Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
280 A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS. fölállítását helyeselték, s ez az uk teszi kívánatossá, hogy Bocskaynak e föltételét a korona visszavesse. 1) Erre a király és a főherczeg, a kik a kamarák álláspontját határozottan és mindenben helyeselték, félig-meddig el is voltak készülve. E kérdésnél alkudozásnak, engedésnek a tárgy érdemére nézve az ő szemükben is alig lehete helye, — s így történt, hogy Forgács Korponán sem ment tovább annál, a mit a főherczeg már augusztus havában megígért Bocskaynak, hogy t. i. a kamara reformálását, a visszaélések orvoslását kötelességének ismeri a fölség. De ez állhatatosságnak, meg Forgács közelebbről nem ismert megokolásának nem lőn, formailag legalább, semmi haszna. A rendek kimondották határozatukban, hogy a kamarák törlendők. Azonban — ismétlem — ez a határozat csak formai volt; mert azzal a jóizű mosolyra késztető, naiv következetlenséggel, mely az e kor kútfőit lapozgató előtt épen nem ismeretlen, egyúttal azt is kijelenték Korpona rendei, hogy a jövőre csak világi emberek, nem pedig püspökök lehessenek a magyar kamara elnökei. 2) Ha hát megengedik a rendek, hogy, bár csupán világi, elnökei legyenek a kamaráknak, valószínű, hogy a kamarák is megmaradnak— ugy-ebár?... Ellenben a kérdés személyi oldalát illetőleg egy új pontot toldottak a statusok Bocskay eredeti föltételeihez: kijelenték, hogy Szuhav a pozsonyi és Migazzi a szepesi kamara elnökei, mint hazaárulók, örökre száműzessenek. 3) A gyűlölet, melyet e két férfiúnak közhivatalnoki működése kelte a rendek lelkében, átszármazott azon egyházi méltóság ellen is, a melyet viseltek, a püspöki kaiellen is, a melyhez tartozának. S e gyűlölet képezi egyúttal az átmenetet, jobban mondva ötletszerű kapcsot e kamarai pont és Bocskay következő két föltétele közt. melyre a rendek rhapsodikus szökéssel átugrottak. 0 Irományok II. sz. és az 1600. január 4-diki udv. kam. jelentés. 4 ) Napló. Irományok XII. sz. 3) U. o.
