Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 8. Soós László: Egy eladósodott kisbirtokos paraszti család hiteltörlesztési esélyei a két világháború között a Dél-Alföldön
258 júniusban ismét levelet ír a Kereskedelmi Bank vezetőihez, amelyben a júliusban esedékes befizetésre későbbi időpontot kér: " augusztus 15-ig haladékot adni szíveskedjék, mert a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel nem tudtam semmiféle jószágot értékesíteni és így csak az új gabonából tudom ez összeget előállítani 7 ami valószínűleg augusztus 15 előtt szinte lehetetlen ". /10/ A Kereskedelmi Bank kedvező válasza sem szűntette meg a gazda gondjait, mert az értékesítési nehézségek következtében az augusztusi terminus is túlságosan közelinek bizonyult, ezért 1931, október l-ig újabb időpontmódosítást kért. A 40 vagonos búzatermés ebben az évben már csak arra elegendő, hogy október elsején rendezze hátralékát, de a következő év január 1-én esedékes részlet pénzügyi fedezetét előteremteni már képtelen. Az 1932. évben a befizetések időpontjának a megváltoztatása sem hozza meg a várt eredményt. Ebben az évben csak a felét törleszti részleteinek, mivel "a_ búza ára nagyon lecsúszott és sok búzáért kevés pénzt adnak. A múlt évben disznójaim is eldöglöttek s ez a körülmény is nagyon megnehezíti a pénz összeszedését" . rag" szomorúbb ü gazdaság helyzete, na mindezekhez hozzászámítjuk, hogy sor került egy 1100 négyszögöles parcella eladására is, amelyért 500 pengőt kaptak. /11/ Az 1933. évi kötelezettségei teljesítésére — az előző évi hátralékról nem is beszélve — termelőnknek szinte semmi reménye nem maradt, mivel 1932 tavaszán 30 hold búzavetését teljesen elvitte a víz, a megmaradót pedig a rozsda tette annyira tönkre, hogy eladásra nem is gondolhatott. Nem sokat javított helyzetén az a 200 mázsás kukoricatermés sem, amelyet magáénak mondhatott, mivel annak piaci értéke alig haladta meg a 600 pengőt. /12/ Schriffert Józsefnek a Kereskedelmi Bankkal szembeni törlesztési hátraléka 1933 tavaszára már közel kettőezer pengőre gyarapodott. Helyzetét súlyosbította, hogy a két helyi pénzintézetnél vállalt kötelezettségeinek sem tett eleget. A pénzintézeteknél esedékes befizetéseket úgy próbálta — kevés sikerrel — teljesíteni, hogy rövid határidőre magánszemélyektől is vett fel pénzt. Ez a próbálkozása még további gondok forrása lett, mivel 1933 tavaszán a perelő hitelezőktől csak úgy szabadulhatott, hogy cséplőgépét és traktorát 3000 pengőért eladta. /13/ A gazdasági felszerelések eladási árából a pénzintézetek részére nem jutott, ezért a Gyulavárosi Takarékpénztár követelései kielégítése érdekében a birtokra zárgondnok kinevezését kérte. A gazdaság zár alá vételét 1933. március 20-án rendelték el. A gondnoki feladattal az adós sógorát, Kempf Ádámot bízták meg, aki a 6000 pengős váltókolcsönnél mint kezes szerepelt. Ezért mindent elkövetett annak érdekében, hogy rokona a törlesztési kötelezettségeinek eleget tegyen. A kisebb adósságoktól megszabadulva a gazdaság csak a pénzintézetek részére termelt. A zárgondnok kimutatása szerint 1933 őszén az eladható termények mennyisége az alábbiak szerint alakult: /14/ 101 q búza mázsánként 6,20 P = 626,20 P 100 q kukorica mázsánként 3,- P = 300,00 P a búza után kapott balettá értéke = 300,00 P A terményekből származó alig több, mint 1200 pengős bevétellel szemben álltak a gazda kiadásai, amelyek közül az évi adója is megközelítette a fenti összeget a maga 1148 pengős tételével. A Kereskedelmi Bank részére befizetett 1714 pengő mellett a további két pénzintézeti elvárás — tekintettel a nagy
