Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS sítbatók”u Eltekintve attól a ténytől, hogy e döntéssel a Szovjetunió jogilag is korlátlan betekintést kapott az ország ásványkincseinek feltérképezésére, a magyar kutatók a magyar ásványkincs megismerése és hazai felhasználása területén újabb lehetőségekhez jutottak. Még két szakterület fejlődött erőteljesen a magyar—szovjet űrrepülés előkészítő munkálatai során. Az űrbiológiai és űrorvostani kutatások már korábban elkezdődtek, de nagyobb lendületet az egyhetes űrrepülés által kínált lehetőségek révén kaptak. A sugárbiológiai kutatások Magyarországon az ún. homogén szövet-ekvivalens fantomok készítésével indultak a Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben.21 22 A hazai űrorvostan fejlődését is jelentősen előmozdították a magyar űrhajós kiválasztásának és felkészítésének feladatai. Sokoldalúan vizsgálták az űrrepülés fiziológiai tényezőit, valamint a szellemi munkavégző képesség alakulását a világűrben. A Kecskeméten működő Magyar Néphadsereg Repülő Orvosi és Kutató Intézet (ROVKI)23 orvosai a Medicor Művek szakembereinek közreműködésével fontos műszert dolgoztak ki az űrhajósok információ-feldolgozó képességének űrbéli megfigyelésére (Balaton műszer); később a berendezés továbbfejlesztett változatainak földi alkalmazásaira is sor került. A másik szakterület, amely ezt a lehetőséget felhasználva fejlődésnek indult a magyar űrkutatáson belül: a mikrogravitációs környezetben végzett anyagtudományi kutatások területe. Az első három magyar kísérletet Farkas Bertalan hajtotta végre űrrepülése során (Interferon,24 Bealuca,25 Ötvös26). 21 MÓL XlX-A-83-b-3292-1976. június 17. 22 Az önálló Központi Sugárbiológiai Intézet (KSI) létrehozása a Minisztertanács 1954. évi határozata alapján történt. Az új intézményt az 1952-ben létrehozott Országos Onkológiai Intézet (OOI) közelében tervezték felépíteni. 1955-ben mégis úgy határoztak, hogy a budafoki Törley-kastélyban helyezik el az intézetet. 1956 augusztusában költözött az Országos Onkológiai Intézet Sugárbiológiai Osztálya a romos kastélyba. Az alapítás hivatalos időpontja 1957. január 1. Nevét 1959. január 1-jén változtatta meg Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetre, a Nobel-díjas francia atomtudós tiszteletére. 23 A ROVKI 1965-ben kezdte meg működését Kecskeméten a 2. számú Katonai Kórház területén. A ROVKI alaprendeltetése kezdettől fogva a katonai pilótajelöltek, növendékek, a kiképzett repülőállomány, valamint a repülést kiszolgáló földi állomány (műszakiak, repülésirányítók) alkalmassági vizsgálatainak és szűrővizsgálatainak végzése volt. 1977-ben kiemelt jelentőségű volt az első magyar űrhajós kiválogatása. 24 Az Interferon kísérletben az interferon nevű fehérje termelődését vizsgálták a súlytalanság állapotában. Az interferonok fehérjék, amiket a szervezet különböző sejtjei termelnek. Vírusok szaporodását és daganatok növekedését gátló tulajdonságuk van. 25 A Bealuca-kísérletben ötvözetek kialakulását és különböző hevítési körülmények közötti keveredését vizsgálták. (Eltérő fajsúlyú fémek (Al-Cu ötvözetek) viselkedését elemezték a világűrben. 26 Az Eötvös nevű kísérletben a Szaljut-6 fedélzetén működő Krisztall kemencében gallium-arzenid, indium-antimonid, gallium-antimonid félvezető egykristályokat növesztettek. A cél annak megállapítása volt, hogy a súlytalanság körülményei között el lehet-e érni, hogy a krómatomok egyenletesen oszoljanak el a kristályban. 17
