Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 8. Soós László: Egy eladósodott kisbirtokos paraszti család hiteltörlesztési esélyei a két világháború között a Dél-Alföldön

257 becslése során megállapított holdanként! 1200 pengős érték reális voltát vizsgáljuk. A későbbi eladások tanulsága szerint a pénzintézet a ténylegesnél lényegesen nagyobb összegben rögzítette a birtok értékét. A becsüs munkáját azzal a hibával kezdte, hogy nem tett különbséget szántó és legelő között. Még azt sem vette figyelembe, hogy a terület egy része nádas, hanem az egész birtokot minőségileg homogén területnek tekintette. Munkájának hibáira utal, hogy az 1932-ben eladott 1100 négyszögöl területért az adós csak 500 pengőt kapott, mert a parcella a birtok alacsonyabban fekvő részén terült el. /7/ A birtok becsült és valódi értéke közötti lényeges eltérésre utal, hogy az 1934-ben megtartott hagyatéki tárgyaláson ez a terület 29.650 pengős tételt képviselt. Igaz, ezt az összeget sem fogadhatjuk el reálisnak, mert a hagyatéki tárgyalásra olyan időszakban került sor, amikor a gazdasági válság hatására bekövetkezett alacsony jövedelmenőségi szint a föld árára mérséklőén hatott. A különböző véleményeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a pénzintézet a reálisnál legalább 20 %-al magasabb értéken becsülte fel a birtokot. így összességében a földterület eladósodásának mértéke elérte azt az összeget, amelyet érte a szabadpiaci forgalomban megkaphattak. Az elmondottak látszólag ellentmondanak annak az óvatosságnak, amellyel a bank a kölcsöneit kezelte, hiszen egy 100 %-os tehernél már kétségessé válhat a kihelyezett tőke biztonságos megtérülése. A család anyagi helyzetét vizsgálva megtaláljuk azokat a vagyoni biztosítékokat, amelyek az adós hitelképességét ilyen mértékben is megalapozták. A jelzáloggal terhelt birtokon kívül rendelkeztek még egy négyszobás, téglából épített házzal a Jókai Mór utca 29. szám alatt. A ma műemlékként kezelt épület külső és belső megjelenési formája túlmutat egy alföldi kisbirtokos általános igényességén. A részben alápincézett ház nagy mellékhelyiségeivel és tágas konyhájával a hajdani jómódra utal. A ház értékét 1936-ban 15-20 ezer pengő közötti összegre becsülték. /8/ További biztosítékot jelentett a feleség nevén lévő 32 kishold föld a Gyula határában található "

Szabadka tanyán

", rajta elsőrangú tanyával. A földet épületekkel együtt 16.000 pengőre értékelték. A két tehermentes ingatlan a gazdasági felszerelésekkel együtt közel olyan nagyságú vagyontételt képviseltek, mint az a földterület, amelyre a zálogjogot bejegyezték. A család teljes vagyoni helyzetét figyelembe véve, a banknak még ilyen eladósodás mellett sem kellett félnie, hogy kölcsöne a behajthatatlan követelések listájára kerül. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy e jelzáloggal és váltókölcsönnel terhelt gazdaság kitermelhette-e azt a pénzmennyiséget, amelyre a családfő a hitelek felvételénél vállalkozott. A Schriffert család küzdelme a hiteltörlesztések teljesítéséért és a birtok megtartásáért A jelentős hitelfelvétel ellenére Schriffert József csak rövid ideig élvezhette az anyagi biztonság megnyugtató érzését. Az 1928-ban átvett pénzből a következő évben esedékes 297,50 dollárnak megfelelő 1714 pengőt gond nélkül befizette a bank számlájára, de az 1930. július elsejei törlesztésre már augusztus 10-ig haladékot kér. Kérését azzal indokolja, hogy "

az aratási munkálatokat csak a jövő héten kezdem meg, úgyhogy fenti időre tudom csak az új gabonát értékesíteni és Önöknek a pénzt beküldeni . /9/ Az engedélyt megkapta, természetesen a plusz 10 %-os késedelmi kamat felszámolása mellett. Az 1931. év sem hozott kedvező fordulatot birtokosunk számára. A családfő