Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
ÉS BASTA VALLÁSI ENGEDMÉNYEI. 155 engesztelékeny álláspontot Breunerrél szemközt, a ki a vallást mint tisztán lelkiismeretre tartozó kérdést tekintvén, illetéktelennek tartá a bizottságot a nem-katholikusok hitének szabad gyakorlásáról vagy akárcsak a gyakorlat tűrésének határozott kijelentéséről való bármily javaslat tételére. Liechtenstein ezzel ellentétben azon volt, hogy a fölkelők kívánsága, a menynyire lehet, épen a katholikos egyház érdekében teljesíti essék, miután a ki nem békített s így új harczra kelő, diadalmas fölkelők nem találván útjokban akadályra, ki fognák irtani Magyarországon is, Ausztriában is a katholikos vallás még meglevő maradványait. Liechtensteint, a ki az osztrák biztosok első értekezletén a mondott szellemben kétszer is felszólalt.. Trautson melegen pártolá s nem egy tekintetben nevezetes kijelentéseket is tán. Először is arra hivatkozott, hogy a római szék az engedékenység szükségét a helyzetre való tekintettel egyszer már elismeré, a mi természetesen csak a februári alkura, az akkor hangoztatott »tolerari posse« elvére vonatkozott.1) Aztán figyelmeztette biztostársait, hogyha a magyaroknak a vallás szabad gyakorlatát nem adja meg az uralkodó, akkor a német birodalom protestáns rendéitől a török ellen segélyt soha nem várhatni. A tapogatódzás, a tanácstalanság ezen stádiumában, mikor az osztrák biztosok még csak ködös képet alkothattak maguknak annak a mértékéről, a mit engedni lehet és a mit engedni kell, kapóra jött a szabadabb fölfogású résznek Liechtenstein azon gondolata, hogy a kényes helyzet kulcsát a kassai végzés megokolásának egyik pontjában meg lehet találni ; abban tudniillik, a hol Basta Györgynek a király nevében kiadott azon hirdetményeire történik utalás, a melyekben a hadvezér a király hűségére visszatérőket vallásukban háborítlanul megtartani ígéri. Bastának két ilyen hirdetményéről, a fölkelés elejéről. csakugyan van tudomásunk. Eperjesen kelt mind a kettő ; L Csal: [fuj lehet érteni Khrenperg szűkszavú följegyzését Trautson nvilatkozatáról : Pontifex.approbavit ex neccesitatibus allegatis (Irományok 10. a) sz.). mert a római szék más »approbatiójáról« ez időből, mikor pedig már a nunciushoz küldött utasításokat Meyer id. művéből ösmerjük, nem tudunk. Erre a »tolerari posse«-ra pedig v. ö. Mag}'. Orszgy. Emi. XI. 24y.
