Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 19. 1686-1688 (Budapest, 1896)

33. fejezet: 1686-1688 - Törvények és okiratok

ván, kergetvén etc. nyavalyásokat, Én uram, innen eléggé instálok az kapitánynak mellettek, de csak haszontalan, úgy látom, parollát adott, hogy felettébb nem cselekeszik. de semmit az vitézek tőlle nem dependeálnak. minden eröszakot csak elkövetnek, ott már sem széna, sem abrak nincsen, Kegdet uram az istenért kérem az szegény vidék képében is, az mi kegnies urunk ő naga, főgenerális uram ő kegme és az nemes ország statusi előtt instáljon mellettek és mellettem is szegény szolgája mellett, tudom, foganatos lészen. Veterani uram ő naga írja, Caraffa uram ő naga híre nélkül nincs autoritásában elbocsáttatásom, én penig ügy hiszem, csak ö naga akarjon, mindjárt meglehet. Ugyanis mit vihet ő naga velem végben ingadozó nádszállal? Ha az én itt való szenyvedésemmel használhatnék valamit nemzetemnek és édes hazámnak, kész resolutióval és indulattal szenyvedek usque ad respirium. Széki uramnak szükségesképpen innen el kellett az urak parancsolatjára menni re infecta quietantia nélkül, mert soha bizony nem obtineálhatunk uram quietantiát mindaddig, míg Syhm uram Eperjesről meg nem jőve, Furtenburg uram ő naga nélkül csak nem ada ; már uram Furtenburg uramtól valami nehezen két aranyaimnak odavaló kételen ajándékozásával obtineáltam, az szerént, mint onnan belől parancsolva volt és magunk kívántuk. nállam lévén. Kegd parancsoljon felőlle, mitévő legyek ; mert bizonytalan lévén, hordozása, nem merem minden embernek kezében adni. Ügy hiszem, holnap után Széki uram udvarhoz jut, ő kegme is minden dolgokat alkalmasint, kivált rajtunk esetteket reportál, az nemes országnak, nemes vármegyének írtam supplicatiókat szóval is Széki uramra bízván, micsoda válaszom leszen, Isten tudja. Kegd is uram (mégis ultimate kérem) instáljon szegény szolgája mellett mind oda bé, mind general Veterani uramnak ő nagának ; azonban az nyomorult vidékről szállíttassa el az vitézeket, ne pusztuljanak teljességgel el nyavalyások végképpen, az isten is megáldja uram Kegdet érette. Bő Írásomról alázatoson követvén uram Kegdet maradok Kegdnek kész és alázatos rabszolgája Nagy-Bányán, rabszálláson 25. Mártii 1687. Kolosvári János m. p. 1\ S. Az vidéknek már majd nagyobb része elfutott, Kővár vidéke egészlen, ott senki hon nincsen, mert ugyan talám eddig Láposról Kővár vidékére általment volna, onnan is nemes embereket horgásznának, ügy látom, de én idején Katona Mihály uramnak megírtam vala az dolgokat etc.