Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - XIII. 1689. szept. 17—23. Medgyesi országgyűlés

Gergely és a szebeni királybíró által átadott fejedelmi izenet azon pontját, hogy sérelmeik orvoslása s a diploma kiadása ügyében küldjenek követséget. De jobbnak találták ez ügyről más ülésen dönteni. Azután hozzáfogtak az adóügy rendezéséhez. Szept. 21-én tárgyalták Heisler tábornok kivánatát, hogy a német hadak számára ötezer köböl búzát küldjenek Karánsebesre, s háromezer köböl zabot Fejérvárra. Minthogy ezen kívánat elől kitérni nem lehetett, az említett búzának és zabnak összeszerzését kivetették Fejér, Küküllő, Torda, Kolos, Doboka, Belső-Szolnok vármegyékre, Szeben, Segesvár. Medgyes, Besztercze, Kőhalom, Nagy-Sink, Ujegyház, Szászsebes, Szászváros, Szerdahely székekre úgy, hogy a megyék és székek akár kölcsön, akár más úton szerezzék meg s okt. 1-jére a búzát Szászvárosra, a zabot Fejérvárra szállítsák és szolgáltassák be, kinevezvén egyúttal a biztosokat is. Intézkedtek, hogy Hunyad és Zaránd vármegyék, Fejérmegye alsó járása s a határos szász székek intézkedjenek azok elszállításáról úgy, hogy a szekerek okt. 2-án Szászvárosról megindulhassanak. Egyes szekereknek a német biztosok 41 frt fizetnek, a közelebb fekvők pedig 4, a távolabbiak pedig 5 frtot fognak kapni az ország pénzéből. Intézkedtek, hogy Bethlen Gergely főbiztos azokat, kik az országnak kölcsönöket adtak, haladéktalanúl fizesse ki. Madarász Mátyás kolozsvári házát az adófizetéstől felmentették. Polyik János fizetését 50 frttal megjavították. Azok, kiknél még restantia van, haladéktalanúl fogassanak meg. Hunyad és Zaránd vármegyéknek az 50 frtos adóból 10 frtot elengednek. Főbiztossá Gyerőffy György neveztetett ki. Az országgyűlés szept. 23-án oszlott el.

1) A máramarosi só ügyében, daczára a korábbi kiegyezéseknek, még mindig forogtak fenn nehézségek: az erdélyi rendek különösen a nagyszőllősi harminczados eljárása ellen Törvények és Okiratok LXXXII.