Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Ölveti Gábor: 1848–49-es megemlékezések Debrecenben

majd csak az 1945 utáni népi demokratikus törekvések idején nyer. 1947-ben Juhász Géza egyetemi tanár az 1848-as centenárium tiszteletére indítványozta egy Petőfi-szobor felállítását. Medgyesy Ferenc művészi kivitelezésű alkotása, amelyet még ebben az évben átadtak, méltó Petőfi Sándor nagyságához. Az elmondottak egyáltalán nem jelentik azt, hogy Petőfiről máshol, más szervezetek nem emlékeztek meg, hiszen például Budapesten 1882-ben a várost küldöttség képviselte a Petőfi-szobor leleplezésénél, vagy például törvényhatósági támogatással állították fel Petőfi gipszszobrát a református főiskolán. Viszont a törvényhatósági bizottság közgyűlésein nem voltak Petőfi-megemlékezések.

12 Debrecen város történetében emlékezetesek a hősök iránt érzett kegyelet ünnepségei. Különösen ezen a téren fedezhetők fel legüikább a városi polgárok társadalmi összefogásának legszebb példái. Csanak József, az Emlékkert Társulat elnöke írja levelében, hogy már 1860-ban elkezdték az adományok gyűjtését a szabadságharcban elesett honvédek jelvényes koemlékének elkészítéséhez, amelyet eredetileg a Cserei úton álló honvédsímál kívántak felavatni. Az adományozók a honvédemléket a debreceni csata 19. évfordulója alkalmából, 1867. augusztus 2-án, az emlékkertben rendezett ünnepségen leplezték le.

13 1881-ben pedig, a debreceni csatában, a cári hadsereg elleni harcban elesett honvédek Hatvan utcai temetőjében egy díszes emlékmű felállítására indítottak el pénzgyűjtést. A város adományából, a házankénti gyűjtésből és a honvédegylet pénzéből összegyűlt alap azonban kevésnek bizonyult, ezért a bizottsági közgyűlés határozatában a további gyűjtést szorgalmazta. Már 1898-ban, a szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmával elhangzott az az indítvány, hogy a kiegyezés évében a Nagytemplom és a kollégium közötti emlékkertben ideiglenesen elhelyezett honvédemléket a Hatvan utcai temetőben kellene elhelyezni. Ez meg is történt a honvédtemetőben 1899. augusztus 2-án, amikor a városi ünnepség keretében avatták fel a haldokló oroszlánt ábrázoló kőemléket A város a jubileumi ünnepség alkalmával határozta el azt is, hogy 1848 emlékére a Nagytemplom mögötti emlékkertben szabadságszobrot, Nagy Sándor halmán emlékkövet állít fel, és felújítják Zurics Ferenc, továbbá Szarka Sándor honvédkatonák sírjait. A közgyűlés által kiküldött bizottság irányító munkájának az eredménye, hogy a szabadságszobor elkészült, és 1902. augusztus 2-án az emlékkertben ünnepélyes keretek között felavatták.

14 A közgyűlési jegyzőkönyvekben se szeri, se száma a szabadságharc kiemelkedő eseményeinek és egyéniségeinek a tiszteletére az ország városaiban és falvaiban rendezett megemlékezéseknek, amelyeket Debrecen városa erkölcsileg és anyagilag is támogatott. Mégis, a törvényhatósági bizottság ünnepei alkalmasak olyan következtetések levonására, amelyek gazdagíthatják ismereteinket, és tanulságokkal szolgálhatnak minden Debrecen történelme iránt érdeklődőnek. 12 HBML XXI. 502. a) 3. doboz, 1947:190. sz.; IV. B. 1403. a) 7. kötet, 1882:184. sz.; 1882:173. sz. 13 HBML IV. B. 1405. b) 27. doboz, 233/1877. 14 HBML IV. B. 1403. a) 7. kötet, 1881: 186. sz.; 10. kötet, 1888: 67. sz.; 19. kötet, 1898: 56. sz.; 23. kötet, 1902: 178. sz. 275