1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

125* 20%-nál nem több még az iparforgalmi népesség a következő városokban : Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Karczag, Kiskunhalas, Korpona, Nagykőrös, Ruszt és Túrkeve. Érdekes, hogy ezek között a városok között nemcsak alföldi ú. n. parasztvárosok szerepelnek, hanem ott van a valamikor iparűző és bányászlakosságú német eredetű Korpona és a nyugati határon fekvő német lakosságú Ruszt város is, a mely kicsinysége daczára (1535 lélek) városi jellegét hires bortermelése révén tudja fentartani. Az 5000 léleknél népesebb községek lakosságának foglalkozási viszonyai tekintetében a szélsőségek még nagyobbak, mint a városoknál. Itt látunk olyan hirtelen felnövekedett bányász községeket és kezdődő gyárvárosokat, melyeknek csaknem egész lakossága az ipar-forgalomból él. így Tatabányán a keresőknek 93'3 %-a tartozik e kategóriába (szénbánya), a szomszédos Felsőgallán 89*2 %-a. A petrozsényi szénmedenczében fekvő Zsilyvajdejvulkán (86*5), Lupény (85*o) szintén igen magas aránynyal szerepel. A 80%-ot meghaladja még Stájerlakanina (81*4), Korom pa (81-2) és Csepel (80*7) arányszáma, az előbbi kettő vasgyárai, az utóbbi különösen tölténygyára révén, a mihez Stájerlakaninán a szénbányászat is járul. A felsoroltakon kívül még igen erős mértékben (70%-on felül) iparos községek a következők : Diósgyőr (vasgyár), Erzsébetfalva, Kispest, özd (vasgyár), Pestszentlőrincz, Pestújhely, Petrozsény (szénbánya), Rákospalota, Resiczabánya (vasgyár), Ruttka (vasúti műhely) Salgótarján (szénbánya, vasgyár). Ismert vidéki iparos- és bányászközségeinken kívül — mint látjuk — helyet foglalnak ebben a sorozatban a fővároskörnyéki községek is, a melyekbe a főváros iparos munkássága mind nagyobb mértékben húzódik ki. Hogy csak az utolsó évtizedben milyen nagy mértékben áthasonult a budapestkörnyéki községek lakosságának foglalkozási összetétele, a következő összeállítás mutatja meg : Község Újpest Dunakeszi Alag Rákospalota Pestújhely Csömör Rákosszentmihály Czinkota Kistarcsa Rákoskeresztúr.... Rákosliget Rákoscsaba Péczel Ecser Maglód Vecsés «1 •O tcS J3 O cS 1900-ban 4.236 2.215 12.247 260 2.207 650 325 31 770 378 520 33 155 267 71-0 19-0 52-1 34-a 29" 98 34 a 36 39*4 7-s 19-f, 15-7 « «

N .S--2 «iL •gSs Ä U AOd 1910-ben 25.576 1.296 772 9.448 2.095 985 2.656 2.905 729 2.597 996 1.789 2.053 489 1.209 2.901 20.673 535 264 6.813 1.656 291 1.689 1.611 455 1.158 675 1.005 1.099 157 387 1.500 8041-s 34-8 72-1 79-0 29-6 63-« 55-b 62-4 44*8 67'b 56-8 53 b 32-1 32-0 51-7 Község Kereső Ebből az iparforgalomhoz tartozó °/o Kereső Ebből az iparforgalomhoz tartozó 1900-ban 1910-ben Pestszentlőrincz j 5.869 3.632 61 •« 12.286 3.141 9.603 2.298 78-a 73-b Erzsébetfalva 5.797 4.360 75*e 12.424 9.902 79-t Soroksár 3.536 1.163 32-» 5.389 2.947 54'7 Csepel 1.730 1.157 66-0 3.789 3.059 80-7 Albertfalva 391 319 81-c 493 389 78-0 Budafok 2.922 1.568 537 4.608 3.105 67-4 Kistétény 298 135 45-3 538 333 61» Nagytétény 998 441 44's 1.614 993 61-6 Törökbálint 1.127 456 40-s 1.457 778 53-4 Budaörs 3.249 611 18-s 3.121 1.109 35-D Budakeszi 1.884 383 20-a 2.092 811 38-s Pesthidegkut 788 123 15-6 850 317 37-8 Solymár 911 200 22-0 1.213 571 47-1 Békásmegver 754 219 29-0 1.431 696 48-e Budakalász 930 333 35-8 1.104 649 58-s összesen 64.851 32.943 50s 114.046 77.528 68s Ezekben a Budapesttel szomszédos, vagy hozzá közel fekvő és jó közlekedéssel bíró községekben, mint látjuk, 1900 óta az iparforgalmi népesség jóval több mint megkétszereződött, a más foglalkozásúak száma pedig alig növekedett. A legtöbb falusi község szemünk előtt alakul át mezőgazdasági jellegűből ipari jellegűvé. Némelyiknél az átalakulás rendkívül gyors. így Kistarcsán 1900-ban még csak 9-2 % volt az ipar-forgalommal foglalkozók aránya, 1910-ben már 62'4 %, mert ott azóta vaggongyár keletkezett. Ecseren 7'3 %-ról 32'i °/o-ra, Vecsésem 15-7 %-ról 51-7 %-ra ugrott fel az iparforgalmi népesség arányszáma a fővárosi munkások kiözönlése^s részben a régi községlakosoknak az ipari foglalkozásokra való áttérése folytán. Czinkotán, Rákoscsabán, Péczelen, Soroksáron, Kistétényben, Nagytétényben, Törökbálinton és Budakalászon, ezekben a régi földmives községekben, az utolsó évtized folyamán a városi lakosság lett a túlnyomó, a mi érthetővé teszi a köztük lévő idegen ajkú községek gyors megmagyarosodását is. Ha e községek iparforgalmi népességét Budapestéhez hozzászámítjuk, kiderül, hogy a Magyarbirodalom iparforgalmi népességének (2,037.617) nem kevesebb mint 19'2 %-a (391.328) esik Budapestre és közvetlen környékére ; ha pedig csak az anyaország iparforgalmi lakosságát veszszük (1,884.857), ennek 20-8 %-a konczentrálódik a fővárosban. A konczentráczió pedig mindig nagyobb és nagyobb lesz, a mit az bizonyít, hogy 1900-ban még csak 17"i % esett az egész birodalom és 18-4 % az anyaország iparforgalmi népességéből a fővárosra és környékére. Ez megmagyarázza azt a nagy befolyást, a mit a budapesti ipari munkásság társadalmi és politikai tekintetben az egész ország munkásságára gyakorol. Visszatérve az 5000-nél népesebb községek adataihoz, az ellenkező végletet, vagyis az ipar-forgalmi népesség legcsekélyebb arányát Fehérvölgy torda-