Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Ölveti Gábor: 1848–49-es megemlékezések Debrecenben

és Zelenyák János prédikátorok művét, mellyel „Kossuth Lajosnak, hazánk halhatatlan érdemű s szeplőtlen jellemű nagy fiának emlékezetét beszennyezni s ez által a Magyar nép hálás tiszteletéből kirekesztetni törekedtek'. A Trianon utáni helyzetre jellemző példa a Magyar Nemzeti Kossuth Zarándokbizottságnak és a Magyar Városok Országos Kongresszusának állásfoglalása a New York-i, 1928. március 15-én megtartott Kossuth-szoboravató ünnepséggel kapcsolatosan. A tömegesen kiutazókkal együtt úgy tekintettek az amerikai eseményre, amely „alkalmas lehet az.amerikai közvélemény megnyerésére, az ország területének visszaszerzéséért folytatott munkánk hathatós támogatására" .

9 A debreceni törvényhatósági bizottság jegyzőkönyveit olvasva nemcsak a Kossuth-kultusz megannyi példája fedezhető fel, de Jókai Mór népszerűségének bizonyítékai is. Jókainak már önmagában a '48-as szereplése biztosította a nemzet elismerését, de igazából írói munkássága emelte őt a legnagyobbak közé. Emlékezetes esemény volt a városi színházban a Petőfi-társaság 1882. évi felolvasóülése, ahol a szervezet elnökeként jelenlétével is megtisztelte a város- közönségét. 1893-ban a debreceni törvényhatósági bizottság Jókai Mórt írói és közéleti tevékenységének elismeréséül a város díszpolgárává választotta. Az országos jubileumi ünnepség alkalmával a Csokonai-kör kezdeményezésére és a törvényhatósági tagok közreműködésével Debrecenben is megemlékeztek Jókai ötvenéves írói munkásságáról. A város küldöttség útján köszöntötte az írót, sőt nemzeti tiszteletdíjához összes műveinek megrendelésével is hozzájárult. 1925-ben, Jókai születésének százéves évfordulóján a törvényhatósági bizottság rendkívüli ünnepi közgyűlést tartott. A szónok méltatta Jókai '48-as múltját, majd írói működésében tökéletes magyarságát, nemzetnevelő nagyságát hangsúlyozva utalt debreceni kapcsolódásaira is. A képviselők - akárcsak korábban Kossuthot -Jókait is a modern Magyarország megteremtőjeként üdvözölték. A közgyűlés határozatának utolsó mondata egyértelműen tükrözi az uralkodó politikai körök állásfoglalását: „Jókai egyik összetartó kapcsa a trianoni határokkal darabokra szabdalt magyar kultúrközösségnek/'

10 Ebben a szellemben emlékezett meg az 1941. évi bizottsági közgyűlés gróf Széchenyi István születésének százötven éves évfordulójáról, amikor a polgármester a magyarság nagy tanítómestereként méltatta. Az évfordulóra festették meg a városháza nagy tanácstermének falán található életnagyságú Széchenyi-képet.

11 Az a tény, hogy az uralkodó politika képviselői nemzeti nagyjaink közül csak azokkal foglalkoztak, illetve munkásságukból csak azokat a mozzanatokat emelték ki, amelyek ideológiájuknak megfeleltek, a mellőzött Petőfi Sándor esetében is bizonyítható. A népies Petőfi, annak ellenére, hogy költeményei múlhatatlanul bevésődtek minden magyar emlékezetébe, igazán méltó elismerést Debrecenben 9

HBMLIV. B. 1403. a) 15. kötet, 1894:171. sz.; 19. kötet, 1898:108. sz.; Közgyűlési jegyzőkönyv az 1928. évről, 1928: 68. sz. 10 HBML IV. B. 1403. a) 7. kötet, 1882: 109. sz.; 14. kötet, 1893: 66. sz.; 1893: 80. sz.; 1893: 186. sz.; Közgyűlési jegyzőkönyv az 1925. évről, 1925:107. sz. 11 Közgyűlési jegyzőkönyv az 1941. évről, 1941: 171. sz. 274