Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Másfajta had – Salgótarján védelme (1919. április 30.–június 2.)

1919. április 30. - június 2. Milyen jelentősége van az 1919. májusi Salgótarján körüli harcoknak? A májusi salgótarjáni eseményeknek van a legbőségesebb forrása és irodalma. Nem véletlenül, hiszen katonai jelentősége mellett gazdasági és politikai hatásai is jelentősek. Katonai szempontból a magyar Vörös Hadsereg az április közepén indított román támadás, illetve a székely hadosztály fegyverletétele következtében a Tisza vonalára szorult vissza. így a belgrádi egyezményben megjelölt határvonal elvesztette jelentőségét. Természetesen a párizsi béketárgyalásokon Magyarország rovására folyó területi alkudozásokból a csehek sem akartak kimaradni. Eredményes módszernek tűnt a döntéshozókat kész tények elé állítani, úgy, hogy minél nagyobb területeket katonailag megszállnak. Főként, ha ezek a területek gazdasági értékkel is rendelkeznek. Miskolc és Salgótarján környéke pedig fontos nehézipari, bányászati bázis volt. Május 2-án a csehek el is foglalták Miskolcot. Azonban ugyanezen szempontok miatt a tanácsköztársaság számára elsőrendű érdek volt Észak-Magyarország megvédése. Hisz elvesztek az erdélyi ipari területek (Resica, Petrozsény), illetve Pécs környéke szerb megszállás alatt volt. Tatabánya pedig egyedül nem tudta biztosítani az ország szénellátását. A tanácsköztársaság számára nagyon fontos volt, hogy májusban megindult az Ukrán Vörös Hadsereg támadása a románok ellen, mely során átlépték a Dnyesztert. Ez jelentős román erőket vont el a tiszai frontról, akik így itt passzivitásra kényszerültek. Viszont a kialakult katonai, politikai helyzet válságot is előidézett. Miközben május l-jét ünnepelték országszerte, a Kormányzótanács ülésén két terv körvonalazódott. Egyik szerint a Kormányzótanács lemond és átveszi helyét egy direktórium, a másik megoldás szerint pedig a végső döntést a Budapesti Munkástanács kezébe adják. A munkástanács úgy döntött, hogy a kormány maradjon a helyén és általános mozgósítást rendelt el. Az újonnan kinevezett vezérkari főnök, Stromfeld Aurél által megfogalmazott elképzelés az adott katonai helyzet kihasználására épült. Lényege, hogy a románoknál gyengébb erőt képviselő cseh hadsereget megbénítsa, s ezután a Vörös Hadsereg jelentős részét a tiszai frontra lehessen átcsoportosítani. A megvalósításhoz alapot a vörös munkásezredek felállítása adta. Természetesen a csapatok vezetéséhez és a hadmozdulatok irányításához szükséges szaktudással rendel109