Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

402 A KORPONAI OHSZÁGGYÍTLKS. túlzók heves csoportja; a rendek belátták a felső-tiszavidékiek és erdélyiek kívánsága szertelen voltát s a viharral vemhes első felleg nagyobb baj nélkül vonult el a látóhatárról. Első felleg, mondom; mert nyomában mindjárt egy második tornyosodott. Ha nem sikerült a túlzók pártjának a diczió kérdésénél többségre tenni szert: megkísérték másban. Ha nem élhet az egész keleti Magyarország Bocskay erdélyi fejedelemnek, mint Magyarország Részei Urának jogara alatt, miért ne élhetne Bocskaynak mint Magyarország nádorának kormánypálczája alatt? Ezt a kérdést veté föl a radikális párt. Az eszme a mily egyszerűnek, olyannyira mentőnek, szabadítónak látszott. A káposzta megmarad s a kecske mégis jóllakik! Alattvalói leszünk Rudolfnak, de gondunkat az a hatalmas nádor viseli, a ki egyszersmind Erdély fejedelme is! . . . És az észak-nyugati megyék ellenzése ellenére a rendek nagy többsége ujjongva választá meg 1605. deczember l-jén Bocskay Istvánt Magyarország nádorává.

1) Hiába fejtegette Illésházy, hogy Bocskay már fejedelem, hát nem volna méltóságához illő dolog csaknem független fejedelem létére ezt az alattvalók számára való hivatalt elvállalnia ós így a magyar királynak »miniszterévé«, szolgájává lennie.

2) Tán úgy okoskodtak ennek ellenében Korpona többségben levő rendei, a mint később is Eszterházy nádor és sokan mások, hogy az erdélyi fejedelemnél, a »vajdánál« a nádor előbb való. De meg a kassai főgeneralitásra, a nádorságnál sokkal kisebb tisztre — mint láttuk — maga Bocskay ajánlkozott

8) s ez titok semmi esetre sem volt a korponai rendek előtt. Hiába hangoztatta hát Illésházy, hogy alig néhány órával azelőtt egyhangúlag ment határozatba, hogy a nádort a jövő országgyűlés válaszsza meg.

4) J) Napló, a mondott naphoz. s) U. o. Thurzó már id. jelentése 1605. jul. 20. Napló u. o.