Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

elismerték Magyarország fegyverkezési jogát. A ko­rábban meghirdetett hadsereg-fejlesztési program Balassagyarmaton újabb alakulatok elhelyezését és magasabb parancsnokság felállítását irányozta elő. A A A 6. kerékpáros-zászlóalj kivonulás előtti sorakozója a laktanya udvarán az 1930-as évek elején. A A 23- és 53­gyalogezredek fogadása Máramarossziget főterén. (1940. szeptember 5.) w 1942. július 6-án a balassagyarmati lá­nyok zászlót adnak a vasútállomáson, a frontra induló hon­védeknek. A A Don menti hadszíntér. Lőke Ernő hadapród őrmester hírvivőket fogad a harcálláspontján. w A Galíciá­ban megszálló feladatot ellátó 53111. ikerzászlóalj katonái légvédelmi golyószóróállást építenek ki egy ház tetején. A fel­vétel 1942 tavaszán készült. • Lászay János ezredes, a 23­gyalogezred parancsnoka Don-parti harcálláspontján. T Lászay János ezredes egy német összekötő tiszttel. laktanyával szemben, az utca túlsó oldalán a honvéd­ség lázas sietséggel építkezésbe kezdett. • Az év őszén nem várt fordulatot hozott a történelem. Az el­ső bécsi döntés értelmében a Felvidék egy része ismét Magyarországhoz került. A nagy katonai hagyomá­nyokkal és jelentős laktanyai férőhelyekkel rendelke­ző Losonc város ismét Nógrád megye része lett, ami Balassagyarmat pozícióit gyengítette. Az 1939 elejé­re elhalasztott haderőreform végrehajtásakor minden magasabb parancs­nokság Losoncra ke­rült. Balassagyarma­ton csupán a losonci felső parancsnokságú 23/11. gyalogzászlóal­jat állították fel, az itt lévő zászlóalj átszá­mozásával. A határőr­ség a 4. határvadász­zászlóalj keretében működött tovább, a parancsnok­ság — mintegy kárpótlásként — Balassagyarmatra ke­rült. • A gyalogzászlóalj részt vett 1940 nyarán az igen feszült magyar-román viszony miatt elrendelt mozgósításban, majd ősszel az erdélyi bevonulásban. 1941 októberének első napjaiban a balassagyarmati 53/IL ikerzászlóaljat Ukrajnába, megszálló feladatra vezényelték. A hadi helyzet miatt időközben harcoló alakulattá vált zászlóalj 1944 kora őszén tért vissza Magyarországra, ahol a területvédő harcokban december folyamán a Mátrában felmorzsoló­dott. • A 23/11. anyazászlóalj 1942. július 5—6-án a mozgósított 2. magyar hadsereg kötelékében indult az oroszországi hadszín­térre. Súlyos harcok árán szép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom