Fraknói Vilmos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 1. 1526—1536 (Bp., 1874)

XIX. FELSŐ-MAGYARORSZÁGI RÉSZLEGES GYŰLÉSEK. 1535-1536.

FELSŐ MAGYARORSZÁGI RÉSZLEGES GYŰLÉS. 1535 —1536. < 593 ismét főkapitányt, ki elég hatalommal bírjon a felvidék főurait is megfékezni, ha ezek hatalmaskodásaikkal és zsarnoki önkényükkel fel nem hagynának. Ugyanis az ország pusztulásának főokát az igazságszolgáltatás elhanyagolásában találják. Elénk színekkel festik, hogy a rablók, gyilkosok és mindennemű gonosztevők nemcsak a nép, hanem a nemesség soraiban is félelmesen szaporodnak. Hozzájárul, hogy a főurak büntetlenül folytatják hatalmaskodásaikat és foglalják el a kisebb nemesek birtokait; sőt némelyek azután álutakon királyi adományozást eszközölnek ki a rablott birtokokra. Kérik tehát a királyt, rendelje el, hogy a jogtalanul elfoglalt birtokok jogos tulajdonosaiknak, akár egyházak, akár nemesek legyenek, adassanak vissza. Panaszt emelnek továbbá az adószedők ellen, kik nagy kísérettel járnak és a jobbágyokat súlyosan terhelik. Ugyanez áll a tizedszedőkről; ezek a szegény jobbágyoktól, kiknek termésük alig megy két akóra, egv akót követelnek; és, mi eddig soha sem volt szokás, hordókat is a jobbágyoktól erőszakkal vesznek el; a tized fejében járó gabonát a jobbágyokkal díj nélkül csépeltetik; a gabonát és bort a jobbágyok által szállíttatják távoli helyekre; szabadon ragadozzák szét a jobbágyok élelmi szereit, s amennyiben maguk fel nem emészthetik, házaikba vagy a vásárokra szállítják, gyakran az éhhalál veszélyének téve ki a szegény jobbágyokat, gyermekeikkel együtt; lovaikat nem az istállókban, hanem a jobbágyok házaiban helyezik el, kiszorítva a lakosokat; ásnak és mindent széthánynak, hogy a szegény jobbágyoknak netán elrejtett vagyonát felkutassák, melyet ezek most távol erdők mélyében kénytelenek elásni; a jobbágyok lovait is elrabolják, s gyakran ötven dénárért árulják a vásárokon. A katonák is podgyászukat a jobbágyok lovain szállíttatják, melyek ekként el vonatnak a földműveléstől; úgy, hogy sok helyütt már csak két, vagy épen négy jobbágynak van egy ekéje. A földesurak drága pénzen hamisított bort méretnek korcsmáikban. Végre a várparancsnokok is igénybe veszik kő- és faszállításokra a jobbágyokat. A felvidék leginkább van kitéve e zaklatásoknak. Némely hatalmas főurak mintegy felosztották ezen országrészt szolgáik Magyar Országgyűlési Emlékek. I. 3S