gondolkodási modell iránti szükséglet általános légkörében hirtelen megnőtt a kereslet a somoskőújfalui gyógyítóasszony tevékenysége iránt. Tanulmányunkban e jelenség vázlatos leírását és értelmezését tűzzük ki célul. Témánkat többféle szempontból is jelentősnek látjuk. Számottevővé teszi pusztán az a statisztikai tény, hogy máig ezres nagyságrendben folyamodtak a gyógyító-asszony segítségéért. Figyelemreméltó e gyógyító tevékenység, mint a társadalom intézményesült szféráján kívüli szerepvállalás, mint önszerveződő jelenségkör is. Témaválasztásunkat - cgv mai társadalmi-kulturális jelenség vizsgálata - módszertanilag is fontosnak tartjuk. A néprajz, mint tradicionális paraszti kultúrára orientált tudományág, természetes módon, kezdetektől fogva hajlamos volt, hogy a minél távolabbi múltra, az "ősi" elemekre koncentráljon. Az urbanizálódás, a modernizáció következtében egyre gyorsuló életmódváltozás hatására aztán, már majd száz esztendeje ismétlődik az a vélekedés, hogy a néprajzi gyűjtés lehetősége a huszonnegyedik órájához, érkezett. Egyfelől teljesen reális e fölfogás, hiszen az ipari forradalom és ezzel összefüggésben a modernizáció hatására, adott korszakban a népi hagyományok és az emlékezet által elérhető legtávolabbi múlt később már jobbára elérhetetlenné válik a dokumentálás számára. Ezen irány túlzott súlya viszont újratermeli e feladatot és problémát azáltal, hogy elhanyagolja az adott kor népéletének vizsgálatát, ilymódon későbbre halasztván azt. A közelmúltban, illetve napjainkban több kezdeményezés ellenére sem került megfelelően előtérbe a néprajzi 1. Koplányi Jánosné Tóth Rozália megnevezése (született 1919. Szanda; gazdaságilag Szanda módos korábbi rétegéből.) 201