1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - D) Általános népleírás

22* Nagy-Budapestet alkotja, az utolsó évtizedben a szaporodásnak az alábbi képét mutatja : Lélekszám Szaporodás 1910 1920 szám „ szerint /o-ban Kispest 30.212 51.064 20.852 69-o Cinkota (Sashalommal)... 7.623 12.590 4.973 65-ü Pesthidegkút 2.130 3.263 1.133; 53-a Rákosszentmihály 6.560 9.938 3.378j 51 "6 Pestszentlőrinc 7.824

1 11.777 3.953 50-6 Csepel 9.462 13.990 4.528 47" s Rákospalota 25.147: 36.008 10.861 43.2 Pestújhely 5.5*7 7.89G 2.349 42-3 Alag 1.624 2.265 641 39'B Pesterzsébet 30.970. 40.545 9.575 30-9 Nagytétény 3.924 5.120 1.196; 30-5 Budafok 10.954 13.686 2.732 84-9 Békásmegver 3.546 4.411 865 24-4 Rákoshegy 1.296 1.60G 310j 23-9 Budatétény 1.435; 1.750 315 22-o Rákoscsaba 5.068; 5.919 851 16-8 Rákoskeresztúr 5.403; 6.02U 626 11-6 Albertfalva 1.120, 1.219 99 8-6 Rákosliget 2.624 2.758 134 5-i Ojpest 55.197 56.489 1.292, 2'3 Szomszédos községek Budapest Nagy-Budapest 2n.666\ 880.371\ 288.329 928 99b 70.663' 48.625' 32-s 5' 5 Szomszédos községek Budapest Nagy-Budapest 1,098.037| 1,217.325 119-288) 10-» A szomszéd községek népnövekedése már nem oly rohamos, mint 1900-ról 1910-re (80-7%), de még a rendkívüli megpróbáltatásokkal teljes utolsó évtizedben is közel egy harmadával növelte e községek 1910. évi lélekszámát. A második övezet, vagyis Nagy-Budapestet környező községek (48) tényleges népszaporodása is felülmúlja még a vármegyei arányt, 1910-ben 180.743 főnyi népessége ugyanis 1920-ig 205.142-re növekedett és ez a 24.399 főnyi szaporulat 13'5%-os arányt jelent. (L. dr. Thirring Lajos «Budapest távolabbi környékének népesedése». Magyar Statisztikai Szemle 1927. V. évf. 12. sz.) A természetes szaporodás adatait nézve — mindenütt figyelmen kívül hagyva a hősi halottakat, ami általánosságban a lélekszám 3%-ának felel meg — különösen az egykétől inficiált törvényhatóságokban : Baranyában, továbbá Pécsett, Székesfehérvárott, Baján és Hódmezővásárhelyen a halálozások száma az utolsó évtizedben meghaladta a születésekét. A legnagyobb természetes szaporodást Szabolcs vármegye produkálta (9'7%), amit Komárom vármegye 9'3%-os arányával erősen megközelít. A magyar szent korona országaiból a trianoni békeokmány a legsűrűbben lakott területrészt hagyta meg. 1910-ben a Magyarbirodalom népsűrűsége 64'2-t, az anyaországé 64'6-et tett, a mai területé ellenben 81-9%. Ezen a területen 1910-től 1920-ig négyszögkilométerenként 4-el emelkedett a népsűrűség (85*9), ami természetesen megfelel a népesség tényleges szaporodási arányának. Ha csak tisztán a vármegyei törvényhatóságokat tekintjük, az arányszám még mindig magasabb, mint az 1910. évi országos arányszám, mert 1920-ban 72'5 és még 1910-ben is 69*3 volt a népsűrűség aránya a mai terület megyei törvényhatóságaiban. A vármegyék közül legsűrűbben lakott a kis Esztergom (104*9), Pest (96'ő), továbbá Csanád, Ung, Békés, Vas és Arad vármegyék nkmkint több mint 80 lakossal. Legritkább népességűek : Abaúj-Torna (51'0), Gömör (53'3), Bereg és a dunántúli Somogy (55'0) vármegyék. A városi törvényhatóságok népsűrűségének arányszáma 372, melytől az egyes városok arányszámai úgy felfelé, mint lefelé tekintélyes eltérést mutatnak. Budapesten pl. 4.788-0, Miskolcon 1.074'9 lélek esik egy •km-re, ellenben Hódmezővásárhelyen 80' i és Kecskeméten már csak 77'9, vagyis népsűrűségük még az országos átlagon is alul marad. A népesség tényleges szaporodását, valamint a népsűrűséget a 6. sz. táblán (1. a 8. lapon) járásonkint és rendezett tanácsú városonkint is közzétesszük. E táblázat végén szembeállítjuk a törvényhatósági jogú városok, rendezett tanácsú városok és általában a városok tényleges szaporodási arányszámait a vidékével (a járásokéval). A vidék 4-2%-os szaporodási aránya valamivel kisebb az országos arányszámnál. A vidék szaporodásának majdnem pontosan mégegyszer akkora arányát produkálják a rendezett tanácsú városok (8'3%). A részletek jellegzetesebb adatainak vizsgálatánál 10%-ot meghaladó szaporodást csak 9 járásban és 10 rendezett tanácsú városban találunk. Ezek a következők : Váci járás (Pest vm.) 32-9 Kaposvár rtv. (Somogy Központi járás » 30'o vm.) 22-7 Gödöllői » » 24-7 Zalaegerszeg rtv. (Zala Gyömrői » » 15-9 vm.) 22-i Alsódabasi » » 11-9 Nyíregyháza rtv. Monori » » 11-8 (Szabolcs vm.) 13-5 Tatai járás (Komárom Nagykanizsa rtv. (Zala vm.) 11-5 vm.) 13-2 Nagykátai járás (Pest 11-5 Szolnok rtv. (Jász N. 13-2 vm.) 10-7 Sz. vm.) 13-i Hatvani járás (Heves 10-7 Szombathely rtv. (Vas 13-i vm.) 10-7 vm.) 12-i Kispest rtv. (Pest vm.) 69-o Salgótarján rtv. (Nóg12-i Magyaróvár rtv. rád vm.) 10-7 (Moson vm.) 34-7 Hajdúszoboszló rtv. (Hajdú vm.) 10-i A 9 járás közül 7 pestmegyei olyan járás, mely a főváros közvetlen szomszédságában vagy azzal igen kedvező közlekedési összeköttetésben van, fejlődésük tehát szoros kapcsolatban áll a főváros, illetve annak környéke felé irányuló vándormozgalommal. A tatai járás az előző évtizedben is 28'5%-kal szaporodott a bányamunkások beözönlése következtében. Ez a folyamat az utolsó évtizedben — bár csökkent arányban — folytatódott. A hatvani járásban szintén a szénbányaüzemek, különösen a nagybátonyi szénbánya fejlődése és Hatvan nagyközség 16%-os növekedése magyarázza a kiemelkedő szaporodási arányszámot. A rendezett tanácsú városok közül Kispesttől — amelyről már megemlékeztünk — eltekintve a legrohamosabb fejlődést az 1919-ben rendezett tanácsú várossá alakult Magyaróvárnál látjuk. Ennek