Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Válogatás az utóbbi évek magyar papír- és könyvrestaurálási munkáiból - Kastaly Beatrix: Beázás a nemzeti könyvtárban : lehetőségek a károsodott kötetek megmentésére : esettanulmány
Azokat, amelyek két nap alatt, vagyis csütörtök délig ilyen módon nem száradnak meg, csütörtök délután elszállítjuk a csepeli hűtöházba mélyhütéssel lefagyasztani, nehogy a már négy-öt napja nedves lapok megpenészedjenek. A fagyasztott köteteket később az ún. fagyasztva szárítás (liofilizálás) módszerével terveztük megszáríttatni. A penészgombák kicsírázásához, táplálkozásához és szaporodásához a papírnak bizonyos, a „normális” 6-8%-nál nagyobb nedvességtartalommal kell rendelkeznie, és a folyamat megindulását elősegíti a 20-25 °C-os hőmérséklet is. Azt azonban, hogy pontosan mekkora papír-nedvesség tartalom és hőmérséklet mellett, mikor indul meg a penészgombák életműködése, nem lehet tudni. Ezért szükséges ezt megelőzni. Télen minden esetre több idő van a légszárításra, mint nyáron, amikor a levegő relatív nedvességtartalma 70-80%, hőmérséklete pedig 30-35 °C is lehet. 1. Szárítás levegőn Mivel télen kicsi (20-30%) a levegő relatív nedvességtartalma, és a fűtés elég hőt biztosított a szárításhoz, úgy véltük, hogy a szárításhoz külön melegítésre nem lesz szükség. A könyvtár belső levelezési hálózatának segítségével a különböző osztályokról kb. 30 darab kisebb-nagyobb ventilátort tudtunk összegyűjteni. A kötetek és a raktári falak szárításának meggyorsítására a ventilátorokat a Kötészetben, a Restauráló osztályhoz közeli folyosókon (ahol a könyveket tudtuk szétteregetni) és a raktárakban állítottuk föl. A helyiségek levegőjét a ventilátorokkal folyamatosan megmozgatva, rendszeres (ajtókon, ablakokon keresztül történő) szellőztetés mellett, biztosítani lehetett azt, hogy a száradó kötetek körül a nedves levegő ne halmozódjék föl. A vastagabb, nagyon vizes kötetek lapjainak szárítását hajszárítóval is elősegítettük. A Kötészetben 14 fő összesen kb. 320 órát foglalkozott a mintegy 1200 hírlapkötet szárításával és kisimításával. A nagyméretű (magasság: 40-60 cm) köteteket kissé megnyitva, felállítva szárították levegőn, majd a lapok közé vékony, száraz, szívóképes papírt téve, és azokat időnként szárazra cserélve, kiszárították és - ha lehetett - préseléssel kisimították a hírlapok nedvességtől megvetemedett kötését és hullámos lapjait. (3., 4. kép) A Restauráló osztály vári és Hold utcai műhelyéből 10 fő összesen 291 órát fordított a kb. 1900 kötet könyv szárítására, és az 3. kép Hírlapok szárítása levegőn Fig. 3. Desiccation of journals In open air 4. kép Teljesen átázott hírlapkötetek szárítása szívóképes papírlapok behelyezésével Fig. 4. Desiccation of completely soaked bundles of journals with inserting sucking paper sheets 237
