Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írók, festők, tudósok. „Nagyságok" és „aprószentek"
HIRDESSE E MÁRVÁNY, HOGY 1919 - BEN EZ í. HAJLÉK NYÚJTOTT MENEDÉKET TORMAY CEC11E ÍRÓNAK, AKI ITT IRTA A BUJDOSÓ KÖNYV" EGYES RÉSZLETEIT A VÖRÖS ÖRHANBAN HOLTOT VEDETT EZ A HAJLÉK MOST A DICSŐ EMLÉK ŐRZI MEG EZT A FALAT. lője volt ő, tagja Petőfi Tízek Társaságának. Miként Jókai Mór jellemezte személyét: „Bérczy Károly alakja finom, előkelő szabású volt, mindig udvarias, lekötelező s mindnyájunk között az egyedüli angol. Mi többiek mind franciák voltunk. Bérczy pedig annyira angol volt, hogy csak angol írókat tanulmányozott, angol mérföldekben beszélt.” Érdekes egybeesés az, ha egy kisváros szinte azonos időben három neves írónő életében is jelentőséggel bír. A mai Ady Endre utca és a Széchenyi utca sarkán lévő házra a közelmúltban került vissza egy 1949-ben leszerelt emléktábla. A neves írónő, Tormay Cecile ebben a házban talált menedéket a kommün alatt 1919- április 17-től augusztus 8- ig. Itt írta a híres—hírhedt „Bujdosó könyv” egyes részleteit. A kötet az őszirózsás forradalom és a kommün — közte a balassagyarmati 114 nap — történetét írja le, úgy, ahogyan azt az ekkor már jelentős írói és társadalmi sikereket magáénak tudó szerző látta, a személyes üldöztetés, a fényképes falragaszokon való köröztetés, a halálraítéltség fenyegetettségében, végtelen kiszolgáltatottságban... ■ Sajátos véletlen, hogy a bújtatott Tormay Cecile-től grill kjadas < Tormay Cicik (1876-1937) emléktáblája az ún. Huszár-ház falán, az Ady Endre utcában. ■ Megyery Sári (1897—1983) a húszas években. ■ Horváth Endre (1896-1954) és az általa tervezett papírpénzek, bélyegek. alig néhány száz méterre élt a kommün másik pólusának legnagyobb női írója. Hányatott élet, sokszoros megaláztatás után itt kapott „főszerepet” és vált a helyi forradalmi események egyik vezéralakjává Mollináry Gizella. A „Betévedt Európába” című munkával indított kilenc kötetes életrajzi regényfolyamának utolsó részeiben - a „Vádoltuk egymást” és „Az Isten hallgat”-ban — írta le életének Balassagyarmathoz tartozó részét. Az előbbiben szólt az 1919-es forradalmi eseményekről, a kommün idején játszott szerepéről, míg az utolsó kötetben az itteni börtönben eltöltött egy éves szenvedéséről. ■ Megyery Sári (Sacy von Blondel) 1897-es születésével kapcsolódik e helyhez. Apja, Megyery István, a börtön igazgatójaként működött akkor a városban. Sári fiatalon csinált karriert: a némafilmek korában majd félszáz film főszerepét játszotta el. Később is sikeresen váltott: korának ismert írója és újságírója lett, költőként pedig Kosztolányi Dezső és Szabó Lőrinc értékelték versemEGVERV SORI Csalt voHatONDEt) , es 242
