Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Erős Vilmos: Szabó István és 1848–49

ERŐS VILMOS Szabó István és 1848-49 Szabó István történetírói életművében kétségtelenül fontos, alapvető szerepet játszott 1848-49. Közismert, hogy már doktori értekezését is az 1848-49-es debreceni események témaköréből készítette.

1 A kérdés azonban később is foglalkoztatta, amit - néhány, többnyire debreceni folyóiratokban megjelent kisebb tanulmánya mellett - világosan bizonyít A szabadságharc fővárosa, Debrecen című kötet.

2 A könyvet Szabó István szerkesztette, s ő készítette annak egyik alapvető tanulmányát is. A munka 1848^49 centenáriumának méltó debreceni megünneplése céljából készült. A forradalom és szabadságharc évfordulóján azonban Szabó István egy másik, parasztságtörténeti témájú kötetet is megjelentetett.

3 Ennek utolsó tanulmánya 1848 és a jobbágykérdés megoldásának problémáit boncolgatta.

4 A témakör az ötvenes években is fontos szerepet játszott a történetíró életművében, amit világosan bizonyít két, 1952-ben és 1957-ben kiadott tanulmánya, melyek Kossuthnak a jobbágykérdés megoldására irányuló erőfeszítéseit analizálták behatóan.

5 Mi Szabó István 1848^19-es értelmezésének, a forradalom és szabadságharchoz való viszonyának fő jellemzője, érdekessége? A kérdésre a választ leginkább a centenárium, illetve az ötvenes években megjelent tanulmányok körül kirobbant viták, Szabó István művei recepciójának elemzése adja meg, vagy legalábbis ez visz közelebb a kérdés megválaszolásához. Ismeretes, hiszen ezt a Szabó István életművét taglaló korábbi historiográfiai tanulmányok viszonylag részletesen bemutatták, hogy a debreceni történésznek a szóban forgó kérdéssel kapcsolatos tanulmányait elsősorban két szempontból támadták. A Társadalmi Szemle hasábjain megjelent, de szegényes forrásbázissal operáló kritika

6 elsősorban azért utasította el a Szabó István által szerkesztett kötetet, mert az nem bírálja eléggé a békepárt áruló tevékenységét, idealizálja a debreceni cíviseket, alkalmasint gúnyosan beszél a forradalom és szabadságharc baloldali radikális képviselőiről (Madarászról, Táncsicsról, a flamingókról), illetve az ők diktatórikus törekvéseiről, valamint a gerillaharc fölébe helyezi a szakszerű katonai erő működését. Mint erről már szó esett, Szabó István egy másik tanulmányát is heves támadások érték a szóban forgó időszakban. Ezt a Századok hasábjain, az új hatalmi berendezkedés történeti ideológiáját megfogalmazó fiatal i SZABÓ 1.1928. 2 A SZABADSÁGHARC FŐVÁROSA 1948. 3 A Tanulmányok a magyar parasztság történetéből című kötet 1948-ban, Budapesten jelent meg. 4 SZABÓ I. 1948. 5 SZABÓ 1.1952,1959. 6 Balázs Vera és Balázs Tibor kritikájára vö. Társadalmi Szemle, 1948, 823-832. p. 276