Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
után, nehéz verejtékcseppek között föllendült, három nap alatt romhalommá változott; lakosai pedig koldusbotra jutottak."269 Megsegítésére összefogott a környék és az ország. A város húsz év alatt újjászületett, s addig sohasem tapasztalt fejlődésnek indult, amit csak az első világháború és annak súlyos következményei állítottak meg. Már 1871- ben vasúti fővonal kötötte össze Budapesttel. 1872-ben rendezett tanácsú várossá alakult. Gyárak sora épült fel: például a Losonci Gőzmalom Részvénytársaság (1867), az Apátfalusi Nemzeti Egyesült Textilművek (1869), a Sternlicht S. és Társai Első Magyar Bádog- és Vasedény Zománcozó Gyár (1884), a Rakottyay György és Társai Magyar Bádog- és Vasedény Zománcozó Gyár (1892), a Herczog és Kohn Szeszgyár (1891), a Clára Villanytelep (1899) stb. A város kiváló és magas színvonalú iskolái mellett kulturális egyesületek és társaságok sora alakult meg, amelyek működéséből a város és vidéke értelmiségének legjava vette ki a részét. Kosztka Tivadar gyógyszertárát nagy valószínűséggel Losoncon keresztül látta el. Egyik hirdetésében egyértelműen közli: „Megrendelések postával naponta, vasúttal hetente egyszer eszközöltetnek."270 A Gácshoz legközelebbi vasútállomás (egyórányi járásra) Losoncon volt. A két település iparát erősíteni kívánó Losonc-Gács helyiérdekű vasútvonal 1906 végére készült el. Feltételezhető, hogy Kosztka Tivadar, aki ezekben az években is rendszerességgel visszajárt Gácsra, utazott ezen a vasútvonalon.271 Egyébként lovas kocsival közlekedhetett, esetleg gyalogosan. A Vigadó Szálloda: Az épület elődjét, az 1833-ban megalakult losonci Casino Clubot, valamint a Kubinyi Franciska által kezdeményezett kisdedóvó intézetet 1847 és 1849 között építették fel, jelentős városi támogatással. A klasz- szicista stílusú épület terveit Miks Ferenc (1814-1879) losonctugári építész készítette, és az építkezést is ő vezette.272 269 Uo. 3. p. 270 Kosztka Tivadar gyógyszerész hirdetése. Nógrádi Lapok és Honti Híradó, 1886. július 18., 6. p.; 1886. július 25., 6. p.; Hirdetés. Losonc és Vidéke, 1886. június 27., 4. p.; 1886. július 4., 4. p.; 1886. július 11., 4. p. 271 A vasútvonalat a múlt század 80-as éveiben felszámolták, majd már századunkban a síneket is felszedték. Nyoma, töltése még ma is jól kivehető, s megmaradtak a gácsi vasúti megálló épületei is. 272 Miks Ferenc építész a Losonc melletti Tugáron született. Szakmáját édesapjától „örökölte". Bécsben, Pesten majd Münchenben tanult. 1836-ban európai építészeti tanulmányúton vett részt. 1839-ben Rimaszombatba hívták meg, hogy vegyen részt a város fejlesztésében. Itt és a környező megyékben számos épület tervezésében és megépítésében közreműködött. Az ő munkája például a gácsi posztógyár, a losonci evangélikus templom befejezése, a losonci tanítóképző épülete. Tanítványa volt Feszi Frigyes és Izsó Miklós. Munkásságának egy tragikus baleset vetett véget: egy kőbányai robbantásban agyrázkódást kapott, amelyből már nem épült fel. 91
