Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 2. Ö. Kovács József: A zsidóság és környezetének konfliktusai a 18-19. században egy Duna-Tisza közi mintavétel alapján

pozitív. Sőt a polgár kifejezést még gyakran gúnynévként használták. S innen már nagyon közel vagyunk a Bibó István által is felületesnek minősített magyar polgárosodás zsidókérdésétől, amely voltaképpen az egyenlőtlen közép-kelet-európai fejlődés paradigmája. E kérdés meghatározóihoz Bibó főként a középkorba visszanyúló zsidóellenes előítéletet, valamint a zsidóság és környezetének egymásról szerzett tapasztalatait sorolta. Vizsgált korszakunkban a zsidókkal szembeni vallási ellenszenvet már mindinkább felváltotta a gazdasági konkurrenciából fakadó ellenkezés. S leginkább ez a külső nyomás, valamint a belső vallási kötelékek tartották össze a zsidóságot. A feudális kereteket fokozatosan feszítő, felbomló társadalom képe van előttünk, amely a zsidóktól is választ követelt: hogyan és milyen mértékben tagozódnak be a rendiséget erősen őrző szerkezetbe? Az átmenet kora által egyre sűrűbben felvetett bonyolult asszimilációs kérdésekre különböző reagálások érkeztek, amelyek egyúttal jelezték a zsidóságon belüli eltérő vagyoni, szociális és mentalitásbeli megosztottságot is. ' Az adott településhez, tájhoz kötött konfliktusok gyökereit és megjelenéseit, azokra a forrásokban adott válaszokat vizsgálva állandóan tekintettel kell lenni az emancipáció szekularizáció - asszimiláció - antiszemitizmus kérdéskörre. Arról nem is szólva, hogy az összeütközésekben számos ellentétes erő jelenik meg: a negativ előítéletekből eredő fenyegetettségérzés, vagy például az értékrendkülönbségek révén keletkezett antagonizmusok. Az egymástól elkülönülő etnikai csoportok esetében külön is beszélni kell a saját közösséghez való tartozás tudatáról, a másik tömbbel való versengés érzéséről, valamint az érdekek valóságos konfliktusán kívüli félelmekről és tévhitekről A A 18-19. századi zsidókép kialakulásában szerepet játszott tényezők közül most csak az uralkodó nemesi értékrend azon vonását emelem ki, amely a származás állandó kontrolljának fontosságára utalt. S ezt a "jó" vagy "rossz" családból való értékrangsort tovább tagplta a felekezeti diszkrimináció. De mindezt a törzsökösök és idegenek kérdéseként is felvethetjük, melynek hangsúlyos szerepére mintavételemben bőven találtam példát. E nehezen befejezhető gondolatsor további két elemét tartom még megfontolásra érdemesnek, amelyek szinte tömörítik az eddigi mondanivalót: ez pedig egyrészt az etnocentrikus ideológia, amely igen gyakran konfliktusra utal ott is, ahol az éppen nincs, de ez a gondolkodásban tovább él, másrészt a térségre is oly jellemző írás nélküli, erősen szóbeli hagyományokra épülő paraszti műveltség autonómiája, amely nemritkán hagyja figyelmen kívül az oksági összefüggésekel.

5 A befogadás feltételei és jellemzői Kecskemét és más települések történetének vizsgálatakor látható, hogy a zsidók befogadását elsősorban haszonelvű - törvényekre támaszkodó előírások szerinti - szempontok diktálták: kik és mekkora létszámban voltak képesek az adott település gazdasági 4. ALLPORT, Gordon W.: Az előítélet. Bp. 1977. 47-50. p.; DUBY, Georges. Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978. 105-106. p.; HANÁK Péter: A másokról alkotott kép. In: A Kert és a Műhely. Bp. 1988.; Előítéletek és csoportközi viszonyok. Válogatott tanulmányok. Bp. 1980. Különösen CSEPELI GYÖRGY, WILSKA-DUSZYNSKA, Barbara, QUASTHOFF, Uta tanulmányai. 5. LOSONCZI Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Bp. 1977. 127., 138., 141. p.; SUMMER, W. G.: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Bp. 1978. 38. p.; PACH Zsigmond Pál: Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem. Történelmi szemle, 1982. 3. sz. 379., 401-402. p.; VÖRÖS Antal: A paraszti gazdálkodás, életmód és mentalitás változásai (1850-1914), 305. p. In: Életmód: modellek és minták. Bp. 1984. (a továbbiakban Életmód, 1984); BALOGH István: A paraszti művelődés, 489. p. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. 2. kiad. Bp. 1972. 156