Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
12. fejezet: 1589-1596 - 1595. apr. 16. fehérvári országgyűlés
szerződés alapján felvette Havasaifölde és Moldva fejdelme s fel a római sz. birodalmi berezeg czimét is, s mindvégig használta. Ugyanakkor megtette a lépéseket az okt. 5-iki szerződés kiterjesztésére is, melyet Mihály havasalföldi vajda is kelletlenül tűrt, de mely ellen Áron, a moldvai hospodár épen zúgolódott Moldvához Lengyelország is jogot formált s gondolni lehetett, hogy Erdélybe kebelezését nem fogja elnézni. Tény, hogy az erdélyi mozgalmakat Lengyelország rosz szemmel nézte, s Zsigmond követeit Sennyey Pongráczot és Gyulatfy Lestyánt, kiknek feladata lett volna ez országot is bevonni a közös keresztyén szövetségbe, üres szavakkal bocsáták haza, 2) sőt valószínűleg Áron vajda is tőlök vett biztatást, hogy Zsigmond törekvéseivel daezoljon s igyekezzék a törökkel kibékülni. Hírt vévén a dologról Zsigmond, Rázván Istvántól, erélyes és gyors támadással elfojtá a keletkező mozgalmat. Kornis Gáspárt és Daczó Ferenczet egy székely csapat élén Moldvába küldé, kik meglepték, elfogták s Alvinczre hozták Áront, helyébe Rázván Istvánt ültetvén. Máj. 19-ike volt, midőn Áronnal a székelyek Alvinczre értek. 3) Épen ekkor tanácskozott Fehérvártt egy Mihály vajdától küldött fényes követség a Zsigmond által kinevezett biztosokkal, azon pontok fölött, melyek alatt Oláhország Erdély fejdelmét hűbérurának ismeri — smás nap máj. 20-án már megköttetett a szerződés. Ennek értelmében Oláhországot, vajdájával Mihálylyal s összes világi és egyházi rendeivel Zsigmond uralma alá adták, örökös uroknalc, királyoknak ismerték el annak fejében, hogy védje az országot a török ellen, oly módon, hogy a nyelvökben jártas vajdát választások alapján ő nevezi ki, azt bot, zászló és kard küldésével megerősíti ; a vajda tanácsosai az ő tudtával s jóváhagyásával nevezhetők; az erdélyi országgyűléseken az ország követek ') A bécsi titkos levéltárban meg van Rudolfnak egy 1594 márcz. 4-én Áronhoz írott levele, melyben dicséri hűségét s segélyt igér — de mely valószínűleg a változott viszonyok miatt nem küldetett el. ") Baranyai Decsi 157-ik 1. 3) Bethlen III. 557. Baranyai Decsy 158. Czauk Simon szerint (Fundgr. III. 90) máj. 10-én értek vele Brassóba.