Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - Törvények és okiratok

16. Decreti Tripartiti Par. 1. ha nem birta is aze'rt tempore convictionis Péchi Simon, de perpetuitását és suceessióját praetendálta hozzá, valamint per defectum seminis alicujus magnatis vel nobilis, nemcsak az a jószág száll az fiscusra az melyet az deficieus életiben birt, hanem annak is az perpetuitása, az ki másnál volt zálogban: így az nótában condemnaltatott embernek jószága is. Successorit nem illeti semmi úton, mert jus erat acquisitum et proprie duutaxat tempore convictionis ad notorium acquisitorem pertineus. Si in aviticis etiam, quo ad ratam portionem notorii nem succedal az lieres juxta praescriptum titulum decreti tripartiti, annyival inkább in acquisitis. Mert az acquisitum de jure soha elébb nem illetheti az successort, hanem post decessum acquirentis: ha pedig az acquirens életiben adja azt másnak jure perpetuo, avagy elveszti, mit kereshet ott és mit praetendálhat az successor ? 2. Ha el nem vesztette volna is per notam Péclii Simon Balásfalvát; de úgy is az fiscust illetné immediate. Mert Bethlen Péter elmenvín az contractus mellől, jus regiumot impetralt az jószágban statuálván a mellett magát nemine contradicente. Indubitatus possessora lévín azért Betlen Péter Balásfalvának post defectum illius, annak az ö jussa nem szállott senkire, hanem immediate az fiscusra: ommissaque contradictione, ha mi jussok volna is az successoroknak, illud jure deberent prosequi, tanquam rem dubiosam. Szécseni jesuita Eperjes táján vagyon, Pázmán Miklós sincsen itt, az okáért nem végezhettem semmit velek Várad körül való jószág felől. Posonii 9. Febr. anno 1647. A. Klobusiczky m. p. Kivül: Memoriale super negotio Balásfalva. (Az egész Klubusiczky írása.) (Eredetije a gr. Erdödy-féle vörösvári levéltárban.) c) 1647. apr. 9. A rendek levele a török adó emelés ügyében Szalánczyhoz. Az ország adajának öt ezer arannyal való nevelésének kívánása felől lött conclusiónk. Mind az ő nagysága kegyelmes propositiójából s mind penig az fényes portán levő fő követek Szalánczi István uram és két kapikihaja Réthi István és Gyárfás Ferencz becsületes atyánkfiai levelekből megértettük hatalmas császárunk nevével való kívánságát az fővezérnek ő nagyságának, sőt hatalmas császárunknak maga szájával tött parancsolatját is az orszá-