Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

404 A KORPONAI OHSZÁGGYÍTLKS. szág részei urának dicziója be messze nyugatra, a vén Tátra csúcsáig érjen!*) . . . Az érdekes Napló, melynek szűkszavú elbeszélése tudatja velünk e rövid, de kiváló epizódot Bocskay támadásának nagyszerű eposából, itt megszakad. Illésházy roppant befolyásáról s Korpona rendeinek józan magyar eszéről fényesen tanúskodik az a körülmény, hogy másnap, deczember 3-dikán, a Tátráig érő határvonalról is lemondtak s kiszínezve és jól megokolva elfogadták Illésházy föntebb ismertetett közvetítő javaslatát.

2) A föltételek szövegezésének munkája be volt fejezve, csupán ezt a javaslatot kelle még deczember 3-án a végébe toldani, a mi meg is történt. Hadd vonuljanak hát el szemeink előtt azok a kívánságok, melyekből a korponai gyűlés és Bocskay meghatalmazottjai Bécsben a kiegyezés művét megalkotandók valának : Első föltétel: a) A katholikus, lutheránus és a református vallások egyenlő szabadságának törvényes elismerése ; b) ennek megtartásáról kir. biztosító (hit-) levél: c) a városokból vallásuk miatt kiűzött világiak és egyháziak szabad visszatérése; d) a lutheránusok ellen hozott 1523 : 54. ós 1525 : 4. t.-czikkeknek meg az 1604: 22. t.-czikknek törvény által való törlése; e) egyéb, a protestánsok ellen fordítható, a törvénytárban található határozatok törlése. Második föltétel: Kiegyezés és békekötés a törökkel egyszerre s ez utóbbi Bocskay közvetítésével. Harmadik föltétel: a) nádor választása a legközelebbi országgyűlésen; J) »Ad montem usque Altvater, hoc est ad montem Tatra dictum«. Napló u. o. 2) Irományok XXIY. sz. végén s Katona 28, 449—451.— Bocskay fejedelemségének részletes föltételei, a melyekre vonatkozólag ő külön megbízást, adott a Bécsbe menő biztosok (Illéskázéyk) számára — mint, ezt a bécsi 1606. februári egyezség mutatja — a korponai gyűlésre nem tartoznak.