1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

36* szerint is vizsgálni. Az 5. sz. táblázat (1. a 10. lapon) és a II. sz. térkép erre vonatkozólag könnyű áttekintést nyújt. Láthatjuk, hogy a szaporodási viszonyok kisebb területi egységek szerint sokkal változatosabbak és sokszor egymás mellett fekvő járások képviselik a szélsőségeket. A legerősebben (20°/

0-on felül) szaporodó járások a következők : 1. Váczi j. (Pest) 54-s 2. Petrozsényi j. (Hunyad) 53-B 3. Ráezkevei j. (Pest) 4. Monori j. (Pest) 37-e 5. ózdi j. (Borsod) 34-9 6. Gödöllői j. (Pest) 27-a 7. Bereznai j. (Ung) 25-B 8. Szepesváraljai j. (Szepes) 25-4 9. Füleki j. (Nógrád) 24-b 10. Perecsenyi j. (Ung) 23-s 11. Kunszentmiklósi j. (Pest) 22-s 12. Bégai j. (Kr.-Szörény) 22-7 13. Alsódabasi j. (Pest) 22-0 14. Miskolczi j. (Borsod) 21-7 15. Kutinai j. (Bel.-Körös) 20-7 16. Margittai j. (Bihar) 20-5 17. Dolhai j. (Máramaros) - 20-s A felsorolt 17 járás közül 6 Pest vármegyében fekszik, s ezek közül ismét négynek : a váczi, ráczkevei, monori és gödöllői járásoknak nagy népszaporodását a hozzájuk tartozó, de részben már inkább Budapest külvárosaiul tekinthető községek szertelen megnövekedése okozza. Érdemes ezeknek az amerikai módon fejlődő községeknek népességét az utolsó négy népszámlálás szerint bemutatni : 1869 1880 1890 1900 4.105 6.264 11.742 11.668 23.521 41.836 2.246 Rákospalota (váezi j.) 3.458 Uipest (váczi j.) 6.722 Csepel (ráezkevei j.) 1.329 1.526 2.246 4.563 Erzsébetfalva (ráezkevei j.) — 958 4.754 15.717 Kispest (monori j.) — 1.688 4.913 15.729 Csömör (gödöllői j.) 1.491 1.690 2.435 Czinkota (gödöllői j.) 1.335 1.426 1.876 Rákoskeresztúr (gödöllői j.) 2.444 2.769 3.330 5.225 3.134 6.143 A másik két pestmegyei járásnak, a kúnszentmiklósinak és az alsódabasinak, erős népnövekvése már független Budapest hatásától, itt részben a nagy természetes szaporodás, részben pedig a nagy határú pusztai községeknek (Páhi, Lajosmizse, Örkény) betelepedések által történt megnépesedése okozta a nagy népszaporulatot. Két-két járással szerepel még a fentebbi kimutatásban Borsod és Ung vármegye. Az utóbbiban a ruthén lakosság nagy természetes szaporodása idézte elő a gyors népnövekvést, a melyet még némi galicziai bevándorlás is fokozhatott, Borsodban pedig az ózdi és diósgyőri vasgyár, azonkivül a bányászat fejlődése növelte meg rohamosan néhány község lélekszámát így például Bolyok lélekszáma 1003-ról 1817-re Királdé 129-ről 964-re, özdé 2304-ről 3635-re, Sajóvárkonyé 2202-ről 3516-ra éa Diósgyőré 6537-ről 11.520-ra emelkedett tiz év alatt. Ugyancsak a bányászat hatalmas fellendülése okozta a petrozsényi járás lélekszámának gyors növekvését : itt például Lupény lakossága 864-ről 4761-re, Petrilláé 3471-ről 4497-re, Petrozsényé 3774-ről 7752-re és Zsilyvajdejvulkán községé 726-ról 1490-re nőtt. A szepesváraljai járás népszaporodását Krompach (most Korompa) vasgyára révén rúgtatta fel ; e község népessége 1805-ről 4723-ra szökött 10 év alatt. A füleki járásban a salgótarjáni és környékbeli szénbányák szaporodó munkásai duzzasztották fel a népességet ; magának Salgótarjánnak 9478-ról 13.544-ra növekedett a népessége, a vele szomszédos Pálfalváé 576-ról 2141-re. A biharmegyei margittai járás is a bányászat és nagyiparnak köszönheti gyors népszaporulatát a kedvező természetes szaporodáson kivül ; itt kiválik Bodonos (579—1112), Felsőderna (391—851) és Középes (1029—1396) feltűnő szaporodásával ; Bodonoson szénbánya, Felsődernán aszfaltgyár, Középesen üveggyár vonzza a népet. A bégai járás népességét állami telepítés szaporította meg : Bodófalva létesült 1328 magyar lakossal s azonkivül a már előbb alapított Betlenháza és Szapáryfalva telepes községek is szépen fejlődtek ; előbbinek népessége 546-ról 87l-re, utóbbié 1200-ról 1548-ra emelkedett. A horvátországi kutinai járásban a Magyarországból folyó bevándorlás következtében növekedett meg erősen a lakosság száma, a mit az is eléggé bizonyít, hogy a magyar anyanyelvűek száma e járásban tiz év alatt 282-ről 1520-ra szaporodott. Végül a dolhai járásban a népesség rendkívül erős természetes szaporodásának tulajdonítható a nagy népnövekvés, melyet akkor még nem kezdett ki az amerikai kivándorlás. A törvényhatósági és rendezett tanácsú városok között természetesen egész sorát találjuk azoknak a városoknak, a melyek 20°/

0-osnál nagyobb szaporodást értek el tiz év alatt, ezekre azonban most nem terjeszkedünk ki, a városokról később lesz szó. E kedvező képpel szemben áll az, hogy az 1900. évi népszámlálást megelőző évtized alatt nem kevesebb, mint 24 járásnak megfogyatkozott a népessége, ezek közül 13 járásban a fogyaték a népesség l°/

0-ánál többre rúgott. Az arányszám sorrendjében e járások a következők : 1. Vári j. (Árva) — 6-< 2. Vrbovskoi j. (Modrus-Fiume) — 6-4 3. Szepesófalvi j. (Szepes) — 5-s 4. Pécsváradi j. (Baranya) — 4-8 5. Völgységi j. (Tolna) — 4-3 6. Felsőtárezai j. (Sáros) — 3-5 7. Csenei j. (Torontál) — 3 a 8. Ólublói j. (Szepes) — 3-i 9. Vingai j. (Temes) — 2-9 10. Központi j. (Tolna) — 2-1 11. Perjámosi j. (Torontál) — 2-0 12. Zombori j. (Báes-Bodrog) — l'a 13. Trsztenai j. (Árva) — l'i r ' NtË'"' 1 Egy pillantást vetve a térképre, láthatjuk, hogy a fogyó népességű járások négy összefüggő területet alkotnak. Az egyik az ország északi határán Sáro^ vármegye közepétől Árva vármegye közepéig terjed s csak az országhatár betüremlése által van földrajzilag megszakítva. A másik visszafejlődő terület Baranya és Tolna vármegyék szomszédos járásai,