Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
tarthatott heti és országos vásárokat, polgárai szabadon vehettek és adhattak el háztelket, földet, rétet. A város egyik leggyakrabban idézett történelmi eseménye az a csata, melyben 1451. augusztus 10-én Hunyadi János Losonc mellett táborozó serege vereséget szenvedett a cseh Jiskrától. Utóbbi csapatai ekkor elfoglalták a várost és templomát, s eljutottak többek között Gácsra is. Forgách Zsigmond, Gács és Losonc földesura, 1621-ben II. Ferdinánd királyhoz pártolt át. Ennek eredményeként Bethlen Gábor felkelésének idején, 1622. november 3-án Szécsi György seregének kapitánya, krasznahorkai Andrássy Mátyás ostrom alá vette az ellenálló, „vidéki tótokkal" megerősített várost. Miután sikerrel járt, százharminc lakosát megölette, kirabolta, 3000 forint sarcot vetett ki rá, majd felgyújtotta. Ekkor semmisült meg először a város. Elpusztultak a levéltárában őrzött szabadalmi okiratai is.268 A Rákóczi-szabadságharc alatt a vármegye itt tartotta üléseit, központja Bercsényi Miklós hadműveleteinek, 1706-tól Rákóczi egyik postavonalának főállomása. A 17. század második felében jött létre református, majd evangélikus gimnáziuma, amelyekben a kor legnevesebb tanárai oktattak. A két iskola képezte alapját annak a gimnáziumnak, amely ezen iskolák államilag támogatott egyesülésével 1869 szeptemberében jött létre, s amellyel - főleg annak tanáraival - Kosztka Tivadar is kapcsolatba került. A városban 1833-ban, harminc taggal alakult meg a losonci magyar értelmiséget összefogó Casino Club. Alapító tagja, első elnöke Fatavich István volt, aki egyben az 1831. április 28-án létrejött Nógrádi Nemzeti Intézet első, 1832-ben megválasztott elnöke is lett. Az addig Gácson székelő postaállomást 1842-ben helyezték át Losoncra. A városban 1846-ban tizenkétezer ezüstforint alaptőkével létesült az első takarékpénztár. Az 1848-as szabadságharc a város történetének legnagyobb tragédiáját hozta. A losonci fürdőben tartózkodó gerillák egy csoportja megtámadott egy orosz betegszállító egységet, megölték annak három tisztjét és néhány katonáját. Miután a közelben tartózkodó orosz Grabbe tábornok tudomást szerzett az eseményekről, csapatával kegyetlen bosszút állt a városon: „Losonc megsarcolásával, iszonyú rablással és felgyújtásával ezerszeresen fizette vissza. Keserves órái voltak Losoncnak 1849. augusztus 7- és 8-án, amikor másfél napig iszonyú rablás, fosztogatás és ütlegelés dühöngött a kozákoktól bekerített városban! ... miután már semmit sem lehetett rabolni, fölcsillant a veres kakas, rövid idő alatt lángtengerré vált a város, a felköltött szél izzó hullámokat vet szerteszét a háztetőkre, s a város, mely százéves munka 268 Tárca. Losonc múltja. Losonc és Vidéke, 1887. május 29., 1-4. p. 90