Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A X. Országos Restaurátor Konferencia (1983. december 12-14.) alkalmából elhangzott előadások - Éri Gyöngyi - Csernitzky Mária - Velledits Lajos: A restaurátor felelőssége a műtárgymeghatározásban

tó a formátum változásával: a kép bal szélén a menyasszonyi ládát a kocsin emelő férfi bal karja nem látszik, mozdulata esetlen és nem egyértelmű, mintha nem emelné a ládát, hanem támaszkodnék rá.

A ládát a kocsira segitő egészalakos férfi derekáról hiányzik a diszes öv a lecsüngő dohányzacskóval és kovakővel. Festői szempontból is ez a kép legmegoldatlanabb része, szinte a befejezet- lenség hatását kelti. Néhány további apró eltérés: a bal szélső háiz oromfalán lógó két kukoricacső lelóg a ládáig, a középső háztetőn a kémény mellől hiányzik a két galamb, a nyoszolyólányok vállkendője nem oly diszes, mint a nagy képen. Néhány figura ruhadarabjai is más szinüek, érdekes az ezüstös szürkék szinte ritmikus visszatérése.

Hoffmann Edith Barabás monográfiája emlitést tesz a hires festményről készült litográfiáról. Érdekes viszont, hogy Barabás Miklós, aki hosszú élete során festett képeiről életrajza függelékében aggályosán gondos repertóriumot állitott össze, e sikeres képéről nem szól. Ellenben a családtagok által - olykor már csupán az emlékezetre hagyatkozva - összeállított kiegészítő lajstromban a Magyar Nemzeti Galéria birtokában lévő végleges megoldáson ki- vül még további két mü is szerepel e cimen: szalmapapiron egy rajzvázlat és a festmény után készült litográfia. Ez utóbbiról a Vasárnapi Újság 1857. évi 5. számában /február 1./ is találunk tudósítást. Jókai Mór Kokas Márton álnéven az a havi mütárlat kapcsán igy ir: "A legelső szobában van felakasztva egy Barabás festménye utáni kőrajz; mellyet könyv nélkül is könnyű kitalálni, hogy az a menyasszony haza érkezése a napához... a müegylet bizony jól tette, hogy illy szép eredeti képet választott részvényesei közt kiosztandó mülapjául, rtár erre én magam is felcsapok részvényesnek." Mások is hasonlóan vélekedhettek, mert a részvényesek száma az évben kétszáz fővel emelkedett.

Bár Gerszi Teréz a magyar kőrajzolás 19. századi történetét feldolgozó könyvében sem a szövegrészben, sem pedig a repertóriumban nem emliti a mülapot, a Nemzeti Muzeum birtokában találtunk egy példányt. /2. kép./ A litográfia a Történeti Képcsarnok 68.2. leltári számú tárgya, a dúc alatt a következő jelzésekkel: balra: festette Barabás Miklós Pesten, középen: nyomtatta: Lemer- cier Parisban, jobbra: kőre rajzolta: Charpantier A. Parisban, alatta középen: A menny megérkezése, a pesti Müegylet tagjainak 1856. évre, mérete: 48,5x719 cm.

277